Hírvilág

Az autofágia mechanizmusainak felfedezéséért

2016. OKTÓBER 26.

A 2016. évi Orvosi Nobel díjat Yoshinori Ohsumi japán sejtbiológus professzor kapta meg az „autofágia mechanizmusainak felfedezéséért”, amely kutatási terület jelentősége igen sokrétű, mert számos, ma még gyógyíthatatlan betegség megoldásának az alapja lehet.

Autofágia

Az autofágia fogalma már létezett abban az időben is, amikor kutatásait megkezdte a (közel 30 éve), de elsődleges figyelmük annak molekuláris karakterizálására irányult. Munkacsoportjával jelenleg az autofágia fiziológiás szerepét kutatják, mely nem csak fehérjéket érint, hanem nukleinsavakat, lipideket és ezen molekulák komplexitását, illetve az autofágia előtt és során nyert struktúrájukat is.

Az autofágiáért felelős gének szerepe, annak folyamata erősen beépült a törzsfejlődés során, sőt, közel azonos módon való működése az eltérő szervezetekben lehetővé teszi a szélesebb körben való kutatását mind szerkezeti szempontból, mind funkcionalitását tekintve. Ezek meghibásodása sokszor az élettel összeegyeztethetetlen. Néhány példát említve: a neonatális időszak során kifejezetten megnő ez a fajta aktivitás a különféle szövetekben, hiszen a placentáris ellátás megszűnik, a test hirtelen az eddigiektől jelentősen eltérő hőmérsékletű környezetbe kerül, melynek következtében a szervezetben a történtekre reagáló fehérjék expressziója fokozódik, aminek következtében aminosav-hiány keletkezik. Azaz átmeneti nitrogén-hiány jön létre, ami triggere az autofágiának. Ez a folyamat egy úgynevezett újrahasznosító történés, vagyis bizonyos szintig elengedhetetlen jelenség, bizonyos szinten túl káros.Fiziológiásan mindig van egy normál homeosztázisa. Ha ebben a kritikus időszakban nem működne, az neuronok pusztulását okozná, ami – többek között – képtelenné tenné az utódot a megfelelő táplálkozásra, amivel az átmeneti állapot tulajdonképpen letális éhezéssé fejlődne.

Nem meglepő információ az sem, hogy a neurodegeneratív kórképekben (Alzheimer, Huntington és Parkinson) fontos kutatási célpont, mivel úgy vélik, hogy a hibásan működő, nem megfelelő autofágia-homeosztázis alapja, de legalábbis része lehet ezen kórképekben.

Természetesen egy másik sejtpusztító kórban is kutatják a szerepét, ez pedig az 1-es típusú cukorbetegség, ahol a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek β-sejtjei gyors pusztulásnak vannak kitéve az immunrendszer téves túlműködése miatt.

Sajnos az eddigi eredmények ellentmondásosak, hiszen egy részük az autofágia felerősödését okolja, másik része pedig annak elégtelen működését. Mindez ugyanakkor nem von le jelentőségéből, lényeges területről van szó, így méltán megérdemelte az orvosi Nobel díjat.

A kutatóról

Yoshinori Ohsumi 1945. február 9-én született Fukuokában, Japánban. 1967-ben diplomát, 1974-ben doktori fokozatot szerzett. A tokiói egyetemre 1977-ben tért vissza, mint posztdoktori kutató. 1986-ban adjunktus, 1988-ban pedig docens lett. 1996-ban az okazakii Basic Biology nemzeti egyetemhez került, ahol professzor lett. 2004-2009 között a hayamai Graduate University for Advanced Studies egyetemen is dolgozott. 2009-ben lett professzor emeritus. 2012-ben az alaptudományok tokiói díjat nyerte el. 2014-ben nyugdíjazták, de munkásságát nem hagyta abba. Továbbra is dolgozik a tokiói Technology egyetemen, az Innovative Research egyetemen, ahol ő az intézetvezetője a Sejtbiológia Kutató Egységnek. Idén, 2016-ban pedig megkapta az orvosi Nobel díjat.

Mezei Zsuzsanna
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Hírvilág

Orvosi-élettani Nobel-díjak

A 2015-ös orvosi-élettani Nobel-díjon hárman osztoznak: William C. Campbell ír, Omura Satoshi japán és Juju Tu kínai tudósok. Utóbbi ezzel a 12-ik nő, aki megkapja az orvosi Nobelt.

Hírvilág

Meghalt Roger Y. Tsien Nobel-díjas amerikai kémikus

Meghalt 64 éves korában Roger Y. Tsien, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i részlegének professzora, akinek 2008-ban harmadmagával együtt ítélték oda a kémiai Nobel-díjat - írta szerdai közleményében az egyetem.