A gyíkszerű teremtmények nagyjából 355 millió évvel ezelőtt éltek, amikor a modern hüllők, madarak és emlősök ősei elkezdtek kimászni a mocsarakból. A kutatóknak jelenleg még öt teljes fosszíliát és számos apró csonttöredéket kell azonosítaniuk és besorolniuk.

A leletek egy része gyíkokra, gőtékre emlékeztet, másik részük nagyobb, majdnem krokodilméretű teremtmények arányait idézi. A maradványok azt sugallják, hogy a szárazföld első gerincesei feltehetőleg a mai Skócia határainak közelében éltek.

A fosszíliákat tanulmányozó Nick Fraser, a Skóciai Nemzeti Múzeum munkatársa szerint a leletek "a földi élet kialakulásának kulcsfontosságú szakaszából származnak".

"A gerincesek szárazföldre költözése nélkül ma mi sem, a madarak sem lennének itt, ahogy a krokodilok, a gyíkok és a békák se és a dinoszauruszok sem lakták volna a Földet - mindezek az élőlények soha nem fejlődtek volna ki" - mondta a szakember a BBC-nek.

Nagyjából 360 millió évvel ezelőtt az élet különböző formái, köztük a korai halak is tömeges kihalás áldozatai váltak. A rá következő 15 millió évből pedig nincsenek fosszilis maradványok.

Ez azt jelenti, hogy nagyon keveset tudunk arról, hogy a hajdani halszerű élőlények miként növesztettek végtagokat maguknak ahhoz, hogy aztán boldogulhassanak a szárazföldön.

Fraser szerint a kutatók figyelme most a mai Skóciára összpontosul, mivel talán ez lehet az a terület, ahol ezek a teremtények először "megvetették a lábukat".

A világon mindössze maroknyi olyan terült van, ahonnan a mostanihoz hasonló, az érintett időszakból származó leletek kerültek elő. Az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak már fosszíliatöredékeket. A szakemberek a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban számoltak be a felfedezésük részleteiről.


Forrás: MTI
MTI 2016. december 6., kedd 13:45