Agykutatás

Emelkedett purinszintek mint az epilepszia biomarkerei

2021. MÁJUS 27.

Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó betegségek félrediagnosztizálása gyakori, ugyanis az epilepsziás rohamok pusztán a szemiológiára hagyatkozva összetéveszthetők egyéb rohamtípusokkal, mint például a pszichogén nem epilepsziás rohammal (PNER), vagy a konvulzív syncopéval. Ennek köszönhetően nagy az érdeklődés az epilepszia és az epilepsziás rohamok biomarkerei iránt.

Beamer és társai az Epilepsia-ban megjelent cikkükben a vérből kimutatható emelkedett purinszintet vizsgálják mint egy ilyen lehetséges biomarkert. Ismert, hogy az emelkedett neuronális aktivitás hatására a normális körülmények között alacsony extracelluláris ATP-szint megnő, melynek hátterében aktív (például exocytosis) és passzív mechanizmusok (például a haldokló sejtekből való kiáramlás) is állnak. Az extracelluláris ATP gyorsan különböző metabolitjaira bomlik, melyeket összefoglalóan purin metabolitoknak nevezünk. A purin metabolitok szintje a vérben az epilepsziás rohamokon kívül egyéb állapotokban, mint például stroke-ban vagy traumás agysérülésben is megemelkedik.

A szerzők vizsgálataik során a purin metabolitok kimutatására egy ágy mellett is használható úgynevezett SMARTChip gyorstesztet alkalmaztak. Állatkísérleteik során egerekben váltottak ki status epilepticust kainát amygdalába történő injektálásával, majd 40 perc múlva a rohamot lorazepam intraperitonealis bejuttatásával állították meg. A kontroll állatokban pufferoldatot fecskendeztek az amygdalába, majd 40 perc múlva ezek az állatok is lorazepam injekcióban részesültek. A lorazepam adásától számított 4 órán belül a kontroll és a rohamozó állatok purinszintje közti különbség szignifikáns maradt. Egy másik kísérletben azt is sikerült kimutatni, hogy a purinszint emelkedése és a rohamok hossza, valamint a purinszint emelkedése és neuronpusztulás szövettanilag kimutatható mértéke egyaránt pozitívan korrelálnak egymással.

Ezt követően egészséges kontrollok és video-EEG-vel igazolt epilepsziás betegek (többek között gyógyszerrezisztens epilepsziások) utolsó rohamot követően legalább 24 órával megmért purinszintjeit hasonlították össze, és azt találták, hogy a megfelelő cutoff-érték mellett a purinszintek 69%-os szenzitivitással és 85%-os specificitással voltak képesek elkülöníteni egymástól a két csoportot.

Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy a vizsgálat alapján az emelkedett purinszintek ígéretes biomarkerei lehetnek az epilepsziabetegségnek és az epilepsziás rohamoknak. A gyors mérési lehetőség és az alacsony eszközigény miatt a purinszintek akár a hagyományos kórházi környezeten kívül is alkalmazhatóak lehetnek, amikor az észlelt kórállapotban epilepsziás mechanizmus is felmerül.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Beamer, E., Lacey, A., Alves, M., Conte, G., Tian, F., de Diego‐Garcia, L., Khalil, M., Rosenow, F., Delanty, N., Dale, N., El‐Naggar, H., Henshall, D.C. and Engel, T. (2021), Elevated blood purine levels as a biomarker of seizures and epilepsy. Epilepsia, 62: 817-828.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Klinikum

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...

Hírvilág

Neurománia - videoelőadás

Raymond Tallis az idegtudományok, különösen az agyi képalkotó eljárások segítségével végzett kutatások helyes értelmezéséről és a "biológizálás" veszélyeiről beszél előadásában. Habár az ideggyógyászati felfedezések segítségével sokat megértettünk az agyműködésről, a kutató szerint még mindig nagyon keveset tudunk az agyról. Tallis kiemelte, hogy az idegtudományok fejlődése ígéretes, de a korunkra jellemző "neurománia", illetve a hozzá kapcsolódó túlzott "biológizálás" tévút...

Agykutatás

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...