Gondolat

A közeli interperszonális kapcsolatok hatása az egészségállapotra

2022. MÁRCIUS 17.

A nem fertőző betegségek (non-communicable diseases) epidemiológiájából régóta ismert, hogy a támogató közeli, társas, interperszonális kapcsolatok pozitívan hatnak az egyén egészségállapotára. A konkrét hatásmechanizmus még részleteiben nem feltárt, ehhez további elméleti és kísérleti munkára van szükség. Pietromonaco és Collins az American Psychologist folyóiratban megjelent narratív összefoglaló közleményükben egy metaelméleti, tág, átfogó konceptuális keretet igyekszik felvázolni, mely a hatásmechanizmus feltárás segítheti.

Elméleti hátterét tekintve evolúciós elméletekre, a kötődéselméletre és a kölcsönös függés elméletére támaszkodik a metaelmélet. A szerzők az egyén egészségállapotát az interperszonális térben zajló eseményekhez próbálják elsősorban viszonyítani, ezen belül is leginkább a diádikus kapcsolatokhoz. A szerzők a diádikus kapcsolatot két nagyobb területre választják szét: a társas kapcsolódás és társas kapcsolat hiánya (social connection and social disconnection).

A társas dinamikák főbb típusait, a kötődési stílus szerepét kiemeltnek tartják és ezen a területen javasolnak további szisztematikus vizsgálatokat. A további kutatómunkához a szerzők megalapozottabb és részletesebb középszintű elméleteket, a diádikus (párkapcsolati) rendszerek együttmozgásainak kutatását, illetve a párkapcsolati egészség-korregulációk megértését tartják fontosnak, ennek megértése kiemelt.

A közlemény meggyőzően érvel amellett, hogy a terület további kutatásra érdemes, releváns, ám éppen a kiemeltnek tartható korregulációs területet alig érinti.

Eredeti közlemény:

Pietromonaco, P. R., & Collins, N. L. (2017). Interpersonal mechanisms linking close relationships to health. American Psychologist, 72(6), 531.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Egészségpolitika

Szocioszomatika

Kapócs Gábort a társadalmi berendezkedésünkből adódó és az egészségállapotunkban kimutatható különbségekről és azok okairól kérdeztük.

Egészségpolitika

A súlyos betegségek kimenetelében jelentős különbségek Európában

A kórházi ellátást igénylő súlyos betegségek kimenetele jelentősen eltérő az egyes európai országokban, illetve azok területén belül is - ezt állítja az a tanulmány, amely hét európai ország egészségügyi rendszereinek teljesítményét értékelte. Az EuroHOPE (European Health Care Outcomes) kutatási projekt az akut miokardiális infarktus, az ischaemiás stroke, a csípőtáji törés, a mellrák és a nagyon alacsony születési súly illetve koraszülés esetében vizsgálta és vetette össze az egészségügyi rendszerek gyógyító tevékenységének eredményességét.

Hírvilág

Több mint hárommilliárd forintos kutatás-fejlesztési program indult Szegeden

Gondolat

A világ humanizálható vagy abszurd?

A Lege Artis Medicinae kulturális szerkesztője, Nagy Zsuzsanna szerint, nem fogalmazhatunk meg morális vádakat és kétségeket az öngyilkos emberrel szemben. Beszélgettünk az időből kiesett emberről, arról, hogy egy hierarchikus társadalomban mindenki tudta a dolgát, mára ez a nexus megbomlott.