Hírvilág

Nem elég tudatosak a magyarok a vastag- és végbélrákkal kapcsolatban

2023. ÁPRILIS 17.

Szöveg nagyítása:

-
+

A BGI Genomics vastag- és végbélrákkal kapcsolatos globális jelentéséből kiderül, hogy hazánknak bőven van hová fejlődnie a tudatosság és szűrések terén. 2020-ban világszerte Magyarországon volt a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási aránya, így nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ismeretterjesztésre és a szűrések népszerűsítésére. A világ harmadik leggyakoribb rákbetegségéről most először készült globális felmérés, amelyet az Egészség Világnapján, április 7-én tett közzé a genomikai vállalat, összhangban a WHO világnap „Egészséget mindenkinek!” szlogenjével. A kutatás célkitűzése, hogy cselekvésre ösztönözze a társadalmat a jelen és a jövő egészségügyi kihívásainak kezelése érdekében.

A kutatás célja az volt, hogy felmérje: mennyire tudatosak az emberek a vastag- és végbélrákkal kapcsolatban, illetve milyen általános intézkedéseket hoztak a különböző országok az átlagos kockázati csoportok és az örökletes genetikai kockázati csoportok szűrése terén. Hat országból és régióból 1817 válaszadót kérdeztek meg: a vizsgálat az Egyesült Királyságra (Nyugat-Európa), Magyarországra (Kelet-Közép-Európa), Szaúd-Arábiára (Közel-Kelet és Afrika), Thaiföldre (Délkelet-Ázsia), Kína kontinentális területeire és Hongkongra (Észak-Ázsia) terjedt ki.

A World Cancer Research Fund adatai alapján 2020-ban Magyarországon volt a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási aránya, abban az évben nálunk 9793 esetet regisztráltak. Magyarországon nagyon alacsony a szűrési részvételi arány, így a betegséget leggyakrabban késői stádiumban ismerik fel, amikor már kevesebb kezelési lehetőség áll rendelkezésre.



A BGI Genomics kutatásában választ adók 51,5%-a szerint nem áll rendelkezésre elegendő információ a vastag- és végbélrákkal kapcsolatban, 34,5%-uk pedig a költségekkel kapcsolatos aggályait említette olyan tényezőként, amely visszatartja őket a szűréstől. Ennek ellenére a jelentés számos optimista megállapítást is tartalmaz. Például a megkérdezettek 88,8%-a hajlandóbbá vált elmenni egy szűrésre, miután megtudta, hogy korai felismerés esetén az ötéves túlélési arány 90%.


„A vastag- és végbélrák korai felismerése lenne a legjobb megoldás az emberek és az egészségügyi politika számára. A késői stádiumú betegség kezelési költségei néha több mint tízszer magasabbak a korai stádiumú betegséghez képest, a túlélési arányok pedig sokkal alacsonyabbak – mondta Yantao Li, PhD, a BGI Genomics délkelet-ázsiai vastag- és végbélrák-szűrési programjának igazgatója. – Ezért egyre több ország vagy régió támogatja a korai szűrési programokat, és az Európai Bizottság is igyekszik ösztönözni ezeket.”

A jelentés egyéb fontos megállapításai

Bár a kolonoszkópia a legismertebb szűrővizsgálat (68,2%), drágább és körülményesebb a székletvizsgálathoz képest, amely 49,5%-kal kevésbé ismert.

A válaszadók számára az orvosok jelentik a legfontosabb, azt a döntésüket befolyásoló tényezőt, hogy tünetek hiányában is elmenjenek szűrővizsgálatra. A válaszadók 62,5%-a hallgatna az orvosa tanácsára, és alávetné magát a szűrésnek. Ezért létfontosságú, hogy az orvosok jobban ismerjék a betegség tüneteit, megfelelő kérdéseket tegyenek fel a lehetséges örökletes genetikai kockázat azonosításának céljából, és a különböző életmódokhoz és költségvetésekhez igazodó szűrővizsgálati lehetőségeket kínáljanak a betegeknek. 

A válaszadók megosztottak voltak, amikor arról kérdezték őket, hogy családtagjaikat is elvinnék-e szűrővizsgálatra. 55,7%-uk tisztában van azzal, hogy a családban előfordult vastag- és végbélrák növeli a kockázatot. A National Comprehensive Cancer Network (NCCN) irányelvei szerint ezeknek a családtagoknak 40 éves korukban vagy 10 évvel a rokonuk legkorábbi diagnózisa előtt kell elkezdeniük a szűrést. A jó hír az, hogy azok közül, akiknek vagy a családjában, vagy saját magának volt ilyen betegsége, 67,2% már el is küldte/vitte családtagjait szűrővizsgálatra. Ezzel szemben az összes válaszadónak csak 31,2%-a vitte el a családtagjait szűrésre. 

A BGI Genomicsról

A BGI Genomics, amelynek székhelye Kínában, Sencsenben található, a világ vezető, integrált megoldásokat kínáló, precíziós orvoslási szolgáltatója. A cég fejlesztette ki a Colotect nevű, nem invazív széklet-DNS-tesztet a vastag- és végbélrák, valamint a rákot megelőző elváltozások kimutatására. A teszt működése multiplex metiláció-specifikus PCR (MSP) technológián alapul, amely révén a székletmintákból a betegségben előforduló kóros DNS-metilációs biomarkerek mutathatók ki. A colorectalis rákra 88%-os érzékenységgel rendelkezik, korai felismerés esetén pedig 46%-os érzékenységgel az előrehaladott adenomára. 

Forrás: BGI Genomics

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Elmulasztott lehetőségek a colorectalis rák kimutatására

Az újonnan diagnosztizált betegek egyharmadában már korábban jelentkeztek a kivizsgálást indokoló gyanújelek, amelyeket nem vettek figyelembe.

Hírvilág

A kolonoszkópiás szűrés nem véd meg a jobb oldali vastagbélráktól

Csak a vastagbél bal felében kialakuló daganatok kockázatát csökkenti a kolonoszkópia, a jobb oldali tumorok incidenciáját nem befolyásolja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.