A zene hatása a kognitív képességekre
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Egy hivatásos zenész nem akármilyen mutatványokra képes: egy-egy “hírhedt” Liszt-etűd lejátszása során például a zongoristának másodpercenként 30 hangot kell megszólaltatnia. Az emberfelettinek tűnő teljesítmény ára a rengeteg gyakorlás, amelyre egy profi zongorista vagy hegedűs 18 éves kora előtt átlagosan 7500 órát áldoz. Milyen idegrendszeri változások zajlanak a gyakorlással töltött hosszú órák alatt? Egyre több bizonyíték van rá, hogy a zenészek és nem zenészek agya között szerkezeti és működésbeli különbségek vannak: a zenei információ feldolgozásában részt vevő területek (többek között a motoros, a halló- és a látókéreg, valamint a cerebellum) a zenészekben nagyobb térfogatúak, illetve aktívabbak. Ezt a jelenséget használatfüggő agyi plaszticitásnak nevezik. Azok az agyterületek, amelyeknek szerepe van a zenei információ feldolgozásában, más feladatokban, például emlékező és nyelvi funkciókban is részt vesznek. Kimutatható, hogy a rendszeres zenélés növeli a hallott információ feldolgozásának megbízhatóságát, nemcsak a zenei hangok, hanem a beszéd esetében is. Egyes szerzők azt feltételezik, hogy a zenei jártasság akár az intelligenciára általában is kedvező hatással lehet. Lutz Jäncke, a Zürichi Egyetem neuropszichológusa a professzionális zenészekkel kapcsolatos legújabb kutatások eredményeit áttekintő cikkében azt javasolja, hogy a zenét neuropszichológiai terápiákban is használják, például a nyelvi készségek és a memória fejlesztésére vagy a hangulatzavarok javítására. Néhány vizsgálatban valóban kimutatták, hogy a zenélésben szerzett gyakorlat javítja a memóriát és a nyelvi képességeket. Egy egyszeresen vak, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatban azt találták, hogy azoknak a stroke-on átesett betegeknek, akik naponta hallgatták kedvenc zenéjüket, szignifikánsan javult a teljesítménye a verbális memóriát és a figyelemösszpontosítást vizsgáló tesztekben, azokhoz képest, akik hangoskönyvet vagy semmilyen felvételt nem hallgattak. A kognitiv képességek mellett lényegesen javult a zenét hallgatók hangulata is. Jäncke úgy véli, hogy a zenészek igen hasznos modellként szolgálnak az agyi plaszticitás vizsgálatához, ezért ezen a területen érdemes lenne további kutatásokat végezni, amelyek a zene neuropszichológiai rehabilitációban való alkalmazásának lehetőségeit is vizsgálnák. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Faculty of 1000 Biology Reports Kapcsolódó anyagok: Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében Zeneterápia a daganatos betegek kezelésében Zeneterápia az alvászavarokban
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás