Klinikum

Diabetesgyógyszerek és Parkinson-kockázat

2021. JANUÁR 29.

A Parkinson-kór incidenciája az átlaglakosságban 0,3%, azonban az előrejelzések szerint a következő 7 évben 18%-os kockázatnövekedésre számíthatunk, többek között ezért is nő a szakmai érdeklődés a glükózkontroll és a neurodegeneratív betegségek közötti lehetséges kapcsolat iránt.

Az új évezred első évtizedében befogadott glükagonszerű peptid-1 (GLP-1) receptor agonisták, más néven inkretinmimetikumok – amiket általában másod- vagy harmadvonalban írnak fel a cukorbetegeknek – a pancreas béta-sejtjeinek inzulinszekrécióját fokozzák és gátolják a máj glükagonszekrécióját. A GLP-1 lebontását a dipeptidil-peptidáz 4 (DPP4) enzim végzi, így a DPP4-inhibitorok és a GLP-1-mimetikumok használata egyaránt a vércukor- és hemoblobin A1c-szintek csökkenését eredményezi. A Brain-tanulmány szerzői korábban már megvizsgálták az ezredforduló környékén befogadott, inzulinhatás-fokozó glitazonok (GTZ) esetleges neuroprotektív hatását nagy-britanniai populáción, most a cukorbetegeknél alkalmazott valamennyi antidiabetikum-típus és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata közötti összefüggést számszerűsítették.

A longitudinális vizsgálatban a nagy-britanniai populációra reprezentatív, anonim elsődleges ellátásbeli adatokat használtak. Az adatbázisban 808 körzeti orvosi praxis betegeinek adatai szerepelnek, a vizsgálati csoportba a több mint 15 és fél millió főből 100.288 beteg került be, mindazok a nem parkinsonos 18 éven felüliek, akiket 2006 januárja után diagnosztizáltak diabetesszel és legalább két egymást követő alkalommal GTZ-, DPP4-inhibitor- vagy/és GLP-1-mimetikum-kezelést írtak fel számukra. A követést legkésőbb 2019 januárjáig végezték, a követés korábbi befejezésére Parkinson-kór diagnózisának felállítása, a beteg praxisból való távozása vagy halála esetén került sor. Összehasonlították a Parkinson-kórral diagnosztizált, különböző típusú antidiabetikumokkal kezelt cukorbetegek arányát (GTZ, DPP4-inhibitor, GLP-1-mimetikum önmagában vagy metforminnal, illetve a 2-es típusú diabetes kezelésére legrégebben használt szulfanilureákkal kombinációban, kontrollként bármi más orális antidiabetikum-kombináció). Kiszámították a kezeletlen, illetve az inzulinnal kezelt cukorbetegek körében jelentkező Parkinson-kockázatot is. Az adatbázis alapján kiszámolták a nem-cukorbetegek között kialakult Parkinson-betegek arányát.

A végső elemzésbe a finomított beválasztási kritériumok alapján a 100.288 főből 61.895 fő került be, őket hasonlították össze a 36.897 egyéb orális antidiabetikum-kombinációval kezelt beteggel. Az utánkövetés során (átlagos utánkövetés a vizsgálati csoportban 3,6 év, a kontrollcsoportban 2,8 év) a páciensek 0,3%-ánál alakult ki Parkinson-kór, ezek 16%-a az utánkövetés első évében.

A vizsgálati csoportban (a GTZ-, DPP4-inhibitor-, GLP-1-mimetikum-kezelésben részesültek körében) a Parkinson-kór incidenciája összességében 30%-kal alacsonyabb volt, mint a bármi más orális antidiabetikum-kombinációt alkalmazó terápiában részesültek (kontroll-) csoportjában (7 versus 10/10.000 személyév). Az elemzés nem talált összefüggést a GTZ-kezelés és a Parkinson-kór incidenciája között, azonban erős bizonyíték támasztja alá a DPP4-inhibitor- és a GLP-1-mimetikum-kezelés, valamint a Parkinson-kór csökkenő incidenciája közötti összefüggést. A nem kezelt cukorbetegek között a Parkinson-kór prevalenciája 14/10.000 személyév. A nem kezeltekhez viszonyítva, inzulinkezelés során is csökkent a Parkinson-kockázat, azonban ahhoz alacsony volt az inzulinkezelésben részesülők száma, hogy annak hatását az indexszerek Parkinson-kockázatot csökkenő hatásával össze lehessen hasonlítani.

Összefoglalóan elmondható: azokkal a cukorbetegekkel összehasonlítva, akik bármi más orális antidiabetikus kezelésben részesülnek, a DPP4-inhibitor- és a GLP-1-mimetikum-kezelésben részesülő cukorbetegek között 36–60%-kal kisebb a Parkinson-kór kialakulásának esélye. A DPP4-inhibitorok és GLP-1-mimetikumok Parkinson-kór-incidenciát csökkentő hatása nem pusztán a perifériás glükózszint vagy a BMI csökkenésének következménye, e szerek valószínűleg gyulladásgátló és neuroprotektív hatással is rendelkeznek. A GLP-1-receptor stimulációja a központi idegrendszer inzulin-jelátviteli folyamatait is befolyásolhatja, ami segíti a neuronok vagy a mikrogliasejtek túlélését.

Jelenleg zajlanak azok a III. fázisú klinikai vizsgálatok, amik a már Parkinson-kórral diagnosztizált cukorbetegek, sőt nem-cukorbetegek körében vizsgálják a DPP4-inhibitor- és a GLP-1-mimetikum-kezelés betegségprogresszióra kifejtett hatását.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.

Eredeti közlemény:
Brauer Ruth, Li Wei, Tiantian Ma, Dilan Athauda, Christine Girges, Nirosen Vijiaratnam, Grace Auld, Cate Whittlesea, Ian Wong, and Tom Foltynie. Diabetes medications and risk of Parkinson’s disease: a cohort study of patients with diabetes. Brain 2020;143(10):3067-76.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

A Parkinson-kór korai tünete

Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben.

Hírvilág

EASD 2009 Helyszíni tudósítás

2009. szeptember 30. és október 2. között került megrendezésre az Európai Diabetes Társaság 45. éves találkozója Bécsben.

Idegtudományok

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...

Hírvilág

Parkinson - Világnap

A Parkinson-kór, hasonlóan több más, korábban gyógyíthatatlannak és néha kezelhetetlennek hitt betegséghez, napjainkban szerencsére már mást jelent, mint néhány évtizeddel korábban.