Anya és magzat képalkotásból származó daganatkockázata tüdőembólia gyanúja esetén
2023. ÁPRILIS 18.
2023. ÁPRILIS 18.
Szöveg nagyítása:
A tüdőembólia (pulmonaris embolia, PE) a várandóssághoz köthető halálozás egyik vezető oka. A PE rizikóját a várandós állapothoz társuló hiperkoagulabilitás okozza, ami a nem várandós betegekhez képest a PE rizikóját mintegy tízszeresére növeli. A PE diagnózisa a várandósság alatt ugyanakkor jóval nehezebb feladat, mint általában: több, nem képalkotó vizsgálatokon alapuló diagnosztikus eszköz, mint például a D-dimer vagy a klinikai predikciós modellek gyenge eredményességi mutatóval bírnak. Ennek következtében PE gyanúja esetén várandósságban legtöbbször képalkotó vizsgálatokra (például alsó végtagi kompressziós ultrahangra [KUH], mellkasröntgenre [mRtg], mellkasi CT-angiográfiára [CTA] vagy tüdőszcintigráfiára [TS]) hagyatkozunk a diagnosztikában. Ezek közül a KUH kivételével mindegyik sugárterhelésnek teszi ki mind a magzatot, mind pedig az anyát, akinél a sugárérzékenységet elsődlegesen a proliferáló emlőállomány okozza. Ez a sugárterhelés mind az anyánál, mind pedig a magzatnál emelkedett sugárzás indukálta daganatkockázatot jelenthet, ami a magzatban elsősorban gyermekkori leukaemiához, míg az anyában malignus emlődaganathoz vezethet. A jelenlegi irodalomban nincs átfogó kiértékelés a PE diagnosztikájában alkalmazható képalkotó modalitások és a sugárterhelés jelentette kockázat tekintetében.
McCandlish és munkatársai a The Journal of Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben a fenti rizikóbecslést végezték el. Az elemzett képalkotó vizsgálatok között a KUH, az egyirányú (PA) mRtg, a kétirányú (PA és lateralis) mRtg, az alacsony és teljes dózisú CTA, az alacsony és teljes dózisú ventilációperfúziós vizsgálat (VQ-szken), valamint az alacsony és teljes dózisú, kizárólag perfúziós vizsgálat szerepelt. A VQ-szken és a perfúziós vizsgálatok a leggyakrabban alkalmazott TS-technikák. A képalkotó vizsgálatokból származó sugárterhelést a várandós betegekben PE kivizsgálására a megfelelő irányelvekben javasolt algoritmus alapján állapították meg. Ez alapján első vizsgálatként a sugárterhelést nem jelentő KUH javasolt. Amennyiben ez mélyvénás thrombosist igazol, a további képalkotó vizsgálatoktól (terápiás konzekvencia híján) el lehet tekinteni. Amennyiben a KUH negatív, mRtg javasolt, ennek pozitivitása esetén pedig CTA, negativitása esetén TS. Az elnyelt dózisra vonatkozó becsléseket a szerzők korábbi vizsgálatokból nyerték.
A daganatincidencia-többletet a RadRAT rizikóbecslő skála alapján határozták meg, amely egy adott korú és nemű személyt érő, szervspecifikus sugárdózishoz egy 100 ezer expozícióra levetített daganatincidencia-többletet rendel. Az emlő által elnyelt dózis és az emlődaganat közötti összefüggést ötéves intervallumokra lebontva (20 és 50 éves kor között) határozták meg, míg a méh által elnyelt dózis egy minden szervet érő sugárzásimputként szerepelt 0 éves korban a gyermekkori leukaemia rizikójának becslésére.
Az eredmények alapján az elnyelt dózis tekintetében nemcsak a különböző modalitások között, hanem az adott modalitáson belül is jelentős különbségek vannak az alkalmazott technika függvényében. A becslések alapján a teljes dózisú CTA csaknem kétszer akkora sugárterheléssel jár az emlőre nézve, mint az alacsony dózisú CTA, ami körülbelül hasonló arány, mint ami a teljes dózisú VQ-szken és az alacsony dózisú perfúziós scan között mérhető. A daganatos megbetegedések tekintetében a CTA jelentősen nagyobb emlődaganat-kockázatot jelent, mint a TS-technikák, a TS viszont a leukaemia tekintetében veszélyesebb a magzatra nézve: a teljes dózisú VQ-szken mintegy 2,5-szeres rizikót jelent a teljes dózisú CTA-hoz képest, az alacsony dózisú perfúziós szken pedig közel ötszörös leukaemiarizikóval jár az alacsony dózisú CTA-hoz képest. Fontos kiemelni, hogy a különböző modalitások között ugyan jelentős variabilitás mutatkozott, a daganatos betegség abszolút rizikójának emelkedése azonban még így is rendkívül alacsony, legfeljebb 0,28%-os volt (ezt a 20 éves, teljes dózisú CTA-n átesett nőkben becsülték).
A szerzők a vizsgálat limitációiként a RadRAT-eszközben nem rögzíthető gesztációs kort (így a vizsgálat által megállapított leukaemiarizikót csak harmadik trimeszterben lévő magzatokra lehet vonatkoztatni), a több forrásból nyert elnyelt sugárdózisbecsléseket, valamint a RadRAT által alkalmazott lineáris, határérték nélküli modellt említik (amely szerint már minimális sugárdózis is emeli a daganatos betegség kockázatát).
Szemlézte:
Cséke Balázs dr.
Eredeti közlemény:
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban
Női mentális egészség a perinatalis tudományok tükrében. Mit kell tudnunk a post partum hangulati zavarokról?
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.