Agykutatás

Bizonyítottan nő az autizmus kockázata

2013. MÁJUS 21.

A valproatot széles körben alkalmazzák az epilepszia és más idegrendszeri zavarok kezelésére. Sokszor egyedüli lehetőség a szülőképes korú nők kezelésére. Felmerült azonban, hogy növelheti az autzimus kockázatát.
A szerzők 1996 és 2006 között vizsgálták a Dániában élve született gyermekeket. Az országos nyilvántartásból kiválasztották azokat, akik valproatexpozíciónak voltak kitéve a gesztáció idején. Összegyűjtötték azoknak a gyerekeknek az adatait is, akik esetében autizmus spektrum zavart (gyermekkori autizmus, Asperger-szindróma, atípusos autizmus, más nem meghatározott súlyos fejlődési zavar) diagnosztizáltak. Az eredményeket korrigálták az esetleges zavaró tényezők, úgy mint az anyai életkor a fogantatáskor, a szülő pszichiátriai betegsége, a gestatiós kor, a születési súly, a nem, az apai életkor, a veleszületett rendellenességek és a korábbi terhességek száma szerint. A gyermekeket a születésüktől az autizmus spektrum zavar diagnosztizálásig, a halálukig, kivándorlásukig vagy 2010. december 31-ig követték.
A vizsgált időszakban 655 615 gyermek született Dániában, 5437 esetében diagnosztizáltak autizmus spektrum zavart, köztük 2067 gyermekkori autizmust. Az intrauterin valproathatásnak kitett gyermekek esetében 4,42%-nak találták az autizmus spektrum zavar abszolút kockázatát, a gyermekkori autizmusét pedig 2,50%-nak, míg a valproathatásnak ki nem tett gyermekek kockázata 1,02%-nak adódott.
A vizsgálat eredményei szerint tehát az anya terhesség alatti valproatszedése szignifikánsan növeli a gyerek esetében az autizmus spektrum zavar és a gyermekkori autizmus kockázatát akkor is, ha az eredményeket az anya epilepsziája szerint is korrigálják.
A szülőképes korú epilepsziás nők kezelésekor a gyógyszer megválasztásához figyelembe kell venni ezt a kockázatot is, és gondosan mérlegelni kell a várható előnyökkel szemben.

Forrás: Christensen J, Grønborg TK, Sørensen MJ, Schendel D, Parner ET, Pedersen LH, Vestergaard M. Prenatal Valproate Exposure and Risk of Autism Spectrum Disorders and Childhood Autism. JAMA 2013;309(16):1696-1703.
dr. Lipták Judit
2013. május 21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az MMR-autizmus botrány áldozatai

Dr. Andrew Wakefieldet, a közelmúlt nyugati orvosi irodalmának valószínűleg legbutább és legszükségtelenebb egészségügyi botrányának vezető szerzőjét, a General Medical Council kizárta soraiból.

Agykutatás

Nemi különbségek az empátiában és a rendszerezésben, valamint az autizmus az extrém férfi agy következménye: igaz-e ez a két teória?

Gondolat

Egymásba kötve: párhuzamos mozdulatok

Eperjesi Ágnes az egyik jelentősebb hazai alkotónk. Rendszeresen kiállít fontos hazai, és külföldi intézményekben, 2011 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének oktatója. Számos műfajban és technikával dolgozik, a fotográfiától a fotogramon és installációkon át videókig, művészkönyvekig, performanszokig. Témái között tudományos igényű szín- és formavizsgálatok, a vizuális kultúránk jellemzői, társadalmi kérdések, művészeti problémák egyaránt szerepelnek, ráadásul ezek nem egyszer együttesen alkotják meg a teljes művet.

Hírvilág

Autisták kezelése oxitocinnal

Az oxitocinkezelés kedvezően befolyásolhatja Asperger-szindrómában, illetve autizmusban szenvedő betegek társas viselkedését.