A derékfájás diagnosztikájának és kezelésének modern szemlélete
2011. Géza Derékfájás Konferencia Bálint
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. Géza Derékfájás Konferencia Bálint
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A derékfájás a felnőtt népesség több mint 80%-át érinti élete során világszerte. Éves prevalenciája 4-5%. Költsége hatalmas: az Amerikai Egyesült Államokban évi 50 milliárd dollár, ami a 10 milliós magyar népességre és forintra átszámolva évi 330 milliárd forint lenne. A derékfájás diagnosztikájának és kezelésének modern irányvonalai specifikus és aspecifikus derékfájást különböztetnek meg. A specifikus derékfájásnak nevezik azokat a derékfájásformákat, melyek hátterében gyaníthatóan súlyos, gyorsan diagnosztizálandó kórfolyamat áll. Ilyen kórfolyamatra a „vörös zászlók” hívják fel a figyelmet: általános betegségtünetek, fogyás, hőemelkedés, láz, cauda- vagy myelonkompresszióra, parézisre utaló neurológiai tünetek, az anamnézisben szereplő infekció, tumor, csigolyatörés, metabolikus csontbetegség vagy ezek gyanúja: így gerincdeformitás, magas süllyedés, CRP, az alkalikus foszfatáz emelkedett szintje. A specifikus derékfájást okozó kórképek; osteoporosisos csigolyakompresszió, spondylarthritisek, bakteriális spondylitis, primer vagy metasztatikus csigolyatumorok, cauda-, illetve gerincvelő-kompressziót okozó porckorongsérv vagy egyéb térszűkítő folyamat, neurológiai kórképek, gyors és pontos diagnózist és ennek alapján sebészi vagy konzervatív kezelést igényelnek. E kórképek a derékfájásos esetek legfeljebb 10-15%-át teszik ki. Az esetek további 85-90%-ában nem állapítható meg pontos diagnózis, vagy megállapítása kezdetben nem szükséges, mert a teendőkön nem változtat. Ezek az aspecifikus derékfájás körébe sorolható kórképek. Így például radiculopathiát okozó porckorongsérv esetén sem szükséges a sérv meglétét bizonyítani, sürgős műtéti indikáció – cauda- vagy gerincvelő-kompresszió, paresis – nem áll fenn. Sokkal fontosabb a megfelelő fájdalom- és gyulladáscsökkentés, és a beteg aktívan tartása. Legfeljebb 3-4 napos fektetés után a beteg gyorsan mobilizálandó, hogy munkába – esetleg könnyített vagy részidős munkába – mielőbb visszatérhessen. Ilyen módszerrel jelentősen csökkenthető a krónikus derékfájásban szenvedők száma. A krónikus derékfájás a derékfájás összköltségének 80%-át emészti fel. Amennyiben az akut derékfájáshoz csatlakozó radiculopathia nagy fájdalommal jár és nem javul, 2-3 hét után a tüneteket újra kell értékelni. Ekkor szükség lehet röntgen-, ezt követően MR-vizsgálatra és a kimutatott porckorongsérv műtétére. A derékfájás krónikussá válásában szerepet játszanak munkahelyi és családi pszihoszociális tényezők, melyeket „sárga zászlók”-nak nevez az irodalom. A krónikus derékfájás kezelésében a mozgásterápia, viselkedésterápia, relaxáció és a krónikus fájdalom gyógyszerei alkalmazhatóak. Nagyon fontos a beteg felvilágosítása és oktatása. A teljes előadás az alábbi hyperlinken érhető el: A derékfájás diagnosztikájának és kezelésének modern szemlélete - videoelőadás
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Klinikum
A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás