Széchenyi Nagydíj - Vizi E. Szilveszter
2012. MÁRCIUS 16.
2012. MÁRCIUS 16.
Szöveg nagyítása:
Egy magyar tudós számára a legeslegnagyobb dolog elnyerni az egyébként igen ritkán adományozott Széchenyi Nagydíjat - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja, aki szerdán vette át az elismerést a Parlamentben. Az agykutató a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén elért, világszerte elismert kutatási eredményeiért, iskolateremtő tudományos tevékenységéért, széleskörű tudományszervezői és tudománydiplomáciai munkásságáért, példaértékű életpályája elismeréseként részesült Széchenyi Nagydíjban. Mint az akadémikus kifejtette, egy kutató életében a legnagyobb kitüntetés, ha tudóstársai ismerik el munkásságának jelentőségét, felfedezéseinek fontosságát. "Ezen túlmenően azonban nagyon fontos a társadalom részéről megnyilvánuló elismerés is, és ez a díj tulajdonképpen mind a kettőt tükrözi. A Kossuth- és Széchenyi-díjbizottság tagjai szakemberek, ugyanakkor a díjazottak személyét a kormány előterjesztésére az államfő adományozza, megjelenítve a társadalmat" - fogalmazott Vizi E. Szilveszter. Fél évszázados munkásságát és a nevéhez fűződő agymodellt ismertetve elmondta, hogy a múlt század közepén tisztázottnak tűnt az idegsejtek (neuronok) közötti kommunikáció mechanizmusa, amelynek alapját a neuronok végkészülékén keresztül történő közvetlen, úgynevezett szinaptikus kapcsolat jelentette. Vizi E. Szilveszter, aki 1967-69 között a kor egyik legnagyobb tudósa, Sir William Patton mellett dolgozhatott az Oxfordi Egyetemen, angliai kutatásai során találta meg az első bizonyítékokat arra, hogy a neuronok közvetetten, ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) révén is képesek kommunikálni egymással. "Valamikor nagyon régen ezt nemszinaptikus, tehát közvetett kapcsolási rendszernek neveztem el. Lényege, hogy az emberi agy nem csak úgy képes működni, mint egy telefonhálózat, amelyben kizárólag a hívott állomással tudunk beszélni. Olyan kapcsolat is létezhet, amikor egy információt küldő központ rengeteg - több millió, sok milliárd - idegsejt számára képes üzenetet küldeni. Míg a szinaptikus kapcsolat a telefonhálózatot példázza, utóbbi a rádiózás elvén működik. Csak azok az idegsejtek képesek fogni a távolról jövő, kémiai anyag által közvetített üzenetet, amelyek a dekódolásra alkalmas fehérje-jelfogókkal vannak felszerelve. A rádiózás analógiájánál maradva kizárólag az az állomás tudja fogni az üzenetet, amely a megfelelő hullámhosszra van hangolva" - magyarázta az agykutató, aki elméletével hosszú időn át teljesen egyedül volt, azonban sorra bizonyította az idegsejtek közötti nemszinaptikus kapcsolat létét az agy különböző területein és publikálta eredményeit. Később egyre többen csatlakoztak koncepciójához, bebizonyítva, hogy a legkülönfélébb ingerületátvivő anyagokkal működő ideghálózatok döntő többségükben nem a közvetlen kapcsolatokon keresztül működnek. "Amikor ezt először leírtam, elméletem teljesen idegen volt, nagyon nehezen fogadták el. Ma már a felismerésem általánosan elfogadott, sőt, egy nemrégen megjelent cikkemben arról írtam, hogy a gyógyszerek is tulajdonképpen a nemszinaptikus jelfogókon keresztül érvényesülnek" - jegyezte meg Vizi E. Szilveszter, hozzátéve: egész életét, munkásságát meghatározta a felismerés, hogy az emberi agy működésében vannak olyan mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik az idegi funkciók gyógyszeres befolyásolását. "Azt kutatom, hogy a feledékenységnek, az idősödéssel járó kognitív betegségeknek, mint például az Alzheimer-kór, milyenek a neurokémiai alapjai és ezt hogyan lehet gyógyszeresen befolyásolni. Felfedezésem alapján a világban évente több tízmilliárd dollár értékű gyógyszert állítanak elő. Szeretnék olyan gyógyszerek felfedezéséhez hozzájárulni, amelyek segítségével ezek a kognitív betegségek kiváltó okait valahol kompenzálni lehessen" - hangsúlyozta további céljait ismertetve a tudós. Vizi E. Szilveszter 1936. december 31-én született Budapesten. 1961-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után az egyetem tanársegédje lett. 1967-ben vette át adjunktusi, 1974-ben egyetemi docensi, 1977-ben egyetemi tanári kinevezését. 1981-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, 1989-2002 között főigazgatója volt. 1985-ben az MTA levelező, 1990-ben rendes tagja lett. 1996-ban az MTA alelnökévé választották, 2002-2008 között a tudományos köztestület elnökeként tevékenykedett. Kutatási eredményeit világszerte elismerik. Több mint négyszáz tudományos publikáció (köztük könyvek) szerzője vagy társszerzője. Számos hazai és külföldi kitüntetést kapott, köztük 1993-ban Széchenyi-díjat, 2003-ban Prima Primissima díjat. MTI 2012.03.16.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak
Egészségpolitika
A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.
Nincs olyan ember, akinek életében egyszer nem fordult volna meg a fejében az öngyilkosság gondolata, de ehhez képest csak kevesen teszik meg, mivel a lelki stabilitás, a megbízható kapcsolatok, illetve a pszichiátriai betegségek hiánya átsegítik őket a nehézségeken.
Egészségpolitika
A gyermekek egyre nagyobb része szorul valamiféle speciális fejlesztésre, ami viszont sok esetben csak az óvodában, vagy az iskolában derül ki. Hiányoznak azok az alapok, amelyek megnyitnák a lehetőséget a korai felismeréshez és így a megfelelő fejlesztés, terápia elindításához. „Alapjaiban szervezzük újjá a rendszert, ezzel pedig egészen új dimenzióját nyithatjuk meg a szűrésnek, fejlesztésnek, illetve a szülők támogatásának.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás