Klinikum

Elsődleges tumor vagy metasztázis?

2023. JANUÁR 21.

Szöveg nagyítása:

-
+

Agydaganatok esetén radiomika, azaz kvantitatív orvosi képelemzés és mély tanulási algoritmusok segítségével gyorsan és pontosan meg lehet különböztetni a primer tumorokat a metasztázisoktól – ez a kulcsüzenete a Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem (KL Krems) tanulmányának, amelyet a közelmúltban publikáltak a Metabolites című folyóiratban. A cikk bemutatja, hogy a tumor oxigénmetabolizmusának mágnesesrezonancia-alapú radiológiai adatai kiváló alapot adnak a neuralis hálózatok segítségével történő megkülönböztetéshez. Az úgynevezett „oxigénmetabolikus radiomika” és a speciális mesterséges intelligencia elemzéseinek kombinációja minden lényeges kritériumban egyértelműen felülmúlta a humán szakértők által végzett értékeléseket. Ez annál is lenyűgözőbb, mert az esszenciális oxigénértékek nem különböztek szignifikánsan az egyes daganattípusok között – a neuronalis hálózatok ennek ellenére ezen értékek alapján is képesek voltak egyértelmű különbséget tenni.

 

A glioblastoma, ami egy elsődleges daganat és az agyi metasztázisok az agydaganatok leggyakoribb típusai felnőtteknél. Kezelésüknek alapvetően eltérőnek kell lennie, ezért a gyors és egyértelmű diagnózis befolyásolja a klinikai kimenetelt. Megkülönböztetésük azonban nehéz, mivel a klasszikus mágneses rezonancia (MR-) felvételeken nagyon hasonló képet mutatnak. Más a helyzet az úgynevezett fiziometabolikus MR-rel, amely anyagcsere-folyamatokat rögzíthet a daganatszövetben. Ez azonban olyan nagy mennyiségű adatot szolgáltat, hogy a rutindiagnosztikában való felhasználása mesterséges intelligencia közreműködését igényelné. Ez utóbbi megbízhatóságát most az Andreas Stadlbauer professzor (KL Krems) vezette csapat bizonyította egy speciálisan kifejlesztett mély tanulási algoritmus és a két daganattípus oxigén-anyagcseréjére vonatkozó, MR-alapú adatok segítségével.

 

Gép kontra ember

 

„A mi megközelítésünkkel sikerült egyértelműbben különbséget tenni a daganattípusok között, mint amire a humán szakértők képesek voltak – mondta Stadlbauer professzor, összefoglalva a nemzetközi vizsgálat eredményeit. A St. Pölten Egyetemi Kórház Orvosi Radiológiai Diagnosztikai Központi Intézetének (ami a KL Krems oktatási és kutatóhelye) orvos fizikusa így folytatja: – Az MR-alapú oxigénadatoknak a mi speciális neuralis hálózatunk által végzett értékelése minden fontos megkülönböztetési kritériumban (pontosság, érzékenység, specifitás és precizitás) felülmúlta a radiológusokét. Ez a metódus olyan statisztikai értékelésekben is jobb volt a hagyományos, humán módszereknél, mint az F-értékek és az AUROC.”

 

A mérések egy úgynevezett „konvolúciós neuralis hálózaton” (Convolutional Neural Network, CNN) alapultak, amelyet kifejezetten ez a csapat fejlesztett ki. Ez a mesterséges neuralis hálózat egy speciális formája, amelyet gépi tanulásra és kép- vagy hangadatok feldolgozására terveztek. A vizsgálat részeként a CNN-t a St. Pölten Egyetemi Kórház kiterjedt adatbázisából származó tumoradatok felhasználásával képezték ki, majd ezt követően új betegek MR-alapú oxigénszintjének elemzésére használták.

 

A minimális eltérések ellenére is egyértelmű különbségtétel 

 

A vizsgálat során összegyűjtött oxigénértékek között szerepelt az agyi oxigénforgalom (CMRO2) és a mitokondriális oxigénszaturáció (mitoPO2), amelyek a sejtek energiaforgalmáról nyújtanak információt. „Érdekes módon – mondta Stadlbauer professzor – a két daganattípusban sem a két paraméter átlaga, sem a mediánja nem különbözött szignifikánsan egymástól, ennek ellenére CNN-ünknek egyértelműen sikerült megkülönböztetni őket.”

 

A tanulmány bemutatja a két módszer kombinálásának jelentős diagnosztikai potenciálját. Az oxigén-anyagcsere radiológiai adatait a mindennapi klinikai gyakorlatban még csak nagyon korlátozott mértékben használják fel. Stadlbauer professzor és csapata ezen szeretne változtatni, ezért egy kiterjedtebb vizsgálatot terveznek, amely nemcsak megerősíti a most gyűjtött adatokat, hanem olyan módszereket is alkalmaz, amelyek még közelebb állnak a klinikai rutinhoz. Stadlbauer professzor kifejti: „A mostani tanulmány alapját képező vizsgálat során még mindig szükség volt néhány manuális lépésre az adatelemzés elkészítéséhez. Ez a klinikai rutin során túlságosan időigényes, és a különböző intézmények összehasonlíthatóságát is korlátozza. Ezért a CNN-t ebben a fázisban is tervezzük használni.”

 

Mind a sikeresen befejezett vizsgálat, mind a tervezett tanulmány jól mutatja a KL Krems onkológia kutatási fókuszát. A hangsúly mindig az új módszerek klinikai előnyein van, amelyek potenciálja következetes alapkutatás eredménye.

 

Szemlézte:

Tóth Tamás

 

Eredeti közlemény: 

Differentiation of Glioblastoma and Brain Metastasis by MRI-Based Oxygen Metabolmic Radiomics and Deep Learning. A. Stadlbauer, G. Heinz, F. Marhold, A. Meyer-Bäse, O. Ganslandt, M. Buchfelder és S. Oberndorfer. Metabolites 2022, 12 (12), 1264. https://doi.org/10.3390/metabo12121264

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.