A magisztrális gyógyszerkészítés hagyományosan a gyógyszertárak alapvető feladata és speciálisan a gyógyszerészek kompetenciája. A „magisztrális gyógyszer” kifejezés szerepel az európai jogszabályokban, amelyek a következő definíciót adják: magisztrális gyógyszer minden olyan gyógyszerkészítmény, amelyet a gyógyszertárban orvosi rendelvény alapján, egy individuális beteg számára állítanak elő. Magisztrális gyógyszer előállítására zömmel akkor kerül sor, ha a gyógyszeripar által gyártott, törzskönyvezett gyógyszerek nem felelnek meg az individuális beteg igényeinek, például gyermekgyógyászati dózisok és adagolási formák szükségessége vagy allergének kerülése esetén.

Amellett, hogy alapvető gyógyszereket biztosít, a magisztrális gyógyszerkészítés szorosabb kapcsolathoz vezet a gyógyszerész és a beteg között, mivel így a gyógyszerész jobban hozzájárulhat a beteg személyre szabott kezeléséhez. Továbbá korábbi vizsgálatok szerint a magisztrális gyógyszerkészítés a gyógyszerészek és az orvosok között is szorosabb munkakapcsolatot eredményez. Bár az Európai Unióban jelenleg a legtöbb felírt gyógyszer az ipar által gyártott, törzskönyvezett készítmény, számos országban, így az Egyesült Államokban és Ausztráliában a magisztrális gyógyszerkészítés reneszánszának lehetünk tanúi.

Egy másik, világszerte tapasztalható tendencia az orvosi kezelések személyre szabása iránti növekvő igény a hatékonyság javítása és a mellékhatások csökkentése érdekében. A gyógyszerek személyre szabása iránti igény annak köszönhető, hogy a hagyományos, „mindenkinek ugyanazt” megközelítés miatt számos probléma merül fel az egészségi kimenetekkel kapcsolatban. 

A személyre szabott orvoslás megvalósításának egyik módja a meglévő termékek betegre szabása, például farmakogenomikai tesztek alkalmazásával, amelyekkel előre jelezhető a páciens fogékonysága az adott gyógyszerre (precíziós orvoslás). Egy másik módszer a gyógyszereknek közvetlenül a beteg egyéni fiziológiai jellemzőihez igazodó előállítása (szűkebb értelemben vett személyre szabott orvoslás). Az EU-s országoknál nemzeti kompetenciába tartozó magisztrális gyógyszerkészítés fontos szerepet játszhat a személyre szabott orvoslás megvalósításában, mivel lehetővé teszi a dózisok és az adagolási formák differenciálását.

A személyre szabott gyógyászat, ezen belül a magisztrális gyógyszerkészítés előmozdítása érdekében új gyártási technikákat kell bevezetni. Az egyik ilyen ígéretes, új technológia a háromdimenziós (3D) nyomtatás, amely képes az egyéni betegigényeknek megfelelő, pontos adagolási és gyógyszerbeviteli rendszerek kialakítására, olyan komplex hatóanyag-felszabadítási rendszerek létrehozásával, amelyek azt is figyelembe veszik, hogy a betegek milyen gyorsan metabolizálnak egy-egy szert. A 3D nyomtatás olyan „polypill”-ek létrehozására is használható, amelyek egyetlen adagolási egységben több hatóanyagot (active pharmaceutical ingredient, API) egyesítenek, továbbá lehetővé teszi különböző formájú, méretű, színű és ízű tabletták létrehozását, ami javíthatja a betegek adherenciáját.

A technológia még fejlesztés alatt áll, és jelenleg a hardverre (nyomtatók), a szoftverre és olyan speciális gyógyszerészeti kérdésekre összpontosít, mint például a megfelelő segédanyagok megtalálása az optimális pontosság és precizitás eléréséhez, az API-k felszabadítása és a stabilitás. Mindazonáltal a 3D-s gyógyszernyomtatást már tesztelték kórházi körülmények között, ahol a validációja is megtörtént; a technológia hamarosan a magisztrális gyógyszerkészítés új szakaszát fogja elhozni, írják a dán, svéd és norvég kutatók. A Therapeutic Innovation & Regulatory Science című szaklap tanulmánya a 3D-s gyógyszernyomtatás általános bemutatásán kívül annak a kérdésnek járt utána, hogy hogyan implementálható a technológia a közforgalmú gyógyszerellátásba.

A feltáró, kvalitatív vizsgálatra egy nagyobb európai vizsgálat keretében, Hollandiában került sor, ahol az alapellátásban a vényköteles gyógyszerek körülbelül 5%-a magisztrális (ez a többi EU-s országhoz képest viszonylag magas arányt jelent). A kutatók a célzott mintavétel során félig strukturált interjút végeztek az összes releváns intézmény (egészségügyi minisztérium, hivatalok, szakmai testületek és különböző típusú gyógyszertárak) munkatársaival (összesen 15 fővel készítettek interjút, közülük 10 fő volt gyógyszerész). Az interjú konkrét témái a következők voltak:

– a jelenlegi magisztrális gyógyszerkészítési gyakorlat: vélelmezett előnyök és hátrányok;

– 3D nyomtatás: vélelmezett előnyök és hátrányok; 

– hogyan lehetne/kellene a 3D nyomtatást integrálni a meglévő magisztrális gyógyszerkészítési rendszerbe?

Az interjúk tartalomelemzése után többek között kiderült: magisztrális gyógyszerkészítésre leggyakrabban akkor kerül sor, amikor egy adott, engedélyezett gyógyszer nem áll rendelkezésre, például nincs gyermekek számára megfelelő folyékony formula, vagy ha drága gyógyszert akarnak helyettesíteni. A gyógyszerészek arról számoltak be, hogy a gyógyszerkészítés intellektuálisan ösztönző számukra, és elősegíti a betegellátásért való felelősségtudatuk növekedését.

Hollandiában a magas költségek, a helyhiány és a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos kihívások miatt a hagyományos közforgalmú gyógyszertárakban végzett magisztrális gyógyszerkészítés az erre specializálódott magisztrális gyógyszertárak felé tolódott el. A válaszadók úgy vélték, hogy e speciális gyógyszertárak megfelelő megoldást jelentenek az egyedi gyógyszerek biztosítására, bár ennek következtében a beteg kevesebb személyes gondoskodásban részesül. Az interjúalanyok a 3D nyomtatást ígéretes magisztrális gyógyszerkészítési technikának tekintették, ami ugyanazokkal az előnyökkel bír, mint a hagyományos metódus, azonban további előnyöket is biztosít: ilyen például a nagy digitális rugalmassággal rendelkező, automatizált megközelítés és az új, személyre szabott készítmények létrehozásának, valamint a beteggel folytatott erőteljesebb dialógusnak a lehetősége. Úgy vélték, hogy a 3D nyomtatás idővel költséghatékony lesz, és a vele kapcsolatos kritikus kérdés a jövőben a gyógyszertári minőségbiztosítás és -ellenőrzés lesz. Ez a kérdés főként azért merül fel, mert a 3D nyomtatással kevés, személyre szabott gyógyszert lehet majd egy adott beteg számára előállítani, és mert új teszteket kell majd bevezetni. Ugyanakkor számos átfedést is azonosítottak a hagyományos magisztrális gyártással; például hogy csak korlátozott számú minőség-ellenőrzési vizsgálatot kell majd elvégezni, és a folyamaton belüli ellenőrzések a maihoz hasonlóan rendkívül fontossá válhatnak.

A személyre szabott adagolási formák hosszú távú stabilitása kevésbé lesz majd kritikus, mivel ezeket a formákat az adott beteg számára állítják elő, és várhatóan viszonylag rövid időn belül beadják őket, anélkül, hogy szükség lenne a tárolásukra. 

Aggályok különösen az új típusú köztes alapanyagokkal, így az előretöltött patronokkal és nyomtatókkal kapcsolatban merültek fel. Egyelőre nem világos, hogy hol fogják előállítani az előretöltött patronokat, és hogyan fogják azokat engedélyezni. Továbbá ki kell még dolgozni a nyomtató GMP-körülmények közötti teljesítményének validálási eljárását. Végül, kihívást jelent majd a meglévő szabályozási követelményeknek megfelelő, megbízható szoftverek biztosítása.

Tekintettel arra, hogy a 3D nyomtatás idővel vélhetően költséghatékony lesz, felmerül a kérdés, hogy a gyógyszertár-tulajdonosok hajlandóak lesznek-e a szükséges pénzügyi befektetéseket megtenni ahhoz, hogy a betegellátás támogatása érdekében a gyógyszerkészítés visszatérjen a közforgalmú gyógyszertárak szintjére. A folyamat támogatásához speciális ösztönzőkre lesz majd szükség.

Szemlézte:

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:

Netta Beer, Susanne Kaae, Natalja Genina, Sofia Kälvemark Sporrong, Teresa Leonardo Alves, Joëlle Hoebert, Marie Louise De Bruin, Ingrid Hegger: Magistral Compounding with 3D Printing: A Promising Way to Achieve Personalized Medicine. Ther Innov Regul Sci. 2023; 57(1): 26–36.