Idegtudományok

Koponya CT-vizsgálat eredményei rendellenes viselkedés miatt vizsgált idős betegekben

2022. NOVEMBER 25.

Szöveg nagyítása:

-
+

A delírium egy olyan súlyos agyi funkciózavar, amely az idős betegpopulációt különösen gyakran érinti, és zavartság, tudat- és figyelemzavar, valamint érzékcsalódások képében jelentkezik. Az idős betegek sürgősségi osztályos megjelenéseinek jelentős hányada tudatzavar miatt történik, amelyek közül sok esetben a betegek a delírium diagnosztikus feltételeinek is megfelelnek; ez egyes becslések szerint az összes idős beteg megjelenéseinek akár a 38 százalékát is elérheti.

A delírium prognosztikai értékkel is bír, megléte magasabb halálozással és gyorsabb funkcionális hanyatlással jár. A delírium szűrése, kezelése és megelőzése több geriátriai kezdeményezés fókuszpontját képzi. A delírium okai széles körűek és több tényezősek lehetnek, úgymint fertőzés, gyógyszerek, fájdalom, sebészeti beavatkozás, széklet- vagy vizeletürítési nehezítettség, intoxikáció, immobilizáció, metabolikus kisiklás, alvásmegvonás és akut neurológiai megbetegedés. A delíriumot okozó neurológiai kórképek között szerepel az intracranialis vérzés, a stroke és az agytumorok, amelyek képalkotó vizsgálatokkal (CT vagy MR) diagnosztizálhatók. A koponya-CT a sürgősségi neurológiai kórképek kivizsgálásának gyakran alkalmazott eszköze, ugyanakkor nincs egyértelmű ajánlás arra vonatkozóan, hogy delírium diagnosztizálása esetén mikor van szükség koponya-CT-re.

Liu és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben az idős, sürgősségi osztályon delíriummal diagnosztizált betegek koponya-CT-vizsgálatai eredményének rendszerező áttekintését és metaanalízisét mutatják be. Vizsgálatuk célja annak megállapítása volt, hogy akutan jelentkező delírium, zavartság vagy tudatzavar miatt vizsgált, 65 évnél idősebb betegek koponya-CT-vizsgálata milyen arányban mutatott kórjelző eltérést, és mennyiben jelzi előre az ilyen vizsgálatokat a betegek fejfájásos panasza, (fej)sérüléses előzménye, antikoagulált állapota és fokális neurológiai tünetek jelenléte. A végső analízisben összesen hat vizsgálat szerepelt, amelyek közül öt vizsgálat retrospektív kohorszvizsgálat volt. A teljes mintában összesen 909 beteg szerepelt, akik mind akutan kialakuló tudatzavar vagy zavartság miatt jelentkeztek a sürgősségi osztályon. A delírium megállapításához egyik vizsgálat sem használta a delírium diagnosztikus kritériumait.

Az antikoaguláció mint az abnormális koponya-CT-vizsgálat rizikófaktora viszonyát két, az analízisben szereplő vizsgálat tárgyalta, ezekben az antikoaguláció gyakorisága 8 százalék, az antikoaguláció mint rizikófaktor abnormális koponya-CT-re vonatkozó kockázati hányada (OR) 1,18 volt. A fokális neurológiai kórjelek jelenlétét szintén két vizsgálat elemezte, ezek alapján a fokális neurológiai kórjelek gyakorisága 13 százalék, OR-ja 110,2 volt. A fejsérülést csupán egy vizsgálat tárgyalta, ebben a vizsgált betegek 20,7 százaléka szenvedett fejsérülést, ám ez a vizsgálat a fejsérülés és az abnormális CT viszonyát nem tárgyalta. A fejfájás és az abnormális koponya-CT viszonya egyik elemzésben sem szerepelt.

A vizsgálat limitációi között a szerzők a delírium formális diagnosztikai kritériumai alkalmazásának hiányát, a delírium diagnózisa ellenére nem elvégzett CT-vizsgálatokat, az „abnormális koponya-CT” nem következetesen definiált voltát, valamint az elemzett vizsgálatok retrospektivitását és általánosan gyenge minőségét említik.

Összefoglalásképpen, a metaanalízis alapján a rendellenes viselkedés miatt sürgősségi osztályon vizsgált idős betegeknél elvégzett koponya-CT-vizsgálatok 16 százalékában állapítottak meg kóros eltéréseket. Az antikoaguláció nem jelentett rizikófaktort a kórjelző CT-eredményre vonatkozóan, ugyanakkor a fokális neurológiai kórjelek jelenléte nagyban növelte annak az esélyét, hogy az elkészült CT-vizsgálaton akut eltérés volt azonosítható.

Szemlézte

Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény

Liu, S.W., Lee, S., Hayes, J.M., Khoujah, D., Lo, A.X., Doering, M., de Wit, K., , Nickels, C.H., Kennedy, M., Eagles, D., Carpenter, C., Arendts, G. and Ragsdale, L. (2022), Head Computed Tomography Findings in Geriatric Emergency Department Patients with Delirium, Altered Mental Status, and Confusion: A Systematic Review. Acad Emerg Med. Accepted Author Manuscript.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Antikoaguláció agyvérzést követően

Pitvarfibrilláló betegekben, akik túléltek egy antikoagulációval asszociált intracerebralis vérzést, visszatérő kérdés, hogy hosszú távon érdemes-e újrakezdeni az antikoagulációt stroke- és szisztémás thromboembolisatio-prevenciós célzatból. Sokáig a betegek csak egy töredék részében folytatták az antikoagulációt és akkor is csak sok hónappal a vérzéses eseményt követően. Újabb, megfigyeléses vizsgálatok amellett érveltek, hogy a pitvarfibrilláló betegekben az antikoaguláció folytatása alacsonyabb mortalitási kockázatot jelent, valamint jobb funkcionális kimenetelt eredményez, mint az antikoaguláció elhagyása. Ezek az összefüggések attól függetlenül fennálltak, hogy a vérzés lobaris vagy nem lobaris volt. Emellett az ischaemiás stroke kockázata intracerebralis vérzést követően hasonlóan magas lehet, mint a rekurrens vérzésé. Két obszervációs vizsgálatokat összefoglaló metaanalízisben az antikoagulációt folytató betegek ischaemiás stroke-kockázata alacsonyabb, míg a vérzéses kockázata ugyanolyan magas volt, mint a nem antikoagulált betegekben. Ezekben a vizsgálatokban ugyanakkor a legtöbb beteg K-vitamin-antagonista kezelésben (VKA) részesült. A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alacsonyabb vérzéses kockázatot mutatnak a VKA-knál mind primer, mint TIA-t vagy ischaemiás stroke-ot követő szekunder prevencióban pitvarfibrilláló betegekben, ezért a DOAC-ok egy biztonságosabb alternatívát jelenthetnek a VKA-knál intracerebralis vérzést követő antikoaguláció tekintetében.

Hírvilág

Postthromboticus szindróma – gyakoriság és prognózis

Súlyos postthromboticus szindróma ritkán lépett fel hagyományos antikoagulációs kezelésben részesülő betegekben, derült ki a Women’s Health Study adatainak elemzéséből.

Hírvilág

A túl nagy mértékű antikoaguláció rendezése – Mit ér a K-vitamin?

A warfarint szedő betegekben a túl magas INR miatt adott kis dózisú K-vitamin nem csökkentette a vérzés kockázatát.