Szezonális szklerózis multiplex
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A szklerózis multiplex egy új kutatás szerint a tavaszi és a nyári hónapokban aktívabb lehet. A bostoni Brigham and Womens Kórház kutatói a szklerózis multiplexszel összefüggő agyi elváltozásokat vizsgáló MR-vizsgálattal kimutatták, hogy két-háromszor nagyobb gyakorisággal jelennek meg új léziók tavasszal és nyáron, mint az év hidegebb időszakaiban. A Neurology augusztus 31-i számában közölt tanulmányban az olvasható, hogy a betegség aktivitása az új T2 léziók megjelenése alapján tavasszal és nyáron jelentős mértékben megnövekedett. Az Egyesült Államokban az országos szklerózis multiplex társaság adatai szerint körülbelül 400 ezer beteg él, világszerte mintegy 2,1 millió embert érint a rendellenesség. A szklerózis multiplex kórokát nem ismerjük pontosan, de vélhetően autoimmun betegségről van szó, melynek kialakulásában a genetika és a környezeti hatások együttesen szerepet játszanak. Az 1991-től 1993-ig tartó tanulmányban 44 szklerózis multiplexben szenvedő embert vizsgáltak, akikről összesen 939 agyi szkent készítettek. A kutatók ezen kívül a napi átlaghőmérsékletről, a napsugárzásról és a csapadékról is részletes adatokat gyűjtöttek a bostoni körzetben. A vizsgálat azt mutatta, hogy márciustól augusztusig két-háromszor nagyobb gyakorisággal jelentkeztek új léziók az őszi és a téli időszakhoz viszonyítva. Az is kiderült, hogy a magasabb hőmérséklet és napsugárzás a betegség fokozott aktivitásával áll összefüggésben. "A szklerózis multiplexszel kapcsolatban már évtizedek óta utalnak a környezet hatására, különösen a betegség kialakulását illetően. Íme egy újabb bizonyíték" – mondta a tanulmány mellett megjelenő szerkesztőségi kommentár szerzője, dr. Anne Cross, a Washington Orvostudományi Egyetem neurológus professzora. Nicholas LaRocca, az országos szklerózis multiplex társaság elnökhelyettese szerint a nagy kérdés az, hogy ha ezek az új léziók valóban tavasszal és nyáron jelennek meg, mi áll e mögött. Például,mivel a hő befolyásolja a betegség tüneteit, elképzelhető, hogy a nyári hőmérsékletek hatást gyakorolnak a betegség aktivitására. LaRocca szerint az, hogy az új léziók tavasszal és nyáron jelennek meg, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az okozó tényező abban az időszakban működik. Elképzelhető, hogy valami ezen évszakok előtt történik, aminek ilyen hosszú időre van szüksége a megjelenéshez. Ősszel és télen kevesebb az ultraibolya sugárzás, tehát kevesebb D-vitamin áll rendelkezésre. Ősszel és télen a vírusfertőzések is gyakoribbak. Esetleg étrendi tényezők is szerepet játszhatnak. Az emberek más-más élelmiszereket fogyasztanak a különböző évszakokban. Cross szerint a szklerózis multiplexben szenvedő betegeknek mindenesetre érdemes egész évben gondoskodniuk a megfelelő D-vitamin szintről, és évente egyszer javasolt beadatniuk az influenza elleni védőoltást.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.
Klinikum
A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).
Idegtudományok
Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.
A sürgősségi osztályokon jelentkező betegek 1–3%-ában vezető panasz a szédülés. A szédülés hátterében jóindulatú, perifériás betegségek, úgymint jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) és neuritis vestibularis, valamint életveszélyes, központi idegrendszert érintő kórképek, mint például cerebellaris és agytörzsi stroke, egyaránt állhatnak. Ez utóbbi kategóriába eső betegek körülbelül egyharmadában az első megjelenéskor a centrális ok nem kerül felismerésre. A szédüléssel járó, hátsó agyi keringést érintő stroke-okban gyakran egyéb fokális neurológiai tünet is jelen van, de nem mindig, és ilyen esetekben a stroke-perifériás szédülés elkülönítése nehéz lehet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás