Idegtudományok

Szöveg nagyítása:

-
+

A reputáció, a társas közeg által történő általános megítélés, fontos szerepe mindennapi életünknek. A reputáció nagymértékben befolyásolja az egyén felé tanúsított általános magatartást. A reputációs rend az emberi közösségek univerzális jellemzője, minden közösségben megfigyelték az antropológusok. A reputációs rendnek kiemelt szerepe van a primáták között: mind az emberek, mind a csimpánzok és az orángutánok is az együttműködéshez a reputációs rend alapján választanak társakat, ebben csak a bonobók eltérőek: ők nem ez alapján döntenek. A reputációmenedzsment általános definíciója a reputáció fenntartása vagy megszerzése érdekében tett erőfeszítések összessége, primáták esetében túlélési szempontból fontos a fenntartása. A jelenlegi fogalomkészlet szerint a kutatók megkülönböztetnek implicit és explicit reputációmenedzsmentet. (Kiemelhető Erving Goffman szociológus munkássága, aki emberek körében már korán vizsgálat tárgyává tette a jelenséget [The Presentation of Self in Everyday Life, 1959] és számos további formáját megkülönböztette.) Kognitív tudományok is vizsgálatuk tárgyává tették a kérdést. Úgy tűnik, hogy míg ötéves gyermekeknél már megfigyelhető a reputációmenedzsment, addig 5 éves csimpánzok körében nem. Humán gyermekeknél nyolcéves korukban már szóban is kifejezik a reputációmenedzsment motivációját, 5 éves korban viselkedéses módon megfigyelhető, hároméves korban pedig következtetéses módon van bizonyítékunk rá. Érdekes módon egy 2020-as közlemény (Psy Sci 31:9) felveti, hogy a jutalom késleltetésének képességét nem csak az önkontroll, hanem a reputációmenedzsment is befolyásolja. A reputációmenedzsment rendkívül összetett kognitív feladat, mert a kimondott morális normák és a megfigyelt valóság közötti különbség már korai életkorban nyilvánvaló válik a gyermekek számára. A családok körül belül 75%-ában kimondott és megkövetelt norma a „ne hazudj”, ugyanakkor a gyermek számára érzékelhető, hogy ezt nem minden esetben tartják be a felnőttek. Egy új társas közegbe való bekerüléskor még egy felnőtt számára is jelentős nehézséget okoz az értékrend és értékdinamika felmérése, antropológiai felmérések szerint a felnőttek is „szondáznak”, főleg a pletykákból és a humor tárgyává tett viselkedésekből alkotják meg az adott közösség való értékrendjét és dinamikáját. Elmondható, hogy a reputációmenedzsment feltehetően fontosabb tényező a humán viselkedésben, mint ahogy eddig a lélektan eddig feltételezte, ennek megfelelően feltehetően fontos vizsgálatok várhatóak a területen.

Brys Zoltán

Felhasznált irodalom Cage, E., Pellicano, E., Shah, P., & Bird, G. (2013). Reputation management: Evidence for ability but reduced propensity in autism. Autism Research: Official Journal of the International Society for Autism Research, 6(5), 433–442. Besnier, N. (2009). Gossip and the everyday production of politics. University of Hawaii Press. Herrmann, E., Keupp, S., Hare, B., Vaish, A., & Tomasello, M. (2013). Direct and indirect reputation formation in nonhuman great apes (Pan paniscus, Pan troglodytes, Gorilla gorilla, Pongo pygmaeus) and human children (Homo sapiens). Journal of Comparative Psychology (Washington, D.C.: 1983), 127(1), 63–75. Engelmann JM, Herrmann E, Tomasello M (2012) Five-Year Olds, but Not Chimpanzees, Attempt to Manage Their Reputations. PLOS ONE 7(10): e48433. Ma, F., Zeng, D., Xu, F., Compton, B. J., & Heyman, G. D. (2020). Delay of Gratification as Reputation Management. Psychological Science, 31(9) Heyman, G. D., Compton, A. M., Amemiya, J., Ahn, S., & Shao, S. (2021). Children’s reputation management: Learning to identify what is socially valued and acting upon it. Current Directions in Psychological Science, 30(4), 315–320.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

Klinikum

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Ökológia

Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Ökológia

A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Gondolat

Akaraterő újrafelfedezése

A szerzőpáros meglátása szerint a modern személyiségelméletek főleg strukturális mechanizmusokra épülnek, míg az akaraterő modellje „termodinamikai” szemléletű. Radikális felvetésük szerint az én-tudat is az önszabályozás érdekében jött létre, és az önszabályozás eszközeként érthető meg. Kifejtik, hogy az akaraterő okos és szisztematikus növelése jó beavatkozási pont lehet mind az egyén önfejlesztési kísérleteiben, mind pedig nevelési kérdésekben.