2014. ÁPRILIS 29.
A kórházi ellátást igénylő súlyos betegségek kimenetele jelentősen eltérő az egyes európai országokban, illetve azok területén belül is - ezt állítja az a tanulmány, amely hét európai ország egészségügyi rendszereinek teljesítményét értékelte. Az EuroHOPE (European Health Care Outcomes) kutatási projekt az akut miokardiális infarktus, az ischaemiás stroke, a csípőtáji törés, a mellrák és a nagyon alacsony születési súly illetve koraszülés esetében vizsgálta és vetette össze az egészségügyi rendszerek gyógyító tevékenységének eredményességét.
Minden országnak vagy régiónak, amely részt vesz a projektben (azaz Finnország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Skócia, és Svédország), megvan az ellenőrzési, mérési lehetősége arra, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol az egészségügyi rendszer teljesítményét javítani lehet az ellátás minőségének fejlesztésével, illetve pótlólagos források felhasználásával.
Az EuroHOPE az első olyan kutatás, amely átfogóan összehasonlítja, hogy mi történik a betegekkel a különböző országokban a betegség kialakulása után, egy egyéves követés során. Nagy eltérések voltak tapasztalhatóak az egészségügyi eredményekben az egyes országok között, valamint az országokon belül a régiók és egyes kórházak között. A EuroHOPE kutatás eredményeit április 11-én mutatták be a Karolinska Intézetben, Stockholmban.
Például az akut miokardiális infarktus vonatkozásában legszerényebben teljesítő norvég régió alacsonyabb egyéves halálozási arányt produkált, mint a legjobban teljesítő magyar régió. Norvégiában és Svédországban az egészségügyi eredmények regionális különbségei kisebbek voltak, és a mortalitás alacsonyabb, mint a többi vizsgált országban. Az akut miokardiális infarktus halálozási aránya azonos szinten volt a legjobban teljesítő finn régióban, mint a leggyengébben teljesítő svéd és norvég régiókban.
Az ischaemiás stroke halálozás esetében jelentős területi különbségek voltak Skóciában és Hollandiában, (23-36 százalék), míg Svédországban a regionális eltérés csak 15-20 százalékos volt. Az újszülött-halálozás azoknál a csecsemőknél, akiknek a születési súlya 1500 gramm alatt volt, és kevesebb, mint 32 hét kihordás után születtek meg, Finnországban és Svédországban egyértelműen ritkábban fordul elő, mint Magyarországon, vagy Hollandiában.
Általában, az egészségügyi kimenetelek - együtt tekintve az öt vizsgált betegséget - jók voltak Olaszországban, Norvégiában és Svédországban. Hollandia teljesítménye átlagos volt ezekben a betegcsoportokban. Az egészségi állapot színvonala Finnországban nagyjából ugyanazon a szinten volt, mint Norvégiában és Svédországban, kivéve az akut miokardiális infarktust, melynek vonatkozásában Finnország rosszabbul végzett. A rangsorban a felsoroltak után Skócia következik, míg a sereghajtó Magyarország, valószínűleg részben gazdasági tényezők miatt.
A finanszírozási mechanizmus nem magyarázza önmagában a minőségi különbségeket
A tanulmány nem talált egyértelmű összefüggést az egészségügyi ellátás finanszírozásának módja és teljesítménye között. A jól és a gyengén teljesítő országokban és régiókban egyaránt voltak szolidaritás alapú társadalombiztosítási és adó-alapú egészségügyi rendszerek. A reménybeli visszatérítés úgy tűnt, hogy növelheti a közvetlen perkután koronária intervenció számosságát az akut miokardiális infarktus esetében, ám a mérések tanúsága szerint a prospektív finanszírozási mechanizmussal nem jártak együtt jobb egészségügyi eredmények.
Nem volt nyilvánvaló összefüggés az ellátás minősége és a felhasznált erőforrások mennyisége között - kivéve az akut miokardiális infarktus esetében Finnországban és Magyarországon.
Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
Egészségpolitika
12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.
Egészségpolitika
A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.
Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.
Egészségpolitika
Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.
Egészségpolitika
Kapócs Gábort a társadalmi berendezkedésünkből adódó és az egészségállapotunkban kimutatható különbségekről és azok okairól kérdeztük.
Az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka elpusztult a WWF adatai szerint. Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét.
Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás