2011. AUGUSZTUS 15.
A kutatók korábban azt hitték, a csillag alakú agysejtek nem vesznek részt közvetlenül a szervezet működésében, de a legújabb kutatások szerint mégis kulcsszerepük van testünk működésében.
A most végzett kutatások szerint az a légzési folyamatokban játszanak fontos szerepet. Légzés során szervezetünk oxigént vesz fel és szén-dioxidot ad le. A most vizsgált agyi sejtek, az asztrociták képesek érzékelni a vér szén-dioxid tartalmát, és jeleznek az agynak, hogy tartsa fenn a légzést. "A kutatási adatok alapján egyértelmű, hogy a korábban másodlagosnak vélt asztrociták milyen létfontosságú szerepet játszanak olyan létfenntartó testi funkciók működtetésében, mint a légzés" - nyilatkozta Alexander Gourine, a Londoni Egyetem kutatója.
Az asztrociták a gliasejtek csoportjába tartozó agyi sejtek. Egészen a közelmúltig a tudósok úgy hitték, a gliasejtek nem játszanak nagy szerepet az agyi funkciók működésében, csak strukturális és működési segítséget nyújtanak az idegsejteknek. "Az asztrociták és más gliasejtek nem tűntek olyan érdekesnek az idegi kutatások szempontjából" - nyilatkozta Mr. Gourine.
Gourine és kollegái azonban felfedezték, hogy az asztrociták közvetlenül reagálnak a vér szén-dioxid szintjének csökkenésére. Aktiválódás után az asztrociták egy ATP nevű kémiai jelzést küldenek az agynak, ami beindítja a légzést.
Lehetséges, hogy ezek a sejtek szerepet játszanak az olyan légzési zavarok kialakulásában, mint a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS), bár ennek megerősítéséhez további kutatások szükségesek.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó link: Alexander Gourine
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Agykutatás
A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.
Az acetaminophen (paracetamol) széles körben használt fájdalom- és lázcsillapító, aminek hatásmechanizmusa egyelőre kevéssé tisztázott. Az akut nociceptív fájdalom modelljein alapuló korábbi munkák arról számoltak be, hogy az acetaminophen fájdalomcsillapító hatása kialakításában közreműködik egy metabolitja, az endocannabinoid visszavétel-gátló AM 404.
Idegsejteket hoztak létre közvetlenül bőrsejtekből
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás