Vestibularis funkciók vizsgálatával eltöltött idő sürgősségi osztályokon
2022. DECEMBER 13.
2022. DECEMBER 13.
Szöveg nagyítása:
Az elmulasztott vagy megkésett diagnózis növeli a stroke következményeként jelentkező mortalitást. A szédülés differenciáldiagnosztikájának egyik fő akadálya a validált, egyszerű diagnosztikus algoritmusok hiánya. A közelmúltban két megközelítés is született, ezek a HINTS (Head Impulse, Nystagmus, Test of Skew) és a STANDING (SponTAneus or positional, Nystagmus Direction, head Impulse test, staNdinG) algoritmusok, amelyek képzett sürgősségi orvosok által elvégezve is a központi idegrendszeri elváltozások tekintetében magas szenzitivitást és specificitást mutatnak. Ugyanakkor az általános meggyőződés az, hogy a szédülés kivizsgálása a nem speciálisan képzett orvosok körében időigényes, ezért egy forgalmas sürgősségi osztályos környezetben nehezen kivitelezhető.
Vanni és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben különböző gyakorlattal rendelkező sürgősségi orvosok körében vizsgálták a HINTS és a STANDING protokollok elvégzésére és azok egyes részvizsgálataira szánt időt, és ezeket két tapasztalt, ambuláns körülmények között dolgozó otoneurológus által a megfelelő vizsgálatokra szánt idővel hasonlították össze. A vizsgálatban egy adott időszakban négy kórház sürgősségi osztályára érkező szédüléses beteget vizsgáltak. A vizsgált sürgősségi orvosok mind legalább öt éve dolgoztak rezidensként és hat-hat órás oktatásban részesültek mind a STANDING, mind a HINTS protokollokkal kapcsolatban, és legalább 10, otoneurológus által felügyelt betegvizsgálatot végeztek a vizsgálat megkezdése előtt. A vizsgálattal eltöltött időbe nem számolták bele a panaszok kikérdezését és a diagnosztikus manőverek elmagyarázását a betegeknek, kizárólag a protokollok által előírt vizsgálatok elvégzésének idejét mérték. A centrális eredet igazolására a panaszok kezdetétől számított legalább 48 órával és legfeljebb 15 nappal elvégzett DWI-MR-vizsgálat, vagy esetleg korábbi, egyértelmű centrális eredetet mutató natív vagy kontrasztanyagos koponya-CT szolgált. A vizsgálatban összesen 57 beteg szerepelt, a végső diagnózis az esetek 44 százalékában BPPV, 32 százalékában akut perifériás vestibulopathia (beleértve a neuritis vestibularist is) és hét százalékban stroke volt.
A STANDING protokoll elvégzése átlagosan 157, míg a HINTS teszt elvégzése 64 másodpercig tartott. A STANDING protokoll elvégzésének ideje elsősorban azért ennyivel hosszabb, mert itt spontán nystagmus hiánya esetén (ilyenkor a HINTS teszt nem indikált) megköveteli a Dix–Hallpike- és a supine roll-tesztek elvégzését (+127 s). A gyakorlottabb orvosok körében a STANDING protokoll elvégzése szignifikánsan gyorsabb (119 kontra 184 s) volt, mint a HINTS elvégzése. Az otoneurológusok mindkét protokollt és a skew deviation tesztelését leszámítva az összes előírt vizsgálatot szignifikánsan gyorsabban végezték el, mint a sürgősségis orvosok. A natív koponya-CT elvégzése nagyban megnövelte a betegellátásra szánt időt (körülbelül 80 perccel), és eredménye jóval kevésbé megbízható, mint a két algoritmusé.
A vizsgálat alapján a szédülés differenciáldiagnosztikáját szolgáló protokollok átlagosan egy-három perc alatt elvégezhetők. A HINTS teszt gyorsabb, mint a STANDING-algoritmus, ugyanakkor csak akut vestibularis szindróma/spontán nystagmus megléte esetén alkalmazható. A (relatíve) tapasztalatlan vizsgálók is hat percen belül képesek voltak a STANDING-algoritmus végrehajtására. A vizsgálat limitációiként a szerzők az általánosíthatóság hiányát (a legtöbb sürgősségi orvos nem részesül a diagnosztikus algoritmusok elvégzését segítő oktatásban) és a vizsgálatban résztvevők alacsony számát emelik ki.
Szemlézte:
Cséke Balázs dr.
Eredeti közlemény:
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Idegtudományok
A szédülés, a bizonytalanság és az egyensúlyzavar a sürgősségi osztályos megjelenések mintegy 4%-ában szerepel vezető panaszként. Sürgősségi osztályos körülmények között a fő kihívást a jóindulatú vestibularis kórképek és a veszélyes, központi idegrendszeri kórképek differenciálása jelenti. A hátsó keringési stroke-ok mintegy 20%-ában a szédüléssel asszociáltan nincs jelen nyilvánvaló neurológiai tünet, sőt a klinikailag BPPV-ként diagnosztizált esetek mintegy 5%-ában, a neuritis vestibularisként diagnosztizált esetek 25%-ában valójában stroke áll a panaszok hátterében. Egy gyakran alkalmazott megközelítés a cardiovascularis rizikófaktorok felmérésén alapul, ugyanakkor ezt a stratégiát sok kritika éri a túlzottan gyakran indikált koponya-CT-vizsgálatok miatt, melynek szenzitivitása a hátsó keringés ischaemiás eltéréseire csupán 16–42%. A DWI MR-szekvencia ennél jóval érzékenyebb, ugyanakkor sokkal drágább és sokkal nehezebben hozzáférhető. Ezek a megfontolások kiemelik egy objektív, klinikai tüneteken alapuló diagnosztika fontosságát, melyek megfelelnek a költséghatékonyság kívánalmainak, mégis kellően magas a diagnosztikai pontosságuk. A HINTS vizsgálat (Head Impulse, Nystagmus, Test of Skew) az AVS differenciáldiagnoszikájában magas pontosságot mutat: neurooftalmológusok által validálva a stroke diagnosztikájában 100%-os szenzitivitást és 96%-os specificitást mutat. A szemmozgásvizsgálatokbban nem jártas sürgősségis orvosok körében ugyanakkor valószínűleg kevésbé kedvezően alakulnak ezek a mutatók. E célból alkották meg a STANDING diagnosztikus algoritmust, mely a nystagmus, a head impulse-teszt, a járásvizsgálat és pozicionális tesztek kiértékelésén alapszik. A tüneteken alapuló vizsgálatok mellett egy stroke rizikóbecslő skála, például az ABCD2 alkalmazása is hasznos lehet bizonyos körülmények között.
A The Journal of Emergency Medicine cikke az úgynevezett ocularis lateralis deviációt (OLD) mutatja be, mely egy fontos, de kevéssé ismert tünet, és jelen lehet hátsó skálai stroke esetén. A szerzők szerint az OLD könnyen vizsgálható és kellőképp specifikus tünet, mely segíthet a klinikusnak a szédülés differenciáldiagnosztikájában.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás