Egészségpolitika

Védőnők partvonalon

TARCZA Orsolya

2011. NOVEMBER 16.

Míg az egészségügyi államtitkárság nagy hangsúlyt helyez a szolgáltatások és a struktúra átszervezésére, amelytől költségmegtakarítást remél, addig számtalan szegmens van az ágazatban, amelyre csupán periférikus figyelem fordul, bár a hivatalos kommunikáció szerint ezeknek is kiemelt szerepet szánnak. Az egyik ilyen terület az alapellátás, benne a több mint 100 éves múltra visszatekintő védőnői szolgálattal.

A védőnői hálózatnak az ország egész területét le kellene fednie, az ellátáshoz valamennyi állampolgárnak hozzá kellene jutnia. Ám ez nem így van. Legalábbis ez derült ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálatából, amely rámutatott, az egyes régióik között, de még azokon belül is igen nagyok a területi eltérések a védőnői ellátáshoz való hozzáférésben. Az egyenlőtlenségek legtöbbször az ellátottak, illetve a fokozott ellátást igénylők magas létszámából erednek, de egyes védőnői körzetek több települést foglalnak magukba, vagy a védőnő iskolai védőnői feladatokat is ellát. Csaknem 350 településen egyáltalán nincs szervezett védőnői ellátás. Mindez sérti a gyermekek egészséghez való jogát. Az ombudsman a problémák orvoslására, a területi egyenlőtlenségek felszámolására, a finanszírozás megoldására kérte a nemzeti erőforrás minisztert.

A változás egyelőre elmarad. Legalábbis Kárpáti Hajnalka védőnő, aki egy Fejér megyei, 2500 fős településen közel 30 éve dolgozik védőnőként, nem úgy látja, hogy a visszásságok rendezésén dolgoznának a tárca vezetői.

– A szolgálat finanszírozása nem teljesítményarányos. Mindegy, mekkora körzetet látunk el, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár maximum 750 pontot finanszíroz. Ha ezerpontnyi feladatot látok el, akkor 250-et ingyen termeltem. Pontkarbantartás évek óta nem volt, holott a költségek megugrottak – sorolja a védőnő, aki szerint a pontokat kellene értékükön és az elvégzett munka arányában figyelembe venni, hiszen a körzetek sok esetben nem bonthatóak meg.

– A nagyobb védőnői körzeteket csak a városokban lehetne átalakítani, ezeket egy 2500 fős faluban nem lehet szétbontani. A település szerves egységet alkot, hiszen a védőnői szolgálat személyre épülve működik, s nem hivatalként. Egy 8-10 gyerekes családhoz akár 20 évig is járhat ugyanaz a védőnő. Most, hogy ne haladja meg a teljesítmény a törvényben meghatározott és aszerint finanszírozott pontszámot, leveszik a munkát, így például vidéken az iskolai védőnői feladatokat másra osztják. Ám ez nem megoldás. Bár területi pótlékot kapunk, de ez városban, vidéken ugyanannyi. Ráadásul falun a külterületekre is ki kell járni. Márpedig ha az adott területen a gondozottak száma nem éri el a törvényben meghatározott százalékot, ezt a munkát senki sem finanszírozza. Pedig egy emberhez nekem éppen úgy ki kell mennem a falun kívülre, ahogy húszhoz is.

A védőnőket a helyi önkormányzatok közalkalmazottként foglalkoztatják, a közalkalmazotti bértábla szerint, ami független a település nagyságától. Az egyéb, a védőnői munkát meghatározó törvényi szabályozásokat meghaladta az idő. Eszerint ugyanis például maximum egy motorbiciklit vagy biciklit kellene biztosítania az önkormányzatnak a védőnői munka elvégzéséhez. Sok esetben azonban – mivel a helyhatóságoknak erre nincs forrása – még ezt is saját költségen kell beszereznie a védőnőnek. A jogszabályok szerint adható lenne még tanácsadói tiszteletdíj, munkaruha és étkezési utalvány is, de ezt takarékossági okokból a legtöbb helyen már megszüntették.

– Ahogy más egészségügyi szakdolgozónak, úgy nekünk is kötelező ötévenként az előírt kreditpontok megszerzése, ám a munkáltató többnyire ehhez sem biztosítja a hátteret, holott egy nívós továbbképzés 20-30 ezer forint alkalmanként – sorolja Kárpáti Hajnalka a nehézségeket, majd hozzáteszi, a védőnői diploma sokféle feladatra jogosít, a végzettek egyharmada már harminc évvel ezelőtt sem a védőnői szolgálatnál akart elhelyezkedni. Számuk azóta még inkább csökken, mert a körzeti védőnői munka komoly fizikai és szellemi munka.

A főiskolai végzettséggel rendelkező védőnők elhelyezkedhetnek a közigazgatásban, a bőr- és nemibeteg-, vagy tüdőgondozókban, magánrendelőkben asszisztensként, lehetnek bölcsődevezetők, vagy középfokú intézményben szakoktatók, de külföldön is könnyen találnak munkát akár beteggondozóként a magánszektorban. Ezzel szemben a körzeti védőnői munka sokkal kevesebb jövedelemmel, ám jóval több feladattal jár.

– A körzetébe tartozó gyerekek szomatomentális fejlődését a védőnőnek kell biztosítania, ehhez egyéni gondozási tervet kell készítenie. A lelki prevenció a védőnő legfontosabb feladata – mondja Kárpáti Hajnalka, azt is hozzátéve, hogy paraszolvencia nagyon ritkán van, a „borítékos hála” szinte ismeretlen fogalom a praxisában, ha valamit kapnak is a védőnők, az inkább ajándék, egy-egy csomag bonbon.

Néhány szakmát feldühít, hogy a védőnő a tudása alapján teljes önálló munkára képes, ezért gyakorta nyirbálják a szárnyaikat. A jelenlegi rendszerben olyan privilégiumok vannak, amelyeket úgy tűnik, nagyon nehezen lehet lebontani.

– Első sorban az ellátottak érdeket és a financiális megtakarítást kellene szem előtt tartani – véli a védőnő, aki szerint a kompetenciák átalakításával, a szabályozás újragondolásával lenne lehetőség a spórolásra is. – A védőnő kompetens lehetne a várandósok számára kötelező rutinvizsgálatokra szóló beutalók megírására, az eredmények dokumentálására. Ha mindez a mi kezünkben lenne, fele annyit sem kellene utaztatni a kismamákat, mint a jelenleg, s egységesen tudnánk kezelni, irányítani a várandósokat a rendelések között. Nincs útiköltség, nem esik ki a várandós napokra a munkából. Az egészséges csecsemő táplálásához miért ne írhatná fel a védőnő a tápszert? Ebben mi sokkal inkább otthon vagyunk, mint az orvos, akinek a felvilágosításra, tájékoztatásra nincsen 20-30 perce. Egyébként ezeknek a feladatoknak az átvételét az orvosok többsége nem is sérelmezné.

További költségeket takaríthatna meg az egészségügyi ellátórendszer azzal is, ha a 36. héttől kötelező heti egyszeri CTG vizsgálatra a körzeti védőnőhöz járhatnának a kismamák, hiszen van, akinek kétnaponta kell beutazni a kórházba emiatt. Csupán a kistérségi rendelőkbe kellene biztosítani egy-egy ilyen készüléket, ahol a védőnő elvégezheti a vizsgálatot, a nőgyógyász szakorvos pedig értékelheti a leletet. Ezzel szemben most a várandósok fél napot utaznak, majd hosszú órákat ücsörögnek a kórházi folyosókon a CTG-re várva.

A megelőzésben is nagyobb szerepet lehetne szánni a védőnőknek. Három évvel ezelőtt indult egy méhnyakrák szűrő program, amelyet uniós forrásból finanszíroztak. Számtalan védőnő szerzett képesítést a vizsgálat elvégzésére, s az eszközeik is megvannak a szűréshez, ráadásul szívesebben járnak el a nők helyben a szűrésre. Ám ciklusonként és kampányonként változik az erre szánt idő. Míg az első évben 3 hónapot kaptak a kenetek levételére, addig tavaly már csak egyet, idén csupán két hetet engedélyeztek. Kárpáti Hajnalka tapasztalata szerint az első évben száz feletti számban érkeztek hozzá a falubeliek a vizsgálatra, idén már jóval kevesebben:

– Itt vannak a szűrésre váró asszonyok, itt a felszerelés, de a sejtdiagnosztikai labornak megszabták, mikor és mennyi ideig fogadhatja a védőnőktől beérkező keneteket. Jönnének hozzám mindazok, akik tavaly vagy azelőtt voltak, de nem fogadhatom őket. Ráadásul helyben, a személyes kapcsolat miatt sokkal inkább számon tartható, hogy egy éven belül ki volt szűrésen és ki nem.

A méhnyakrákszűrés említett gyakorlatának mellőzése, a védőnői szűrőprogram szűkítése azért is érthetetlen, mert Szócska Miklós egészségügyért felelős szakállamtitkár több ízben hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint nagyon rossz a vizsgálatokon a nők részvételi aránya, amit mindenképpen orvosolni szeretnének.

A szakpolitikusok által sokat emlegetett preventív tevékenységek a védőnői kompetenciák növelésével kiszélesíthetőek lennének. Kárpáti Hajnalka szerint finanszírozni kellene havi egy egészségnapot, amikor a védőnő vérnyomást, vércukorszintet, koleszterinszintet mérhetne és életmódtanácsokat adhatna kortól és nemtől függetlenül a saját körzetében, hiszen a preventív feladatok ellátására megvan a képzettségük:

– A mai orvosképzés első sorban a betegségek gyógyítására koncentrál, a háziorvos túlterhelt, időben sem tudja megoldani a preventív feladatokat, sokszor még az éves szűréseket sem tudja számon tartani – mondja Kárpáti Hajnalka, aki szerint a védőnői dokumentációs munka csökkentésével lehetne tartalékokat felszabadítani, mert jelenleg nem az elvégzett munka minősége, hanem a papírmunka mennyisége alapján ítélik meg a védőnőt. Az extra jól végzett munkáért ugyanannyi jár, mint a tessék-lássék feladatellátásért.

Az alapellátásra egyébként jövőre fillérre ugyanannyi pénz jut, mint amennyit idén költöttek rá.

eLitMed.hu
2011-11-16

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Egységes és következetes egészségügyi rendszerre van szükség

„Pénzeső volt már az egészségügyben, nem is egyszer, de a rendszerszintű szemlélet hiányában egyik sem hozott hathatós változást. Kaptunk már ekkora forrást, hogy javulhasson az ellátás, és készültek már többször is tervek, 2002-ben és 2006-ban, majd a 2006–2010 közötti periódusban, volt 100 napos terv is, de ezekkel sehova sem jutottunk. El kell dönteni, hogy mit akarunk, de nem felszeletelve intézkedéseket hozni, hanem összességében meghatározni, hogy milyen irányba haladjunk a fekvő-, a járóbeteg- és az alapellátásban, a finanszírozásban és a hatósági egészségügyben, ehhez pedig egy modell kell, ha úgy tetszik vízió, amelyhez konzekvensen tartjuk magunkat” – mondja Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének tanára.

Hírvilág

Felháborodott háziorvosok

Felháborodtak a háziorvosok, mert visszamenőleg kamatostól kell visszafizetniük azt a kártyapénzt, amit az orvoshoz nem járó páciensek után kaptak.

Gondolat

Remélem, a Semmelweis Tervet nem fújja el a szél – Interjú dr. Szilvási Istvánnal

A Semmelweis Terv megvalósítása csak előfeltétele annak, hogy a többlet-forrásokat racionálisabban használhassuk fel.

Hírvilág

Feloldott korlátok

Előbb-utóbb feladatarányos lehet finanszírozás?

Hírvilág

A konfliktus, vagy az alapellátás erősödik?

Nem az átalakítás, a tízmilliárd forint a kérdés

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.