Agykutatás

Nagyfejűek előnyben?

2011. AUGUSZTUS 15.

Egy új kutatás szerint a nagyobb fejkörfogatú, Alzheimer-kórban szenvedő betegek jobb memóriával és kognitív képességekkel rendelkeznek, mint a kisebb fejkörfogatúak, függetlenül attól, hogy milyen mértékű a betegség miatti sejtpusztulás mértéke az agyban. A kutatásról részletesen a Neurology július 13-i számában olvashatnak.

A keresztmetszeti vizsgálat során 270, Alzheimer-kórban szenvedő beteggel végeztettek memória- és kognitív teszteket, agyukról pedig MR-felvételeket készítettek, hogy felmérjék az agyi sejtpusztulás mértékét. Az elemzés során a fejkörfogat, az agyi atrófia és a kognitív képességek közti összefüggést vizsgálták, az életkorral, a tünetek jelentkezése óta eltelt idővel, a beteg nemével és etnikai hovatartozásával és esetleges krónikus betegségeivel való korrigálás után.

Az eredmények azt mutatták, hogy szignifikáns, fordított összefüggés van az atrófia és a kognitív funkciók, illetve az atrófia és a fejkörfogat közt. Viszonylag nagy mértékű sejtpusztulás esetén a nagyobb fejkörfogatú betegek kognitív teljesítménye jobb volt, mint az ugyanakkora mértékű agyi atrófiától sújtott, de kisebb fejkörfogatúaké.

Ezek az eredmények megerősítik azt az elméletet, amely szerint a neurodegeneratív betegségekkel szembeni ellenállóképesség részben az agyi "tartalék állomány" mennyiségének függvénye, amit jól tükröz a fejkörfogat - mondta Robert Perneczky, a Technische Universität München kutatója.

Ez egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a magzati és a korai postnatalis életszakaszban rendkívül fontos az agy optimális fejlődése, az agy mérete ugyanis 6 éves korra éri el végső méretének 93%-át. Az agy kisgyermekkori növekedését részben genetikai faktorok határozzák meg, részben a táplálkozás, a központi idegrendszerben előforduló fertőzések és gyulladások, agyi károsodások és más környezeti tényezők.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Neurology 2010; 75(2):137-142.

Kapcsolódó anyagok:
Frisseszű matuzsálemek

A krónikus agyi hipoperfúzió szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában

Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében

Remény a reménytelenségben


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

Egészségpolitika

Új algoritmus érzékeli az Alzheimer-kór korai jeleit

Az Alzheimer-kór előfordulásának várható jelentős növekedése a magasabb várható élettartam miatt, a modern társadalmak egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb jövőbeli kihívása világszerte. Az Alzheimer-kór jelentős változásokat okoz a tevékenységek időbeli szerkezetében, s ez hátrányosan befolyásolja a mindennapi tevékenységeket. A rendellenes mozgásos viselkedés, és az alvás-ébrenlét ciklus degenerációja a súlyos viselkedési tünetek között van. A korai felismerés, és még inkább az ilyen viselkedések előre jelzése lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat, amelyek célja, hogy késleltessék a tünetek megnyilvánulását vagy súlyosbodását, és ezáltal csökkentsék az egészségügyi intézményekben való ellátás szükségességét, vagy legalábbis gyakoriságát/folyamatosságát.

Hírvilág

Okosabbak leszünk az E-vitamintól?

A nagy dózisú E-vitamin mérsékelten lassítja a funkcionális hanyatlást a halálozás járulékos növelése nélkül, de ennek klinikai jelentősége tisztázatlan.

Klinikum

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...