Petefészekrák és hormonpótlás
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Számos megfigyeléses vizsgálatban találtak összefüggést a posztmenopauzás hormonpótlás és a petefészekrák nagyobb kockázata között. A legújabb vizsgálatban dán kutatók prospektíven követtek 900 ezer nőt (50–79 évesek), és értékelték a petefészekrák kialakulását, valamint a betegek részére rendelt gyógyszereket tartalmazó adatbázist. Az átlagosan nyolcéves követés folyamán 2681 esetben állították fel az epithelialis ovariumcarcinoma diagnózisát. A számos demográfiai jellemző és a hormonháztartást befolyásoló tényezők (például a korábbi terhességek) szerint korrigált elemzés eredménye szerint az aktuálisan hormonkezelésben részesülő nők körében az epithelialis carcinoma kockázata 44%-kal (erősen szignifikánsan), a korábban hormonpótlást kapott nők esetében pedig 15%-kal (éppen szignifikánsan) volt magasabb, mint a hormonkezelést nem kapott nők csoportjában. A hormonpótlás befejezése után a petefészekrák kockázata csökkent, és körülbelül két év alatt érte el a nem kezelt nőkre jellemző értéket. Nem különbözött a csak ösztrogént és az emellett progesztagént is tartalmazó kezelés hatása, és egyformának bizonyult a folyamatos és a ciklusos kezelés, illetve a különböző ösztrogénvegyületek hatása is. A transdermalis és a vaginalis ösztrogénbevitel esetén tapasztalt kockázat (13%, illetve 23%) nem különbözött szignifikánsan a per os adott hormonpótlásétól. A számítások szerint petefészekrák abszolút kockázata 8300 személyenként és évenként egy esettel nőtt a hormonkezelés hatására. A megfigyeléses vizsgálatok összes lehetséges torzítása és zavaró tényezője ellenére az eredmények valószínűleg a valóságot tükrözik, többek között azért, mert más körülmények között végzett több nagy esetszámú vizsgálat is hasonló eredményeket hozott. Az ijesztő, 44%-os relatív kockázatnövekedés ellenére a petefészekrák abszolút kockázata csekély. Mégis említésre lehet érdemes, amikor a betegeket tájékoztatjuk a hormonpótlás lehetséges hatásairól. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: JAMA 2009 Jul 15; 302:298.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A posztmenopauzás hormonkezelés kedvezőtlen kockázat-előny aránya érvényes a kezelést a menopauza utáni 5 éven belül elkezdő nők esetében is.
A posztmenopauzás hormonpótlás kedvezőtlen hatásairól szóló adatok közlése óta jóval kevesebben szednek ösztrogént a menopauza után, és nőtt a csonttörések gyakorisága.
A posztmenopauzás hormonpótlás adagjának fokozatos csökkentésekor is visszatérhetnek a hőhullámok.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás