Hírvilág

Gyulladáscsökkentő baktériumok a bőrfelszínen

2011. AUGUSZTUS 15.

Az egészséges bőrfelszínen élő baktériumoknak fontos szerepük van a sérülés utáni gyulladás "féken tartásában".

A bőr baktériumflórájának védő szerepéről a Nature Medicine-ben számoltak be a University of California, San Diego School of Medicine kutatói. Egerekben és emberi sejtkultúrákon végzett vizsgálataik során a sebgyógyulás folyamatának korábban ismeretlen elemeit tárták fel.

Közismert, hogy a bőr felsértése után először szöveti nekrózis és apoptózis figyelhető meg, majd gyulladás jön létre. A gyulladás elengedhetetlen a szöveti regenerációhoz, ám a túlzott gyulladás nemkívánatos.

Lai Yuping és kollégái felfigyeltek rá, hogy bizonyos Staphylococcus-fajok (például a bőrfelszínen nagy számban élő Staphylococcus epidermidis) a bőr mélyebb rétegeibe juttatva gyulladásos választ váltanak ki, míg ha az epidermis felszínén vagy a bőr külsőbb rétegeiben vannak jelen, nem indítanak immunválaszt. A gyulladásgátló hatásért a Staphylococcusok által termelt lipoteikolsav (staphylococcal lipoteichoic acid, LTA) felelős, amely gátolja a citokintermelést a keratinocitákban.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a bőrsérüléseket követő normális gyulladásos reakcióban fontos szerepe van a keratinociták TLR3 receptorainak. A toll-like receptorok közé tartozó TLR3-at a károsodott sejtekből kiszabaduló RNS-molekulák aktiválják, megindítva a keratinocitákban a megfelelő citokinek termelését. A Staphylococcusok termelte lipoteikolsav pedig a receptorcsalád egy másik tagjára, a TLR2-re hatva gátolja a citokintermelést, megakadályozva, hogy a gyulladásos válasz túlságosan hevennyé váljon.

Ez a felfedezés megerősíti a 80-as évek óta ismert higiéné-hipotézist, amely szerint az immunrendszer normális éréséhez szükséges, hogy kisgyermekkorban kellő mennyiségű fertőző ágenssel és mikroorganizmussal találkozzunk. Sok szakember szerint ezzel magyarázható, miért ritkább a szénanátha, az ekcéma és más allergiás betegségek a nagy családokból származó, a nem városi környezetben élő, illetve a fejlődő országokban élő gyerekek körében.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr Víg Julianna

Forrás: Nature Medicine, doi:10.1038/nm.2062

Kapcsolódó anyagok: Lárvaterápiával gyorsítható a krónikus sebek gyógyulása

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Lumbosacralis fájdalom – ne vigyük túlzásba a kivizsgálást és kezelést!

A Journal of Family Practice áprilisi cikkének szerzői szerint ma is aktuálisak az American College of Physicians és az American Pain Society tavalyelőtti ajánlásai a lumbosacralis fájdalom („low back pain”) ellátására.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

Klinikum

Gyermekreumatológiai panaszok, tünetek értékelése szakdolgozói szemmel - A Figyelő 2017;1

SZABÓ Brigitta

A krónikus ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) nemcsak felnőtt-, hanem gyermekkorban is előfordul, bár jóval ritkábban, és a két kórkép között számos különbség van. A betegség felismerése sokszor késik, mert a felnőttekkel szemben a gyermekek kevésbé panaszkodnak. A szülők sokszor a sántítást, reggeli ízületi merevséget vagy kisgyermekeknél fürdetés során a látványos ízületi duzzanatot észlelik, és ezzel viszik a gyermeket orvoshoz.

Klinikum

T-sejt-alcsoportok és jelentőségük autoimmun és reumatológiai betegségekben - A Figyelő 2015;2

POLGÁR Anna

A T-sejtek heterogén sejtpopuláció, tagjai sejt felszíni markereik, transzkripciós faktoraik és citokintermelésük alapján egymástól markánsan elhatárolható alcsoportokra oszthatóak.

Agykutatás

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.