Hírvilág

Ázsiából származó műanyaghulladékok borítanak be egy atlanti-óceáni szigetet

2019. OKTÓBER 03.

Csaknem 75 százalékban Ázsiából, döntően Kínából származnak azok a műanyagpalackok, amelyeket az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén találtak dél-afrikai és kanadai kutatók, akik szerint a hulladékok a térségben elhaladó kereskedőhajók fedélzetéről kerülhetnek a nyílt vízbe, majd onnan a szigetre.

Évente nagyjából 12,7 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba, ám ez az adat csupán a szárazföldi forrásokat takarja - írja a BBC hírportálja.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a szakemberek mostanáig úgy vélték, hogy a tengerekben lévő hulladék döntő része a szárazföldről származik, ám a most publikált bizonyítékok másra utalnak.

"Amikor tavaly a szigeten jártunk, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy milyen nagy mennyiségű palack halmozódott fel" - mondta Peter Ryan, a Fokvárosi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.

A világörökségi helyszínek közé tartozó szigeten végzett vizsgálataik során a kutatók 3515 darab hulladékot elemeztek 2009-ben és 8084-et 2018-ban. Megállapították, hogy a PET-palack a leggyakoribb hulladék a szigeten és ezeknek a száma nő a leggyorsabban: az 1980-as évek óta éves szinten 14,7 százalékkal.

A szigeten talált legrégebbi tárolóedény egy 1971-ben gyártott, nagysűrűségű polietilénből készült palack volt, amelyet 2018-ban találtak. A palackok többsége ugyanakkor két évvel azelőtt készült, hogy partra sodródott a szigeten.

"Rajtuk van a dátum, a gyártó jele, és ha az ember tisztában van a különböző gyártókkal, akkor azt is meg tudja állapítani, hogy honnan származnak a palackok" - mondta Ryan, hozzátéve, hogy a megvizsgált palackok több mint 75 százalékáról derült ki, hogy Ázsiából való.

A palackok döntően Ázsiából, elsősorban Kínából származnak, és viszonylag újak, ezért nem kerülhettek a globális óceáni áramlatokkal a szigetre, ami sugallja, hogy a területen áthaladó hajókról dobhatták őket a vízbe.

"Az első gondolatom az volt, hogy halászhajóflották állhatnak a háttérben" - mondta a kutató, megjegyezve, hogy a palackok kínai eredete miatt ez az elmélet megdőlni látszik, mivel az Atlanti-óceán déli részén a tajvani és japán halászflották dominálnak.
"Úgy vélem, elég meggyőzőek a bizonyítékok arról, hogy a hulladék kereskedőhajókról származik" - fűzte hozzá Ryan.

"Az elmúlt egy évtizedben jelentősen fellendült a kereskedelmi célú hajózás, különösen Dél-Amerikából Ázsia irányába" - mondta a kutató, megjegyezve, hogy őt személy szerint kissé meglepte a hulladékok forrása, mivel korábban úgy vélte, hogy a kereskedőhajóflották jobban tartják magukat a fedélzetről való szemetelést tiltó nemzetközi megállapodásokhoz.


Forrás: MTI
MTI 2019. október 2., szerda 11:47

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Klinikum

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Amikor a betegség-ökológia találkozik az ökológiai immunológiával - avagy mi lehet a kapocs a természetes populációban élő szervezetek immunitása és a fertőzések dinamikája között....

Gondolat

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Hírvilág

Az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.