Egészségpolitika

A súlyos betegségek kimenetelében jelentős különbségek Európában

2014. ÁPRILIS 29.

A kórházi ellátást igénylő súlyos betegségek kimenetele jelentősen eltérő az egyes európai országokban, illetve azok területén belül is - ezt állítja az a tanulmány, amely hét európai ország egészségügyi rendszereinek teljesítményét értékelte. Az EuroHOPE (European Health Care Outcomes) kutatási projekt az akut miokardiális infarktus, az ischaemiás stroke, a csípőtáji törés, a mellrák és a nagyon alacsony születési súly illetve koraszülés esetében vizsgálta és vetette össze az egészségügyi rendszerek gyógyító tevékenységének eredményességét.

Minden országnak vagy régiónak, amely részt vesz a projektben (azaz Finnország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Skócia, és Svédország), megvan az ellenőrzési, mérési lehetősége arra, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol az egészségügyi rendszer teljesítményét javítani lehet az ellátás minőségének fejlesztésével, illetve pótlólagos források felhasználásával.

Az EuroHOPE az első olyan kutatás, amely átfogóan összehasonlítja, hogy mi történik a betegekkel a különböző országokban a betegség kialakulása után, egy egyéves követés során. Nagy eltérések voltak tapasztalhatóak az egészségügyi eredményekben az egyes országok között, valamint az országokon belül a régiók és egyes kórházak között. A EuroHOPE kutatás eredményeit április 11-én mutatták be a Karolinska Intézetben, Stockholmban.

Például az akut miokardiális infarktus vonatkozásában legszerényebben teljesítő norvég régió alacsonyabb egyéves halálozási arányt produkált, mint a legjobban teljesítő magyar régió. Norvégiában és Svédországban az egészségügyi eredmények regionális különbségei kisebbek voltak, és a mortalitás alacsonyabb, mint a többi vizsgált országban. Az akut miokardiális infarktus halálozási aránya azonos szinten volt a legjobban teljesítő finn régióban, mint a leggyengébben teljesítő svéd és norvég régiókban.

Az ischaemiás stroke halálozás esetében jelentős területi különbségek voltak Skóciában és Hollandiában, (23-36 százalék), míg Svédországban a regionális eltérés csak 15-20 százalékos volt. Az újszülött-halálozás azoknál a csecsemőknél, akiknek a születési súlya 1500 gramm alatt volt, és kevesebb, mint 32 hét kihordás után születtek meg, Finnországban és Svédországban egyértelműen ritkábban fordul elő, mint Magyarországon, vagy Hollandiában.

Általában, az egészségügyi kimenetelek - együtt tekintve az öt vizsgált betegséget - jók voltak Olaszországban, Norvégiában és Svédországban. Hollandia teljesítménye átlagos volt ezekben a betegcsoportokban. Az egészségi állapot színvonala Finnországban nagyjából ugyanazon a szinten volt, mint Norvégiában és Svédországban, kivéve az akut miokardiális infarktust, melynek vonatkozásában Finnország rosszabbul végzett. A rangsorban a felsoroltak után Skócia következik, míg a sereghajtó Magyarország, valószínűleg részben gazdasági tényezők miatt.

A finanszírozási mechanizmus nem magyarázza önmagában a minőségi különbségeket

A tanulmány nem talált egyértelmű összefüggést az egészségügyi ellátás finanszírozásának módja és teljesítménye között. A jól és a gyengén teljesítő országokban és régiókban egyaránt voltak szolidaritás alapú társadalombiztosítási és adó-alapú egészségügyi rendszerek. A reménybeli visszatérítés úgy tűnt, hogy növelheti a közvetlen perkután koronária intervenció számosságát az akut miokardiális infarktus esetében, ám a mérések tanúsága szerint a prospektív finanszírozási mechanizmussal nem jártak együtt jobb egészségügyi eredmények.

Nem volt nyilvánvaló összefüggés az ellátás minősége és a felhasznált erőforrások mennyisége között - kivéve az akut miokardiális infarktus esetében Finnországban és Magyarországon.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Egészségpolitika

Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Hírvilág

A klímaváltozás szerepet játszott Európa forró júniusában

Az ember által előidézett klímaváltozás hozzájárult a júniusban tapasztalt perzselő hőséghez Nyugat-Európában, ahol Portugáliában halálos erdőtüzek pusztítottak, és számos országban rekordokat döntő hőmérsékleteket jegyeztek fel

Egészségpolitika

Szocioszomatika

Kapócs Gábort a társadalmi berendezkedésünkből adódó és az egészségállapotunkban kimutatható különbségekről és azok okairól kérdeztük.

Hírvilág

Európa vizes élőhelyeinek kétharmada eltűnt

Az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka elpusztult a WWF adatai szerint. Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét.