Gondolat

A nevetés evolúciója

2012. JANUÁR 10.

“Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.” Chamfort (1741–1794)

Az emberi nevetés evolúciós vívmány, Darwin szerint olyan válaszreakció, melynek a faj fennmaradásában fontos szerepe lehetett.Olyan jelenség, mely úgy tűnik, független a kultúrától. Nevettek a görög istenek és számos archaikus teremtésmítoszban a világ éppenséggel a kacagás aktusa által teremtődött. Ám a zsidó-keresztény Isten nem nevet. A mohamedán sem. A katolikus egyház nem szereti a viccet, a felszabadult kacajt és mulatozást. Mindez az olyan pogány rítusok velejárója, mint a karnevál és a természet megújulásának ünnepei.
Köztudomású, hogy a mosoly és a nevetés nem egy tőről fakad. Az emberi mosoly kezdeménye valamennyi főemlősnél megtalálható. Primitív formájában a csimpánzoknál az úgynevezett félelemgrimasz, mikoris az ajkak a fogakról visszahúzódnak, és zárva marad a száj. Ez a vicsorgás, vigyorgás általában a félelemből ered és a magasabb rendű fél megnyugtatására szolgál, tehát rejtett alárendeltségi érzés húzódik mögötte, a nevetés azonban, ami alapvetően közösségi cselekvés, bizonyos agresszióból eredeztethető.
Egyes elméletek szerint az arckifejezés visszahat az érzelmekre és maga a kifejezés különbözteti meg érzelmeinket. A kifejezés maga beindítja a megfelelő kémiai reakciókat…
Arisztotelész meghatározása szerint az ember az egyetlen élőlény, amelyik nevetni tud, nevezhetnénk ezért talán nevető állatnak.

Freud pedig azt állítja, hogy a tudatalattiba szorított, főként szociális tartalmú fölösleges pszichikus energiák levezetésére szolgáló biztonsági szelep. Tőle származik a vicc első pszichológiai megközelítése, A vicc és viszonya a tudatalattihoz című esszéjében elemzi a nevetés lélektanát. Szerinte a fölény és illetlenség a mozgatórugója. A legújabb amerikai kutatások szerint a homor a világ normális működésének ártatlan megsértéséből fakad. Bergson tanulmányában kifejti: a nevetés mindig büntetés, és mindig másokra irányul. Feladata elsősorban az, hogy megalázza, és ezzel megfélemlítse az embereket.

Az állatok

Különös állatkísérletek segítségével kutatják a nevetés fejlődését brit tudósok: azt vizsgálják, milyen hangokat adnak ki csiklandozás közben az állatok.
Marina Davila-Ross, a Portsmouth-i Egyetem kutatója már évek óta foglalkozik a témával, miután felfigyelt arra, hogy például a gorillák "nevetése" mennyire hasonlít az emberekére. Kollégáival először emberszabású majmokat csiklandozott, hogy összehasonlíthassa az általuk kiadott hangot az emberi nevetéssel.

A kutatás során - amelyről tanulmányt is megjelentettek 2009-ben a Current Biology című szaklapban - számos akusztikai hasonlóságot dokumentáltak. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az emberszabású majmok és az ember nevetésének közös evolúciós eredetére utalnak. A kutatást vezető Davila-Ross szerint így elmondható, hogy a nevetés legalább 30-60 millió éves.
Az állatok nevetése más tudósok fantáziáját is megmozgatta. Jaak Panksepp, aki jelenleg a Washingtoni Állami Egyetem állatorvosi karán tanít, évekkel ezelőtt egereken kezdett el kísérletezni.

A rágcsálók csiklandozása még a kutató számára is meglepő eredményt hozott: az állatok egészen magas - az emberi fül számára nem hallható - cincogó hangot adtak ki, ugyanolyanokat, mint amikor egymással játszottak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy kutatásaik során a nevetés egy ősi formáját fedezték fel.

A különböző fajok reakcióit vizsgálva többet tudhatunk meg a nevetés evolúciójáról - magyarázza a kutató, aki úgy hiszi, a nevetés fejlődése és a pozitív kommunikáció szorosan összefügg. A pozitív kommunikáció pedig, mivel ösztönzi az egymással való interakciót, fontos szerepet játszhatott a kommunikáció fejlődésében.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A kórházi gyógyszerész szerepe egy ír Egyetemi Oktató Kórházban

A gyógyszerész tradicionális szerepe szerint gyógyszert diszpenzál a kórházakban és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban, azonban az elmúlt években a szakma evolúciója következtében a gyógyszerész a multidiszciplináris egészségügyi ellátó csapat alapvető fontosságú szereplőjévé vált. A vizsgálatok szerint a gyógyszerész integrációja a multidiszciplináris egészségügyi ellátó csapatba javítja a gyógyszereléssel kapcsolatos döntéshozatalt és a betegkimeneteket, továbbá fokozza a betegbiztonságot és segíti az ellátás folyamatosságát.

Agykutatás

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Gondolat

A humor jótékony formái a terápiában

A szerzőpáros cikke azt a látszólag könnyed és kissé szokatlan kérdést teszi fel, hogy a humor alkalmazása belefér-e a terápiás folyamatba. Van-e létjogosultsága, és milyen szándékkal, milyen céllal.

Gondolat

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Gondolat

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.