Hírvilág

A beteg dolga az, hogy panaszkodjon

2018. OKTÓBER 04.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) 2016 óta minden ősszel Mieloproliferatív Információs Napot szervez, melynek fókuszában a mieloproliferatív betegségek, a policitémia véra, a mielofibrózis és az esszenciális trombocitémia állnak. A rendezvény célja, hogy az érintettek hiteles forrásból tájékozódhassanak betegségükről és a kezelési lehetőségekről. Az eseményt követő séta a Szabadság hídon a piros esernyőkkel arra hívja fel a figyelmet, hogy a korszerű kezelésekkel ma már van arra lehetőség, hogy a betegek megszabaduljanak a mindennapjaikat megterhelő tünetektől. „Mindhárom mieloproliferatív betegség inkább a 60 év felettieket érinti, de fiatalabb korban is előfordulhat. Mivel ritka betegségek, ezért még kevésbé ismertek, mint más hematológiai kórképek. A betegség felismerésére a legtöbb esetben rutin vérvizsgálat során kerül sor, még tünetmentes állapotban, de az is előfordul, hogy trombózis, embólia, különböző vérzések kapcsán diagnosztizálják.” – mondja Kéri Ibolya, a MOHA elnöke. A policitémia véra (PV) elsősorban a vörösvérsejtek emelkedett számával jellemezhető, de gyakran a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma is magasabb. Főbb tünetei a fejfájás vagy szédülés, nagyfokú fáradtság, légszomj, lépmegnagyobbodás, viszketés, bőrvörösödés és az orrvérzés, amely gyakran a betegség első tünete lehet. A tünetek sokszor igen nagy megterhelést jelentenek, erősen akadályozzák a betegeket a megszokott mindennapi életvitelükben. Mivel a PV-s betegek vérében sokkal több vörösvérsejt található, sűrűbben folyóvá válik, ezért a vérkeringés romlik és gyakori a vérrögképződés. PV-ben a kezelés célja a szívérrendszeri szövődmények megelőzése és a beteg életminőségének javítása is. A legtöbb policitémiás beteg a korszerű kezeléseknek köszönhetően ma már hosszú életet élhet, de fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, hogy időben felismerhető legyen bizonyos – a túlélést is befolyásoló - szövődmények, társbetegségek fokozott kockázata. „A mieloproliferatív betegségek kezelése minden betegnél más, ezt a kezelőorvos határozza meg a beteg tünetei, általános állapota, társbetegségei, életkora alapján. Nagyon fontos, hogy a beteg pontosan számoljon be a tapasztalt problémákról, hiszen az orvos csak így tudja kiválasztani a személyre szabott kezelést.” – hívja fel a figyelmet a betegek feladatára Kéri Ibolya. A mielofibrózis (MF) betegségnél a „fibrózis” szó arra utal, hogy a csontvelő állománya fokozatosan hegszövetté kezd el átalakulni, ez pedig egy idő után ahhoz vezet, hogy a csontvelő nem lesz képes megfelelő mennyiségű vérsejtet előállítani. A mielofibrózis tüneteit az elegendő számú egészséges vérsejt hiánya vagy a krónikus gyulladás okozza. A betegség főbb tünetei a fáradtság és légszomj, hasi fájdalom, ízületi és csontfájdalom, testsúlyvesztés, láz és éjszakai izzadás. A betegek egy részének stabil marad az állapota és viszonylag jó életminőségben élhetnek, más betegeknél gyorsabb a betegség előrehaladása és súlyosbodhat az állapot. Már hazánkban is elérhető az a célzott terápia, melynek betegségmódosító hatása van: jelentősen javítja a mielofibrózisos betegek életminőségét és túlélési előnyt biztosít számukra. „A mieloproliferatív betegségek kialakulásának pontos kiváltó oka nem ismert, de az élet során olyan szerzett génmutációk alakulhatnak ki a vérképző őssejtekben, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a betegség megjelenéséhez. Fontos feladatunk, hogy megértessük a betegekkel, mit is jelentenek ezek a mutációk, mi a jelentőségük a terápia szempontjából és eloszlassuk azt a tévhitet, hogy minden, ami genetikával kapcsolatos, az egyet jelent az öröklött és örökíthető betegségekkel. Ebben segítségünkre vannak klinikusok és a Semmelweis Egyetem I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport munkatársai.” – ismerteti betegedukációs törekvéseiket Kéri Ibolya. Esszenciális trombocitémiában (ET) elsősorban a vérlemezkék száma nő meg, a vörös- és fehérvérsejtek száma nem emelkedik. Megnő a vérrög-kialakulás kockázata, emellett a vérzések is gyakoribbá válhatnak. A betegek egy része akár teljesen tünetmentes is lehet, a legelső tünetek pedig általában a fáradékonyság, illetve a fokozottabb vérzékenység megjelenése. Az ET kezelésének célja a trombózis kockázatának csökkentése a vérlemezkeszám megfelelő szinten való tartásával. Ha a beteget rendszeresen ellenőrzik, illetve ha szükség esetén megfelelő kezelésben részesül, akkor minden esély megvan a kellően hosszú élettartam elérésére. „Sokszor kérdezik a betegek, hogy milyen gyógyhatású készítménnyel, táplálékkiegészítővel, gyógyteával tudnak hozzájárulni betegségük szinten tartásához. Csalódottak, hogy egy tabletta bevétele helyett olyan - kétségtelenül nagyobb erőfeszítést igénylő - életmódbeli javaslatot adunk, mint a dohányzás teljes elhagyása, ami kötelező azoknak a betegeknek, akiknél a vérrögképződés kockázata fokozott. Szintén elengedhetetlen a rendszeres kontrollvizsgálatokon való részvétel és a kezelőorvossal való nyílt kommunikáció. A beteg dolga az, hogy panaszkodjon.” – emlékeztet az alapítvány elnöke. A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a 2018. október 6-án, szombaton 10 órától megrendezésre kerülő Mieloproliferatív Információs Napra a Gellért Hotelba (1114 Budapest, Szent Gellért tér 2.), majd az azt követő figyelemfelhívó sétára a Szabadság hídon. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges. Részvételi szándékát kérjük, hogy jelezze a [email protected] e-mail címen. MOHA 2018.október

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.