A sztatinok és az amyotrophiás lateralsclerosis
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A szakirodalomban többször közöltek esetismertetéseket, amelyekben amyotrophiás lateralsclerosis (ALS) lépett fel sztatint szedő betegekben. A motoros neuronok pusztulása miatt progresszív izomgyengeséggel járó, legtöbbször halálos betegség eredete ma sem ismert. A Food and Drug Administration (FDA) spontán mellékhatás-jelentési rendszerében 1991 és 2006 között 57 eset szerepel, amelyekben sztatinokat szedő betegekben lépett fel ALS. Most a hatóság átfogó elemzést végzett a sztatinok és az ALS kockázata közötti összefüggés tisztázására. A gyógyszer-fogyasztási adatok és az ALS lakosságszintű incidenciája, valamint a bejelentett, gyanított gyógyszer-mellékhatások száma alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a sztatinokat szedő betegek körében az ALS kockázata nem nagyobb, mint az átlaglakosságban. Ezen kívül visszamenőleg elemezték az eddig közölt, sztatinokkal végzett klinikai vizsgálatok eredményeit, és azt állapították meg, hogy a tanulmányok sztatinnal kezelt alanyai körében a betegség incidenciája 4,2/100 000, a placebót kapó kontrollszemélyek csoportjában pedig 5,0/100 000 volt. Az FDA szeptember 29-én online közölt állásfoglalása szerint nem valószínű, hogy a sztatinok növelnék az AML kockázatát, ezért nem indokolt megváltoztatni a sztatinok alkalmazásának gyakorlatát. A közlemény szerzői szerint nem zárható ki annak a lehetősége, hogy e gyógyszerek súlyosbíthatják a betegséggel járó izomgyengeséget. A következtetéseik szerint viszont „a bizonyítékok súlya ellentmond annak a feltételezésnek, hogy a sztatinokkal végzett kezelés váltaná ki ezt a neurodegenerativ betegséget.” Valószínűleg többet tudunk meg majd erről a kérdésről annak az eset-kontroll vizsgálatnak az eredményeiből, amelyet jelenleg végeznek a Stanford Egyetem epidemiológiai intézetének kutatói, és közlése jövő nyárra várható. Források: Pharmacoepidemiology and Drug Safety 2008. szeptember 29. (előzetes elektronikus közlés) FDA közlemény, 2008. szeptember 29. Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Kern Dávid
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.
Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.
Idegtudományok
Urszula Kozlowska és munkatársai (a Lengyel Tudományos Akadémia kutatói és a téma neves amerikai farmakológus szakértője) áttekintő közleményükben bemutatják jelenlegi tudásunkat azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a pszichedelikumok az idegszövet homeosztázisát és aktivitását. Mint írják, a depresszió, a terminális betegség okozta pszichoszociális distressz, az addikció, a PTSD és a cluster fejfájás kezelésén felül a pszichedelikumok hasznosak lehetnek a neurodegeneratív betegségek és az agysérülések gyógyításában és a regeneratív medicina területén is.
Idegtudományok
Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás