Hírvilág

Az orvosok világa az NDK-ban

2012. FEBRUÁR 13.

Barbara címmel bemutatkozik a Berlinale versenyprogramjában az első német film, amely egy Kelet-Németországból nyugatra vágyó orvosnő törénete Christian Petzold rendezésében Nina Hoss főszereplésével.

A két alkotónak a Barbara már az ötödik közös munkája, de továbbiakat is terveznek együtt. Mostani filmjüket Petzold kifejezetten Nina Hossra írta, bár eleinte megfordult a fejében, hogy férfi karakter köré építi az 1980-as években játszódó történetet.

A Barbara egy szökést tervező orvosnő története. A Nina Hoss által megformált karakter egyre bizalmatlanabbá válik környezetével, még azokkal is, akik korábban közel álltak hozzá, ahogy érlelődik benne a menekülés gondolata. "Szabadságot akar, elhagyná az országot, de közben egyre vastagabb falat emel maga köré" - írta le Barbara Wolf karakterét a színésznő, aki úgy fogalmazott, a kor hangulatának és az NDK atmoszférájának volt a legnehezebb megfelelnie a szerepben. Christian Petzold hozzáfűzte, nem NDK-s filmet akart forgatni, sokkal inkább az a kérdés foglalkoztatta, hogyan tudtak egy leépülőben, szétesőben lévő államban és társadalmi rendben élni az emberek.

A filmben nagy hangsúlyt kapott a keletnémet hangulat megteremtése, sokáig keresték a forgatás helyszínét, s végül egy brandenburgi településen találták meg a megfelelő környezetet. A kutatómunka példájaként említette Christian Petzold, hogy sokáig bújta az eBay internetes bolhapiacot, hogy találjon egy Quelle ruhakatalógust a filmhez.

Petzold szülei Keletről menekültek Nyugatra. A rendező ugyan "színtiszta nyugatinak" vallja magát, mindig is foglalkoztatta az NDK-s múlt feldolgozása. A Barbara forgatókönyvét két-három éve kezdte írni. A film abba is bepillantást enged, mi zajlott az orvosok világában az NDK-ban. Ha el akarták hagyni Kelet-Németországot, gyorsan egy eldugott vidéki kórházba helyezték őket.

A filmben fontos szerepe van a csendnek, nincs zene. A rendező szerint az NDK-nak - olyan városoknak mint Erfurt vagy Zwickau - megvoltak a maga jellegzetes zajai: a villamosok vagy épp az autók. De a természetet is jobban lehetett hallani - mondta.

Az 51 éves Christian Petzoldnak a Barbara a harmadik filmje, amely szerepel a Berlinale versenyprogramjában. Legutóbb a Yella című alkotása reménykedhetett a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjban.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.