Agykutatás

Emelkedett purinszintek mint az epilepszia biomarkerei

2021. MÁJUS 27.

Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó betegségek félrediagnosztizálása gyakori, ugyanis az epilepsziás rohamok pusztán a szemiológiára hagyatkozva összetéveszthetők egyéb rohamtípusokkal, mint például a pszichogén nem epilepsziás rohammal (PNER), vagy a konvulzív syncopéval. Ennek köszönhetően nagy az érdeklődés az epilepszia és az epilepsziás rohamok biomarkerei iránt.

Beamer és társai az Epilepsia-ban megjelent cikkükben a vérből kimutatható emelkedett purinszintet vizsgálják mint egy ilyen lehetséges biomarkert. Ismert, hogy az emelkedett neuronalis aktivitás hatására a normális körülmények között alacsony extracelluláris ATP-szint megnő, melynek hátterében aktív (például exocytosis) és passzív mechanizmusok (például a haldokló sejtekből való kiáramlás) is állnak. Az extracelluláris ATP gyorsan különböző metabolitjaira bomlik, melyeket összefoglalóan purinmetabolitoknak nevezünk. A purinmetabolitok szintje a vérben az epilepsziás rohamokon kívül egyéb állapotokban, mint például stroke-ban vagy traumás agysérülésben is megemelkedik.

A szerzők vizsgálataik során a purinmetabolitok kimutatására egy ágy mellett is használható úgynevezett SMARTChip gyorstesztet alkalmaztak. Állatkísérleteik során egerekben váltottak ki status epilepticust kainát amygdalába történő injektálásával, majd 40 perc múlva a rohamot lorazepam intraperitonealis bejuttatásával állították meg. A kontrollállatokban pufferoldatot fecskendeztek az amygdalába, majd 40 perc múlva ezek az állatok is lorazepaminjekcióban részesültek. A lorazepam adásától számított 4 órán belül a kontroll- és a rohamozó állatok purinszintje közti különbség szignifikáns maradt. Egy másik kísérletben azt is sikerült kimutatni, hogy a purinszint emelkedése és a rohamok hossza, valamint a purinszint emelkedése és neuronpusztulás szövettanilag kimutatható mértéke egyaránt pozitívan korrelálnak egymással.

Ezt követően egészséges kontrollok és video-EEG-vel igazolt epilepsziás betegek (többek között gyógyszerrezisztens epilepsziások) utolsó rohamot követően legalább 24 órával megmért purinszintjeit hasonlították össze, és azt találták, hogy a megfelelő cut-off-érték mellett a purinszintek 69%-os szenzitivitással és 85%-os specificitással voltak képesek elkülöníteni egymástól a két csoportot.

Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy a vizsgálat alapján az emelkedett purinszintek ígéretes biomarkerei lehetnek az epilepsziabetegségnek és az epilepsziás rohamoknak. A gyors mérési lehetőség és az alacsony eszközigény miatt a purinszintek akár a hagyományos kórházi környezeten kívül is alkalmazhatóak lehetnek, amikor az észlelt kórállapotban epilepsziás mechanizmus is felmerül.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Beamer E, Lacey A, Alves M, Conte G, Tian F, de Diego‐Garcia L, Khalil M, Rosenow F, Delanty N, Dale N, El‐Naggar H, Henshall DC and Engel T. Elevated blood purine levels as a biomarker of seizures and epilepsy. Epilepsia 2021;62:817-28.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Klinikum

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...

Hírvilág

Neurománia - videoelőadás

Raymond Tallis az idegtudományok, különösen az agyi képalkotó eljárások segítségével végzett kutatások helyes értelmezéséről és a "biológizálás" veszélyeiről beszél előadásában. Habár az ideggyógyászati felfedezések segítségével sokat megértettünk az agyműködésről, a kutató szerint még mindig nagyon keveset tudunk az agyról. Tallis kiemelte, hogy az idegtudományok fejlődése ígéretes, de a korunkra jellemző "neurománia", illetve a hozzá kapcsolódó túlzott "biológizálás" tévút...

Agykutatás

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...