Gondolat

Az őrült majom ámokfutása

2013. SZEPTEMBER 18.

Szent-Györgyi Albert 1964-ben Amerikában hanglemezre mondta Békehimnuszát. A vietnami háború elleni kiállásért az USA kormánya ekkor megvonta tőle kutatásai támogatását. Háborúellenes trilógiája: Az őrült majom (1970), És most?! (1971), A tudós polgár (1972) címmel jelent meg.
Tisztánlátása önismerettel párosult, soha nem tagadta meg önmagát. Talán ezért is menekült meg minden élesebb helyzetből annak ellenére, hogy soha nem rejtette véka alá véleményét.

„Amikor megkaptam a Nobel-díjat, az egyetlen nagy összeget, amit életemben valaha is láttam, tennem kellett vele valamit. A legegyszerűbben úgy szabadulhattam meg tőle, hogy befektettem; részvényeket vásároltam rajta. Tudtam, hogy közeledik a második világháború, és féltem, hogy ha olyan részvényeim vannak, amelyek értéke háború esetén emelkedik, én is kívánni fogom az öldöklést, így arra kértem az ügynökömet, olyan részvényeket vásároljon, amelyek értéke háborúban zuhanni fog. Megtette. A pénzemet elvesztettem, de megmentettem a lelkiismeretemet.” – írja páratlan művében Szent-Györgyi Albert.

Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl a következő kérdést: „Képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?”

Ekkor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és még nem volt szó sem a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, sem pedig a világhatalmak közeledéséről. Szent-Györgyi a teljes pusztulással fenyegető válságból a fiatalokhoz fordult, mert csupán az ő józan eszükben, tiszta emberségükben bízott.

„A világ legpazarlóbb országában az emberek öt százaléka éhezik. Ötven százalék éhezik a világ többi részén – gyermekek nem jutnak elegendő táplálékhoz, hogy egészséges testű és értelmű emberré fejlődjenek. Közben egyedül az Egyesült Államokban egytrillió (l 000 000 000 000) dollárt költöttek „védekezésre”, tömegpusztító eszközökre a második világháború óta. Természetesen a Szovjetunió sem marad le túlságosan. Ezek az összegek túl nagyok ahhoz, hogy akár a leggazdagabb fantáziával is elképzelhetnénk őket. Réges-régen sokkal magasabbra emelhették volna az ember életszínvonalát. Ez valódi bűnügyi történet, de nemcsak az. Elképesztően ostoba is, mert e paranoiás költekezéssel nem nyertünk egyebet, csak bizonytalanságot, idegfeszültséget és jegyet az önpusztításhoz, olyanok kezébe téve le sorsunkat, akikben nincs okunk bizakodni.”

Keresztúton

„Az emberiség keresztúthoz érkezett" – írta Az őrült majom című műve utószavában. Az egyik tábla „sötét világ felé mutat, amelyet katonai-ipari komplexumok uralnak, és rettegés, gyűlölet, bizalmatlanság irányít. Jellemző vonása a terror, a szörnyű pusztító eszközök... A másik útjelző az ellenkező irányba mutat. Napfényes, békés, tiszta világ felé, melyet jóindulat, emberi összefogás, tisztesség és méltányosság jellemez, amelyben nincs éhség, nincs betegség, és mindenkinek jut benne helye. Az ember nem fecsérelhet el több időt, döntenie kell, melyik utat választja."
Itt tartunk máig is.

2013. 09. 20.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Gondolat

Az őssejtterápia és a klónozás kísérleti eredményei

Az elvesztett testrészek és szervek átültetéssel végzett pótlása és spontán regenerációja már az ókor képzeletét is foglalkoztatta. Valamennyi kultúra mítoszai, istenei és héroszai között szép számmal találunk kimérákat, emberfejű, állattestű lényeket, akiket ma xenotranszplantátumoknak neveznénk.

Gondolat

Aki tudta, hogyan (ne) öljük meg magunkat

80 éve született Popper Péter

Gondolat

Csecsemők a szeméttelepen

CZIGLÉNYI Boglárka

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Gondolat

A valóság nem létezik: placebo

NAGY Zsuzsanna

Az elme és a test; a szellem és az anyag viszonya az emberiség egyik alapvető kérdése.