Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

EUROSTAT eLitMed

2024. ÁPRILIS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az Európai Bizottság március végén publikált riportja szerint az Európai Unióban 2021-ben 5,4 millió ember halt meg, kétharmaduk keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által.

Az összes haláleset csaknem harmadát (32%), azaz 1,7 millió ember halálát keringési zavarok okozták, míg rákbbetegségben valamivel több mint 1,1 millióan (22%) hunytak el. 2021-ben – a koronavírus-járvány harmadik és negyedik hulláma idején – a COVID-19 csaknem hatszázezer (11%) ember haláláért volt felelős az unió területén.

Összességében 2021-ben 100 ezer emberre 115,5 COVID-19 okozta haláleset jutott, de jelentős területi szórás volt megfigyelhető: míg Európa nyugati, déli és északi régióiban az arányszám többnyire 100 alatt maradt, addig Kelet-Európában szinte mindenhol 200 fölé emelkedett. A legmagasabb halálozási arányokat Bulgária három régiója szenvedte el (367-391).

Hazánkban Észak-Magyarországon alakult legrosszabbul ez a mutató (357), a többi régió 200 és 300 közötti arányszámokat produkált, az ország nyugati felében regisztráltak valamivel kevesebb halálesetet. Kiemelendő ugyanakkor, hogy Budapest a többi magyarországi régiónál jelentősen kedvezőbb koronavírus-halálozási mutatóval zárta 2021-et (189).

Magyarországnál rosszabb mutatókat 2021-ben csak Szlovákia, Szerbia és Bulgária jegyzett.

Forrás: Circulatory diseases, cancer: 54% of all EU deaths in 2021

A rovat további cikkei

Helyünk a világban

Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

EUROSTAT eLitMed

Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral