Hírvilág

Új társadalmi szerződés szükséges A betegjogokról a LAM-Klubban

KÖBLI Anikó

2011. AUGUSZTUS 15.

Szemléletváltás nemigen történt az elmúlt tizenkét évben, pedig törvény garantálja a betegek jogait.
Új társadalmi szerződésre lesz szükség ahhoz, hogy az egészségügy gondjai megoldódjanak – jelentette ki Kapócs Gábor, a LAM-Klub alapítója a Magyar Vöröskereszt székházban megrendezett esten, amely egyebek között azt volt hivatott vizsgálni: miként hatnak a romló gazdasági feltételek, ha úgy tetszik, a jövő évi költségvetés az orvos és beteg közötti, amúgy is terhelt viszonyra. Bár néhányak véleménye szerint nincs ilyen összefüggés, alapvetően inkább attitűd-béli problémákról van szó, a svéd kezdeményezésű Euro Health Consumer Index néven közzétett rangsorban Magyarország 2007-ben a 24. helyen állt, 2008-ban a 14. volt, 2009-ben pedig újra visszacsúszott a 20. helyre. A felmérést végzők indoklása szerint: „Magyarország az egészségügyben egyre hosszabb várólistákat hoz létre. Vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy nagyvonalúsága miatt a rendszer nyomás alatt áll. A jelenlegi magyar kezelési eredmények a 60 éves állami egészségügyi tapasztalat ellenére meglepően alacsony szintűek. Ez a kínos helyzet még rosszabb lehet a pénzügyi válság miatt”.

Az emberi jogok világnapján megtartott rendezvényen Matkó Ida aneszteziológus, az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény életbe lépése előtt betegjogi modellkísérleteket végző Szószóló Alapítvány elnöke úgy tartotta, hogy a betegágy mellett a kezelés nem a betegjogokról, sokkal inkább a betegek biztonságáról szól, ám még ennek kultúrája sem terjedt el Magyarországon. Ugyanakkor jelentős elmaradásban van az orvosi hivatásrend saját feladata mibenlétének újrafogalmazásában. Nem dőlt el, hogy nálunk minek tartják az orvosok saját foglalkozásukat: szakmának vagy hivatásnak? Miközben ugyanis a világban a kétezres évek elejére lezajlott viták értelmében a gyógyítás a szakértelem mellett etikát és szolgálatot is feltételez, Magyarországon egyelőre csupán a deprofesszionalizáció súlyos terheit cipeljük – állította Matkó Ida.

A vitában részt vevők közül Kiss István, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy még mindig alapvetően úgy kerül elő ez a téma, mintha a betegek jogait az orvosok ellenében kellene érvényesíteni. Mint mondta, nem gondolja, hogy egy jobb helyzetben lévő orvos a mainál többet foglalkozna a betegével, ha ezt nem tanítják meg neki. Ma azonban a kezdők teljesen védtelenek, s ha tovább erősödik az emberekben az a szemlélet, hogy ügyvédekkel, perekkel fenyegetik az orvost, akkor defenzív medicina alakul ki: a gyógyító a mainál is kevesebbet fog a betegnek mondani, nehogy felhasználható legyen ellene. Saját praxisára utalva Kiss István úgy fogalmazott: ő ugyan kellő alázattal bír a beteggel szemben, de nem hagyja, hogy döntsön helyette; nem enged a szakmaiságból.

Pedig Kovács József bioetikus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete Bioetikai Részlegének vezetője szerint a számos probléma közül az egyik épp a beteg tájékozott belegyezésének hiánya, amely orvos és beteg partneri viszonyát, lényegében közös döntését jelentené. Mindezt indokolná a 2000 éves hagyomány erodálódása, a korábbi homogén társadalmat ugyanis – amelyben az orvos valóban ismerhette betegét és annak kívánságait – egy heterogén, elidegenedett világ váltotta fel, amelyben a beteg értékrendjének, vágyainak ismerete híján az orvos már nem dönthet a beteg helyett. A tájékozott beleegyezés kívánalma azonban csupán körül van írva a jogszabályokban.

Bár az új egészségügyi törvényben megfogalmazott betegjogok elvben radikális változást hoztak, kísérletet jelentettek a korábbi atyáskodó orvoslás megszüntetésére, a törvény számos célját nem érte el. Ebben Kovács József szerint szerepe van annak is, hogy a jogszabályt jó szándékkal, de mégiscsak szakértők írták, miközben hiányzott ehhez az alulról jövő kezdeményezés – például a betegszervezetek részéről.

Köbli Anikó

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Oltani vagy nem oltani?

Újabb kötelező védőoltás a listán – Lesz aki ellne érvel?

Hírvilág

A beteget nem lehet kihagyni a döntésekből

A hazai gyakorlatban a betegek többsége tájékozatlanul egyezik bele a gyógyszeres, invazív, vagy non-invazív terápiákba. Ez mindaddig nem okoz problémát, amíg a kezelés eredménye a beteg elvárásainak is megfelel, igaz, a hazai, igen rossz compliance és adherencia adatok is arra mutatnak, hogy az orvosi gyakorlatban nem valósul meg a tájékozott beleegyezés.

Hírvilág

Gyakorlatias betegjogvédelem

Az OBDK fennállásának első évfordulóján dr. Novák Krisztinát kérdeztük

Hírvilág

Mit kérdezhet az iskolaorvos?

Csak szülői engedéllyel faggathatók a kiskorúak

Hírvilág

Életvégi döntésekről az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán

KÖBLI Anikó

Bár elvben a jog tiltja, gyakorló orvosok szerint napi gyakorlat hazánkban az eutanázia, amelyet a jognak is jó volna követnie. Lényegében azonban mindmáig tisztázatlanok a fogalmak, így fordulhat elő, hogy a bioetikusnak kell a jogtudóst figyelmeztetnie: Hitler eutanázia-programnak nevezett tömeggyilkosságából hiányzott az elpusztítottak önkéntessége, így az semmiképpen sem nevezhető „szép halálnak”…