2012. FEBRUÁR 13.
Szöveg nagyítása:
Barbara címmel bemutatkozik a Berlinale versenyprogramjában az első német film, amely egy Kelet-Németországból nyugatra vágyó orvosnő törénete Christian Petzold rendezésében Nina Hoss főszereplésével. A két alkotónak a Barbara már az ötödik közös munkája, de továbbiakat is terveznek együtt. Mostani filmjüket Petzold kifejezetten Nina Hossra írta, bár eleinte megfordult a fejében, hogy férfi karakter köré építi az 1980-as években játszódó történetet. A Barbara egy szökést tervező orvosnő története. A Nina Hoss által megformált karakter egyre bizalmatlanabbá válik környezetével, még azokkal is, akik korábban közel álltak hozzá, ahogy érlelődik benne a menekülés gondolata. "Szabadságot akar, elhagyná az országot, de közben egyre vastagabb falat emel maga köré" - írta le Barbara Wolf karakterét a színésznő, aki úgy fogalmazott, a kor hangulatának és az NDK atmoszférájának volt a legnehezebb megfelelnie a szerepben. Christian Petzold hozzáfűzte, nem NDK-s filmet akart forgatni, sokkal inkább az a kérdés foglalkoztatta, hogyan tudtak egy leépülőben, szétesőben lévő államban és társadalmi rendben élni az emberek. A filmben nagy hangsúlyt kapott a keletnémet hangulat megteremtése, sokáig keresték a forgatás helyszínét, s végül egy brandenburgi településen találták meg a megfelelő környezetet. A kutatómunka példájaként említette Christian Petzold, hogy sokáig bújta az eBay internetes bolhapiacot, hogy találjon egy Quelle ruhakatalógust a filmhez. Petzold szülei Keletről menekültek Nyugatra. A rendező ugyan "színtiszta nyugatinak" vallja magát, mindig is foglalkoztatta az NDK-s múlt feldolgozása. A Barbara forgatókönyvét két-három éve kezdte írni. A film abba is bepillantást enged, mi zajlott az orvosok világában az NDK-ban. Ha el akarták hagyni Kelet-Németországot, gyorsan egy eldugott vidéki kórházba helyezték őket. A filmben fontos szerepe van a csendnek, nincs zene. A rendező szerint az NDK-nak - olyan városoknak mint Erfurt vagy Zwickau - megvoltak a maga jellegzetes zajai: a villamosok vagy épp az autók. De a természetet is jobban lehetett hallani - mondta. Az 51 éves Christian Petzoldnak a Barbara a harmadik filmje, amely szerepel a Berlinale versenyprogramjában. Legutóbb a Yella című alkotása reménykedhetett a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjban. MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Digitalizáció az egészségügyben: a 65 éven felüli betegek és orvosok digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásai, attitűdjei és igényei Magyarországon
Hogyan lettek a sebészekből orvosok?
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás