COVID-19

Hogyan osztályozzuk az intenzív ellátásra szoruló betegeket?

2020. MÁRCIUS 23.

Újabban számítógépes programok is segíthetik az orvosokat, hogy mikor helyezzenek át intenzív ellátásra betegeket és ott meddig folytassák a kezelésüket, ami jelentős segítség a koronavírus járvány következtében előállt szükséghelyzetben.

Miután Olaszországban tömeges igény merült fel a koronavírus fertőzött betegek életmentő intenzív kezelésére, ezt a lehetőséget az USA-ban is figyelembe kell venni. Ezért egy orvosokból és matematikusokból álló kutatócsoport közvetlenül a betegágynál alkalmazható orvosi döntéseket támogató számítógépes programot készített. A program fejlesztői fő célfeladatként a halálozási arány csökkentését jelölték meg. Első lépésként a hagyományos, tapasztalati döntéseket elemezték, majd azokat összevetették az általuk elkészített különböző matematikai modellekkel.

Általánosságban megállapítható, hogy a kórházba érkezés sorrendjének elsődleges elve, amelyet Kínában Wuhan tartományban alkalmaztak, nem a legkedvezőbb stratégia a helyzet kezelésére, ráadásul a helyszíni tapasztalatok alapján jelentősen hozzájárult a járvány kezdeti nagyarányú halálozásához. Másfelől az sem elfogadható döntés, hogy üres ágyakat tartsanak fenn a várhatóan beérkező súlyos eseteknek, és közben kevésbé súlyos, de intenzív terápiát igénylő betegek maradjanak megfelelő ellátás nélkül. Ennek azonban a fordított esete is igaz lehet, amennyiben olyan betegek foglalják el napokon keresztül az intenzív ágyakat, akiknek minimális az esélye a felépülésre. Az ilyen esetek kivétel nélkül személyes döntéseket igényelnek a terminális ellátásra való áttérés miatt, amelyekből a szubjektív elemek kiszűrésére csak a matematikai modellek adhatnak segítséget. Másfelől az is jelentős segítség a modellek alkalmazása kapcsán, hogy ilyen módszerrel közelebb lehet hozni egymáshoz az intenzív betegágyak mellett dolgozó orvosok szemléletét és a kórházi menedzsment stratégiai gondolkodását. Mindennek ellenére nagyon is fokozott óvatossággal kell az egész kérdéskört kezelni, ugyanis a koronavírus járvány kapcsán még nem állnak rendelkezésre a betegek túlélési esélyeivel kapcsolatos statisztikai bizonyítékok. Következésképpen pontos halálozási adatok sem számíthatók, amelyek nélkül felelősségteljes matematikai modellek sem készíthetők.

Eredeti közlemény:
Daley J.: How to Triage Patients Who Need Intensive Care. Scientific American 2020, March, 22.

Szemlézte:
Balázs Péter dr.


A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el:
Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után.

COVID-19

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

Egészségpolitika

Milliók életét mentették a nem-orvosi intézkedések

COVID-19

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is

COVID-19

COVID-19: védjük az egészségügyi dolgozókat!

Szerkesztőségi közleményben hívja fel a figyelmet az egészségügyi dolgozók védelmének fontosságára a The Lancet legutóbbi száma.