A megbélyegzés és diszkrimináció erőteljesen és hátrányosan érinti az egyéneket, a családokat, a közösségeket és a társadalmat. Ennek csökkentése, illetve megszüntetése csupán széles körű társadalmi összefogással valósítható meg. Ezt kezdeményezi friss jelentésében a Lancet Bizottság.

„Itt az ideje, hogy véget vessünk a mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberek megbélyegzése és megkülönböztetése minden formájának. Ennek kettős veszélye is fenyeget: egyrészt az érintettek elsődleges állapotára gyakorolt hatása, másrészt pedig a megbélyegzés súlyos társadalmi következményei. Sokan úgy írják le a megbélyegzést, mint ami rosszabb, mint maga az állapot” – ezzel a kijelentéssel kezdeményezett intézkedéseket a világ egyik legmeghatározóbb orvosi szaklapjának szakértői csoportja. A mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés és diszkrimináció felszámolásával foglalkozó Lancet Bizottság rengeteg kutatás és szakértői tapasztalat összefoglalása nyomán tette közzé cselekvési felhívását: „A mentális egészség az emberi lét része – cselekedjünk most a megbélyegzés ellen!”

A pszichoszociális fogyatékossággal élőkről (PWLE, people with lived experience of depression) szóló jelentéshez készült globális felmérésében részt vevő, 45 országból származó csaknem 300 válaszadó több mint 90 százaléka egyetértett azzal, hogy a PWLE-t ugyanúgy kezelni kell, mint a fizikailag rossz egészségi állapotú embereket, hogy a megbélyegzés és a diszkrimináció negatívan érinti a legtöbb mentális betegségben szenvedő embert, illetve, hogy a média fontos szerepet játszhat a megbélyegzés és a megkülönböztetés csökkentésében.

A dokumentumban összegyűjtötték a megbélyegzés és a diszkrimináció hatásának bizonyítékait és tapasztalatait, valamint a megbélyegzés csökkentését célzó sikeres beavatkozásokat. A jelentés olyan anyagokat tartalmaz, amelyekben a rossz mentális egészségi állapotban lévő emberek gondolatai is megjelennek. Ami e tapasztalatok kapcsán minden területen közös, hogy sértik az alapvető emberi jogokat, éppen ezért kulcsfontosságú a megbélyegzés csökkentése.

A Lancet Bizottság a megbélyegzés hagyományos definíciói közül négy fő összetevőt határozott meg, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni:

• az önmegbélyegzést (vagy internalizált megbélyegzést), ami akkor fordul elő, amikor a rossz mentális egészségi állapotban lévő emberek tudatában vannak mások negatív sztereotípiáinak, egyetértenek velük, és azok hatására szembefordulnak önmagukkal;
• az asszociáción alapuló megbélyegzést, ami a családtagok (például a szülők, házastársak vagy testvérek), továbbá a mentálhigiénés személyzet elleni negatív sztereotípiákat és diszkriminációt jelenti;
• a nyilvános és interperszonális megbélyegzést, ami a negatív attitűdökre (előítéletekre) és a társadalom tagjai által a mentális betegségben szenvedőkkel szembeni negatív magatartásra (diszkrimináció) utal;
• valamint a strukturális (szisztémás vagy intézményi) megbélyegzést.

A Lancet Bizottság célja a mentális betegségben szenvedőkkel szembeni megbélyegzés és diszkrimináció felszámolása, ezért azt kéri az érintettektől, hogy

• határozzák meg a megbélyegzés és a diszkrimináció konkrét formáját, és azt, hogy az milyen szinteken fordul elő;
• gyűjtsék össze a bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a rossz mentális egészségi állapotokkal élő emberek világszerte hogyan tapasztalják meg a megbélyegzés és a diszkrimináció különböző formáit, valamint azok hatását, a közösséggel és a szolgáltatásokkal való kapcsolattartás nehezítettségétől (a segítségkeresés akadályai) az ellátáson át (a szolgáltató magatartása a rossz mentális és fizikai állapotú emberekkel szemben) egészen a társadalmi kirekesztés formáiig (házasság, munkahely, oktatási környezet stb.);
• készítsenek irodalmi áttekintést a mentális egészség területén a megbélyegzés és a diszkrimináció csökkentését célzó beavatkozások hatékonyságáról;
• értékeljék a megbélyegzés leküzdésére irányuló nagyszabású programok tapasztalatait, illetve vonják le és foglalják össze azok tanulságait;
• vizsgálják meg, hogy a média hagyományos és újabb csatornái hogyan járulhatnak hozzá a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzéshez, vagy éppen hogyan ellensúlyozzák azt;
• határozzák meg, hogy milyen politikára, erőforrásokra, kezdeményezésekre, kulturálisan releváns narratívákra és beavatkozásokra van szükség a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés és diszkrimináció felszámolásához, valamint a szükséges rendszerszintű jogi, pénzügyi, társadalmi, egészségügyi és környezeti változások előmozdításához.

A történelmi jelentőségű felhívás kulcsüzenetei:

• A megbélyegzés és a diszkrimináció sérti az alapvető emberi jogokat, és súlyos, mérgező hatást gyakorol a mentálisan rossz egészségi állapotú emberekre, ami súlyosbítja a marginalizálódást és a társadalmi kirekesztést, például azáltal, hogy csökkenti a mentális és fizikai egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint az oktatási és foglalkoztatási lehetőségeket.
• A 216 szisztematikus áttekintést tartalmazó összefoglaló azt mutatja, hogy a társadalmi érintkezés elvén (akár személyesen, akár virtuálisan, akár közvetetten) alapuló, a különböző kontextusokra és kultúrákra adaptált beavatkozások világszerte a leghatékonyabb módjai a megbélyegzés csökkentésének.
• Tíz nagyszabású stigmatizációellenes program értékeléséből kiderült, hogy ezek akkor a leghatékonyabbak, ha a mentális egészségi problémákat már megélt, ilyen tapasztalattal rendelkező embereket is bevonják, és – a programok tartalma, eljuttatása és hosszú távú fenntartása kérdésében – konzultálnak a célcsoportokkal a különböző fejlesztésekről.
• A média jelentős szerepet játszik a megbélyegzés növelésében, amikor megerősíti a mentálisan rossz egészségi állapotokhoz kapcsolódó sztereotípiákat, például a kiszámíthatatlanságot vagy a veszélyességet, illetve csökkenti a megbélyegzést, amikor megfelelő üzeneteket közvetít, figyel a szakmai irányelvekre, például az öngyilkosságokról adott hírekben.
• A PWLE-ről szóló globális, többnyelvű felmérés kérdéseire 45 országból összesen 391 ember válaszolt. A legtöbb (≥70%) résztvevő egyetértett abban, hogy a PWLE-ben szenvedőket egyenrangúként kell kezelni a fizikailag rossz egészségi állapotú emberekkel; hogy a megbélyegzés és a diszkrimináció a legtöbb PWLE-ben szenvedőt negatívan érinti; hogy a média fontos szereplő a megbélyegzés és a diszkrimináció súlyosbodásában, ugyanakkor döntő szerepet játszhat a megbélyegzés és a megkülönböztetés csökkentésében; illetve hogy a megbélyegzés és a diszkrimináció rosszabb lehet, mint magának a mentális egészségi állapotnak a hatása.

A Lancet Bizottság megállapításai azt mutatják, hogy a PWLE-ről szóló jelentés kulcsszerepet játszhat a stigmatizáció és a negatív diszkrimináció csökkentésében, továbbá, hogy erős támogatásra van szükség a társadalmi érintkezést teljesen vagy legalább részben alkalmazó beavatkozásokhoz.

A Lancet Bizottság nyolc kulcsfontosságú javaslatot tesz a nemzetközi szervezetek, a kormányok, a munkaadók, az egészségügyi és szociális szektor, a média, a PWLE, a helyi közösségek és a civil társadalom felé, mindegyiket konkrét céllal és mutatókkal, amelyek felhasználhatók a fejlesztésre. A sikeres megvalósítás kulcsa minden esetben az elszámoltathatóság és a nyomon követés, hogy legyen visszacsatolás ezek hatékonyságáról.

Szemlézte

Kun J. Viktória

Eredeti közlemény

The Lancet Commission on ending stigma and discrimination in mental health

Prof Graham Thornicroft, PhD  †, Charlene Sunkel, NSC †, Akmal Alikhon Aliev, MSD, Sue Baker, HND, Elaine Brohan, PhD, Rabih el Chammay, MD et al.