Komoly társadalmi feszültségekre számít Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár amiatt, hogy az egészségügy elérte teljesítőképességének határát abban, hogy gazdaságilag fenntartható legyen mindaz, ami ma technológiailag és orvosilag lehetséges. A Medical Tribune csütörtöki, második alkalommal megrendezett „Költséghatékonyság a gyógyszer- és egészségiparban” című konferenciáján a szakpolitikus azt is elmondta, az adatok, információk egységes kezelése a legfontosabb a nemzeti egészségügyi szolgálat számára, hiszen csak ezek segítségével lehet költséghatékonnyá tenni az ellátórendszert, hiszen csak azok a szolgáltatók tudnak talpon maradni, amelyek megfelelően használják az adatokat és információkat. Az egészségügyi államtitkárság új döntéselőkészítési standardot vezetett be, a térképekre vetített, így könnyen értelmezhető adatokat a legfelsőbb döntéshozók már más államtitkárságoktól is elvárják – amiért „káromkodnak is” Szócska kollégái. A másfél éve folyamatosan épített Kapacitástérkép Tervező és Monitoringkutató Alkalmazás (Katéter-Mónika) segítette az elmúltidőszak egyik legnagyobb munkáját, a kapacitásokra vetített betegutak feltérképezését, amely elárulta, mely térségek lakosai hol veszik igénybe az ellátást. Végül egy, a közigazgatási határokon átnyúló ágazati térkép került kidolgozásra, majd jogszabályba foglalásra. Ennek alapján például Fejér megye lakosainak 23 százaléka a fővárosban veszi igénybe az ellátást, de van olyan megye, ahol három irányba szóródnak a betegek. A kistérségi határokon vegyes területek is kialakultak, az egyetemi központok környékén lakók 96 százaléka viszont helyben veszi igénybe az ellátást. A rendszer átalakításának alapja a háziorvosi beutalási szokások és a kórházak közötti betegmozgások feltérképezése, hiszen ezek átszervezésével lehet hatékonnyá tenni az ellátórendszert. Bár a betegmozgásokat az egyes ellátók között már látják, annak indokait is kutatják: vajon az ágyszámhiány, a kapacitások rossz elosztása, vagy esetleg szakmai indokok alapján vándorol 700 beteg például az onkológiai intézet és az egyetemi klinika között. Az adatok alapján elvégzett elemzéseket az ellátás hatékonyságának növelésére, a betegutak megszervezésére használják első sorban, de a menedzsmentek munkáját is segítik ezekkel, ahogyan a szakmai műhelyek által összeállított regiszterek felhasználását is a Katéter-Mónika oldhatja meg. A szolgáltató rendszer alapját adja majd a XXI. századi informatika, amelyben a háziorvos lehívhatja páciense radiológiai leletét, de a patikus is információkhoz juthat a betegről. Az Alkalmazás továbbfejlesztéséből heteken belül megszületik a Katéter-Mónika 2.0 és 3.0. A robosztus rendszerek nyilvánosak lesznek, már folyik annak a jogszabálynak az előkészítése, amely lehetővé teszi, hogy az adatokat valamennyi állampolgár és kutatóhely számára elérhető legyen, csak a „for profit” felhasználóknak kell majd fizetniük ezekért. „Aki most titokban adatbázis vásárol, forró talajra lép” – figyelmeztetett az államtitkár, de azt is hozzátette, a birtokukban lévő, rendszerezett adatoknak köszönhetően unikális módszerekkel dolgozhatnak. Így akár a gyógyszergyártókkal összefogva tudnak fellépni például a gyógyszerhamisítások ellen is, hiszen az összesített adatokból az is kiderül, hol csomagolják a molekulákat, s azokat ki veszi meg. A szabadpiacnak vége Az eladósodási térkép arról árulkodik, hogy 12-14 monopolhelyzetben lévő beszállító uralja a piacot, a nagy adósságállománnyal rendelkező kórházak döntően egy beszállítói körnek tartoznak. Az államtitkár nekik azt üzente: „az egészségügy nem szabadpiac”. Az állam gondoskodásába került intézmények mintegy felében már átvizsgálták a szerződésállományt, ezt a munkát a tervek szerint a hónap végére az összes kórházban megteszik, ami összességében 68 ezer szerződés feldolgozását jelenti. Az intézmények kétharmada eddig meglehetősen drágán szerezte be a szolgáltatóktól a gázt – derült ki az eddigi adatokból. A költséghatékonyság érdekében egységesítik az informatikai és mobilszolgáltatásokat is. Már most 29 kórház csatlakozott a nemzeti egészségügyi szolgálat egységes mobilrendszeréhez, de hamarosan osztatlan e-mail és honlaprendszer is kialakul a kórházakban. Mindezekből az átszervezésekből több intézmény éves költségvetését reméli megtakarítani az államtitkár. A központi gyógyszerbeszerzésektől is költségmegtakarítást várnak. Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács ajánlására építve 40-60 molekulával kezdenek, az első tender még idén kiírásra kerül. Már ebben az évben közös beszerzéssel juthatnák áramhoz és egy-két nagyértékű orvostechnikai eszközhöz az intézmények. Nem funkcionális osztályok, hanem a beteg köré szervezett szakmai csoportok, az állapotok kezelésére szakosodott egységek, és szakemberek látják majd el a pácienseket, akár genetikailag meghatározott betegségek szerint megosztva – vázolta fel Szócska Miklós a szerinte is sci-fibe illő jövőképet. Ennek megfelelően alakul át a képzés is, ahogyan az ágazatot szolgáló informatikai rendszer fejlesztésének is ehhez kell alkalmazkodnia. Az egészségpolitika alapvető szemlélete legalábbis ebbe az irányba visz. Drága, de megéri Sokba kerül a kialakítása, számottevőek a kapcsolódó kiadások, idő- és munkaigényes a felállítása, és a megtérülési ideje 4-7 év, mégis megéri befektetni az e-Healthbe. Erről beszélt a konferencián Guy Brandenbourger, aki az Európai Unió 27 tagországának egészségügyi informatikai rendszerét feltérképező vizsgálat eredményeiről számolt be. Az Unió 2004 óta finanszíroz az e-Healthhez kapcsolódó projekteket, akár az akut ellátásban, akár az e-recept bevezetésében nyújtva támogatást a tagállamokban. Az Unió 27 országa között átlagosnak tekinthető hazánk teljesítmény az e-Healthben. A szakember kiemelte, hogy a telemonitoring rendszer Magyarországon igen fejlett, a betegek távfelügyelete más tagállamokban nem jellemző. Átlag feletti hazánkban a páciensadatok elektronikus felügyelete és a gyógyszerellátottság. Átlagosnak mondható Európában a teljesítményünk a sávszélesség és az e-recept tekintetében, ellenben más területeken gyenge az e-Health felhasználása a magyar egészségügyben. Rendszerezett adatok Megalapozott döntések és a költséghatékonyság alapját adják a megfelelően rendszerezett adatok az egészségügyben – vélekedett Gajdácsi József, az OEP főigazgató-helyettese, bár hozzátette, a Pénztár jelenleg olyan adatokat is rögzít, amelyeknek nincs finanszírozási jelentősége. Az OEP jelenleg a tételes finanszírozásban szereplő gyógyszerekről vezet regisztert, de év végére a jelentési rendszert kiterjesztik olyan nagyértékű eszközökre és beavatkozásokra, mint a pacemakerek és a transzplantáció. Tervezik még a népegészségügyi szempontból jelentős kezelésekkel kapcsolatos adatgyűjtést is, ahogyan jövőre már a várólistás, nagy értékű operációk, a térdprotézis beültetések és gerincműtétek is lajstromba kerülnek. A most elérhető regiszterüknek 2363 felhasználója van, ebbe 80 intézmény jelent adatokat. A regiszter 23 szakmaspecifikus adatlapot tartalmaz – ezek bővülnek majd az említett eljárásokkal, beavatkozásokkal. A felületen jelenleg 24 beavatkozás számolható el, ám Gajdácsi József szerint az új jelentési rendszerre épülő tételes finanszírozási technikának a jövőben nagy jelentősége lehet. A 3,8 millió járulékfizető mellett 9,6 millió biztosított ellátásáról kell gondoskodnia az OEP-nek, finanszírozva 120 millió orvos-beteg találkozást évente, elszámolva 360 millió vényt, amelyek mindegyikéről 8-10 adat kerül a Pénztárhoz. A rendszer működése során összegyűjtött adatok 11 terabyte-ot tesznek ki – mondta Bidló Judit, az OEP Gyógyszerár-támogatási Főosztályának vezetője a konferencián, hozzátéve hogy az adatokat megfelelő kritikával kell kezelni. Több esetben is bebizonyosodott, hogy az egy betegre kivetített, költséghatékonynak tűnő kezelés a kombinációs terápiákat is figyelembe véve már egyáltalán nem biztos, hogy a legolcsóbban biztosítja az elvárható legnagyobb egészségnyereséget. Az egészségpolitika színvonalát emeli, ha nyilvánosan is elérhetővé teszik a rendszerezett adatokat – vélekedett Szócska Miklós. Mint mondta, éppen ezért azon is dolgozik, hogy ebből a transzparenciából egyetlen egészségpolitikus se tudjon visszalépni, még akkor sem, ha kormányváltás történik. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-10-05