A súlyos betegségek kimenetelében jelentős különbségek Európában
2014. ÁPRILIS 29.
2014. ÁPRILIS 29.
Szöveg nagyítása:
A kórházi ellátást igénylő súlyos betegségek kimenetele jelentősen eltérő az egyes európai országokban, illetve azok területén belül is - ezt állítja az a tanulmány, amely hét európai ország egészségügyi rendszereinek teljesítményét értékelte. Az EuroHOPE (European Health Care Outcomes) kutatási projekt az akut miokardiális infarktus, az ischaemiás stroke, a csípőtáji törés, a mellrák és a nagyon alacsony születési súly illetve koraszülés esetében vizsgálta és vetette össze az egészségügyi rendszerek gyógyító tevékenységének eredményességét.
Minden országnak vagy régiónak, amely részt vesz a projektben (azaz Finnország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Skócia, és Svédország), megvan az ellenőrzési, mérési lehetősége arra, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol az egészségügyi rendszer teljesítményét javítani lehet az ellátás minőségének fejlesztésével, illetve pótlólagos források felhasználásával.
Az EuroHOPE az első olyan kutatás, amely átfogóan összehasonlítja, hogy mi történik a betegekkel a különböző országokban a betegség kialakulása után, egy egyéves követés során. Nagy eltérések voltak tapasztalhatóak az egészségügyi eredményekben az egyes országok között, valamint az országokon belül a régiók és egyes kórházak között. A EuroHOPE kutatás eredményeit április 11-én mutatták be a Karolinska Intézetben, Stockholmban.
Például az akut miokardiális infarktus vonatkozásában legszerényebben teljesítő norvég régió alacsonyabb egyéves halálozási arányt produkált, mint a legjobban teljesítő magyar régió. Norvégiában és Svédországban az egészségügyi eredmények regionális különbségei kisebbek voltak, és a mortalitás alacsonyabb, mint a többi vizsgált országban. Az akut miokardiális infarktus halálozási aránya azonos szinten volt a legjobban teljesítő finn régióban, mint a leggyengébben teljesítő svéd és norvég régiókban.
Az ischaemiás stroke halálozás esetében jelentős területi különbségek voltak Skóciában és Hollandiában, (23-36 százalék), míg Svédországban a regionális eltérés csak 15-20 százalékos volt. Az újszülött-halálozás azoknál a csecsemőknél, akiknek a születési súlya 1500 gramm alatt volt, és kevesebb, mint 32 hét kihordás után születtek meg, Finnországban és Svédországban egyértelműen ritkábban fordul elő, mint Magyarországon, vagy Hollandiában.
Általában, az egészségügyi kimenetelek - együtt tekintve az öt vizsgált betegséget - jók voltak Olaszországban, Norvégiában és Svédországban. Hollandia teljesítménye átlagos volt ezekben a betegcsoportokban. Az egészségi állapot színvonala Finnországban nagyjából ugyanazon a szinten volt, mint Norvégiában és Svédországban, kivéve az akut miokardiális infarktust, melynek vonatkozásában Finnország rosszabbul végzett. A rangsorban a felsoroltak után Skócia következik, míg a sereghajtó Magyarország, valószínűleg részben gazdasági tényezők miatt.
A finanszírozási mechanizmus nem magyarázza önmagában a minőségi különbségeket
A tanulmány nem talált egyértelmű összefüggést az egészségügyi ellátás finanszírozásának módja és teljesítménye között. A jól és a gyengén teljesítő országokban és régiókban egyaránt voltak szolidaritás alapú társadalombiztosítási és adó-alapú egészségügyi rendszerek. A reménybeli visszatérítés úgy tűnt, hogy növelheti a közvetlen perkután koronária intervenció számosságát az akut miokardiális infarktus esetében, ám a mérések tanúsága szerint a prospektív finanszírozási mechanizmussal nem jártak együtt jobb egészségügyi eredmények.
Nem volt nyilvánvaló összefüggés az ellátás minősége és a felhasznált erőforrások mennyisége között - kivéve az akut miokardiális infarktus esetében Finnországban és Magyarországon.
Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: https://www.ehealthnews.eu/
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
Egészségpolitika
Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.
Egészségpolitika
Kapócs Gábort a társadalmi berendezkedésünkből adódó és az egészségállapotunkban kimutatható különbségekről és azok okairól kérdeztük.
A zöldterületeknek széles körű pozitív hatásai vannak az emberi egészségre. Szignifikánsnak bizonyult a pulzus, a diasztolés vérnyomás, a HDL-koleszterinre gyakorolt kedvező hatás, továbbá szignifikánsan javult például a szívfrekvencia-változékonyság (heart rate variability). A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM), a mortalitás (all-cause mortality), a cardiovascularis eredetű mortalitás is javul a zöldterületeknek köszönhetően, ahogy a terhességek kimenetele terén a koraszülés kevésbé jellemző, a terhességek időtartama is előnyösebb. A tanulmányban vizsgált, de összehasonlítást nem lehetővé tevő publikációk mindemellett beszámoltak más kedvező hatásokról a rákkimenetelek, légzőrendszeri eredetű halálozás, alváshossz, különböző biomarkerek és neurológiai kimenetelek esetén is.
A nem fertőző betegségek (non-communicable diseases) epidemiológiájából régóta ismert, hogy a támogató közeli, társas, interperszonális kapcsolatok pozitívan hatnak az egyén egészségállapotára. A konkrét hatásmechanizmus még részleteiben nem feltárt, ehhez további elméleti és kísérleti munkára van szükség. Pietromonaco és Collins az American Psychologist folyóiratban megjelent narratív összefoglaló közleményükben egy metaelméleti, tág, átfogó konceptuális keretet igyekszik felvázolni, mely a hatásmechanizmus feltárás segítheti.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás