A Parkinson-kór korai tünete
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben. Ennek észlelése segítheti a korai diagnózist és így a betegség progressziójának lelassítását. A Parkinson-kór idős korban megjelenő neurodegeneratív betegség, amelyre a mozgásszabályozásban részt vevő dopaminerg neuronok pusztulása miatt lelassult beszéd és szabálytalan végtagmozgás jellemző. A betegséget jelenleg a nyugalmi tremor és a törzs, illetve a végtagok merevsége alapján diagnosztizálják, ám mire ezek a tünetek észlelhetők, a dopaminerg sejtek 50-80%-a már elpusztult. A járás közbeni csökkent karmozgás a leggyakoribb motoros diszfunkció a Parkinson-kóros betegekben, ám a megváltozott mozgás paramétereit korábban nem vizsgálták tudományos alapossággal. A Penn State Hershey College of Medicine kutatói a Gait and Posture legutóbbi számában számoltak be vizsgálataikról, amelyekben összehasonlították a karlendítés mértékét és aszimmetriáját Parkinson-betegségben szenvedő és egészséges személyekben, és olyan mérési módszereket javasoltak, amelyek segíthetnek a betegség korai vizsgálatában. A vizsgálathoz egy optikai alapú mozgásrögzítő rendszert használtak, amellyel megmérték 12, három évvel korábban Parkinson-kórral diagnosztizált beteg és nyolc kontrollszemély karlendítésének mértékét. A mozgásrögzítő rendszerben a résztvevők fényvisszaverő markereket viseltek, amelyek pontos pozícióját nyolc digitális kamera követte járás közben. Az adatokat feldolgozó szoftver járás közben kiszámította mindkét karra a karlendítés szögét milliméter pontossággal. A karlendítést úgy mérték, mint a csukló által megtett utat a csípőhöz képest – írták a szerzők, akik összehasonlították a karlendítés mértékét mindkét karra, csakúgy, mint a karok közti szimmetriát a Parkinson-kóros csoport és a kontrollcsoport közt. A Parkinson-kóros betegek a méréseket megelőző napon nem szedték a szokásos gyógyszerüket, hogy az ne befolyásolja a teszteredményeket. A résztvevőket arra kérték, hogy normális, majd gyors tempóban, illetve a sarkukon járjanak (hogy minimális legyen a földtől való elrugaszkodás). Az eredmények azt mutatták, hogy a Parkinson-kóros csoportban szignifikánsan nagyobb volt a karlendítés aszimmetriája járás közben, mint a kontrollcsoportban (13,9 ± 7,9% vs. 5,1 ± 4,0% (p = 0,003). Továbbá, amikor a vizsgált személyek gyorsabban jártak, a karlendítés nagyobb lett, de az aszimmetria mértéke nem változott. A cikk egyik szerzője, Xemei Huang szerint a karlendítés nagysága nem, de annak aszimmetriája egyértelműen különbözik a Parkinson-kór korai stádiumában lévő betegek és a kontrollszemélyek között. A karlendítés ilyen kvantitatív értékelése, különösen az aszimmetria mérése, hasznos lehet a Parkinson-kór korai és differenciáldiagnózisához, valamint a tünetek progressziójának követésére a betegség későbbi stádiumaiban. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Gait & Posture, 2009; DOI:10.1016/j.gaitpost.2009.10.013 Kapcsolódó anyagok: LAM; 2009;19(12)
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.
Idegtudományok
Urszula Kozlowska és munkatársai (a Lengyel Tudományos Akadémia kutatói és a téma neves amerikai farmakológus szakértője) áttekintő közleményükben bemutatják jelenlegi tudásunkat azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a pszichedelikumok az idegszövet homeosztázisát és aktivitását. Mint írják, a depresszió, a terminális betegség okozta pszichoszociális distressz, az addikció, a PTSD és a cluster fejfájás kezelésén felül a pszichedelikumok hasznosak lehetnek a neurodegeneratív betegségek és az agysérülések gyógyításában és a regeneratív medicina területén is.
A Parkinson-kór incidenciája az átlaglakosságban 0,3%, azonban az előrejelzések szerint a következő 7 évben 18%-os kockázatnövekedésre számíthatunk, többek között ezért is nő a szakmai érdeklődés a glükózkontroll és a neurodegeneratív betegségek közötti lehetséges kapcsolat iránt.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás