Az egészségügyi dolgozók alig várták az áprilisi fizetésüket, ám minden második munkavállaló csalódott. Pedig sokan ettől tették függővé maradásukat. Folyamatosan érkeznek a panaszok, az új bértámogatási rend ugyanis sokkal nagyobb szabadságot adott az intézményvezetőknek.

„37 év, 0 százalék - 0 forint!”, „42 év, 6 százalék!” Többen csak ennyit írtak a különböző közösségi portálok kommentjeiben. Volt, aki részletesen levezette, hogyan jön ki mínusz 170 ezerrel a bérfejlesztésből: „Betiltották a túlórát, mínusz 150 ezer, csökkentették az éjszakai pótlékot, mínusz 50 ezer, elvették a szakterületi támogatást, mínusz 20 ezer.” Néhány kiragadott beszámoló a 20 százalékos béremelés hatásaiból. A kormány döntése értelmében márciusban az egészségügyi szakdolgozók átlag 20 százalékos béremelést kaptak. Átlag. Ami intézményenként értendő, vagyis dolgozókra bontva jelenthet akár 50 százalékot is, de akár még csökkenést is, hogy kijöjjön az átlag. A béremelés sok sebből vérzik, a szakszervezet szerint egyenesen jogsértő, ahogy azt az egyes kórházak, rendelők érvényesítik. Jóllehet, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár február végén a Magyar Kórházszövetség konferenciáján határozottan arról beszélt: olyan nincs, hogy béremelés nélkül maradjon szakdolgozó. Az emelés technikai részleteivel kapcsolatban kiemelte, hogy az alapbért kell átlagosan húsz százalékkal emelni, és az alapján még a pótlékokkal kiegészíteni a havi jövedelmet. Azt is mondta: nem kell attól félni, hogy valakinek azért fog emelkedni az alapbére, mert beépítik a pótlékokat. Mégis így történt. A Magyar Szakdolgozói Kamara már a béremelési tervezet kapcsán jelezte a minisztériumnak, hogy fontos a pótlékok megtartása, mint például – a szakképesítések után – a nagyobb kockázatoknak kitett területeken.

Béremelésből konfliktusforrás

Konfliktusok vannak Veszprémben, Ajkán, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház egyes telephelyein és Szegeden is. Az Ajkai Magyar Imre Kórházban a szakdolgozói alapbér-emelés mértéke március 1-től átlagosan 18,4 százalék volt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hatályos jogszabályok szerinti korábban pótlékként fizetett bérelemek beépültek az alapilletménybe, melyre ráépült a béremelés. Veszprémben még alacsonyabb volt az átlag: mindösszesen 14,5 százalék. A bérkeret teljes egészét béremelésre fordította az intézmény, ám ennek mértéke nem volt egységes. „Az intézmények nem személyekre lebontva kapják a fedezetet, hanem egy összegben, bizonyos általános feltételeket szabva. A legnagyobb csalódottság azokon a helyeken van,  ahol a szakmai tapasztalat elismerése háttérbe szorult.

Az előzetes felmérésünk eredménye is tükrözi, hogy a munkatapasztalat elismerése nagyon fontos a dolgozók számára. Ez különösen érthető annak fényében, hogy az ágazatban dolgozók több mint fele legalább 35 éve dolgozik az egészségügyben és elvárja, hogy a kitartása, lojalitása és szakmai tapasztalata a bérezésben is megjelenjen.

Ugyanakkor a fiatalok béreinek emelése is fontos, hogy jöjjenek és maradjanak is az ágazatban. A megfelelő arányok megtalálása azonban sok esetben nem sikerült. A munkáltatók sokkal inkább a belső munkahelyi feszültségek elkerülését választották. Ahol próbáltak igazodni a jogszabályi prioritásokokhoz, ott ez leggyakrabban azt eredményezte, hogy a nagyobb gyakorlattal rendelkező, idősebb munkavállalók alacsonyabb béremelést kaptak. A legnagyobb problémát az okozza, hogy sok intézményben 5-10 százalékos béremelést kaptak a dolgozók, jellemzően inkább az idősebb korosztályokban” – mondja Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. „Ráadásul az intézmények nincsenek tisztában a jogszabályokkal, teljesen törvényellenes ugyanis beépíteni a pótlékokat a bérekbe. Szintén probléma, hogy a dolgozók képviselőivel sok helyen nem állnak szóba”- folytatta az elnök. Ahol az egyeztetések sikeresek voltak, kevesebb a panasz a béremelésekre. Ahol nem adott lehetőséget az intézmény a konzultációra – ami törvénybe ütközik –, vagy az nem volt érdemi, onnan sokkal többen jelzik felénk elégedetlenségüket.  Most mindenhonnan gyűjtik, hol és hogyan hajtották ezt végre, majd első körben a munkáltatókkal egyeztetnek, ha ez nem hoz eredményt, a bíróságra mennek, de végső soron dolgozói tiltakozó megmozdulásra is sor kerülhet” – tette hozzá az érdekképviselet vezetője.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarájának elnöke szerint sokkal nagyobb probléma, hogy még nem látnak igazán tisztán, valójában kik, hol és mekkora emelést kaptak.  „Április közepén vagyunk és még mindig nem tudjuk megmondani, hogy kinél jogos az elégedetlenség. Hozzánk nem érkeznek tömeges panaszok, ahonnan jöttek, ott a munkáltatóknál utánakérdeztünk. Volt, hogy kedvező irányba tudtuk befolyásolni a kolléga besorolási megítélését.

Nem látunk még világosan, nincs letisztult kép, hol vannak problémák.

Akorábbi tíz szakképzésítési fokozat helyett öt fizetési fokozatot vezettek be, amelyen belül létrehoztak alap és kiemelt kategóriát. Ezeket a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel történt előzetes véleménykérés alapján úgy határozták meg, hogy az extrém terhelést jelentő ápolási szakmák kerüljenek a kiemelt kategóriába. A szervezetek jóval árnyaltabb változatott fogalmaztak meg, mint ami a végrehajtási útmutatóban megjelent. Tény, hogy a kialakított sávok szerint az intézmény dönti el, hogy kit hová sorol be. Várjuk a május eleji, már az új besoroláson nyugvó, a változó illetményeket is tartalmazó fizetéseket és megtudjuk, hogy az egyedi esetek nyomán lehetnek-e ezek rendszerszintű problémák”– nyilatkozta Balogh Zoltán. 

Riasztó adatok az egészségügyi dolgozók kivándorlásáról

A helyzet azért is kritikus, mert a FÉSZ korábbi felmérése szerint a dolgozók 40 százaléka elhagyja a pályát, ha nem kapja meg a beígért 17-23 százalék közötti béremelést. Közel egyforma arányban választanák a külföldi munkavégzést és a vállalkozás indítását. A többi válaszadó más végzettséggel vagy végzettség nélkül alkalmazottként szeretne elhelyezkedni.  A MESZK adatai szerint februárban hetente tíz jóhírnév igazolást állított ki. A hvg.hu arról ír, hogy Ausztriában intenzíven toborozzák a magyar fiatalokat ápolónak, de új tendenciaként a 40-50-es korosztály is kikéri már a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. A magyar határ menti Burgenlandban nagyobb a kereslet az ápolókra, mint valaha, éppen ezért a Burgenlandi Egészségügyi és Ápolóképző Iskola ingyenes, de fizetett ápolóképzést indít. Hogy ez mennyire vonzó ajánlat, csak a hónap végén derül ki – akkor zárul ugyanis a jelentkezés –, de az biztos, hogy így is nagyon sok magyar dolgozik kint. Az osztrák egészségbiztosító adatai szerint 2023-ban 121 ezer magyar vállalt munkát Ausztriában (ők azok, akik legálisan dolgoztak ott). A statisztikákból nem látszik, hogy a magyarok közül mennyien helyezkedtek el az egészségügyben vagy a szociális ellátásban, de az összesített, szakmákra lebontott adatsor szerint a külföldi munkavállalók körében ez a negyedik legnépszerűbb terület. A FESZ által folytatott felmérések egyéb problémákat is kimutattak. Arra a kérdésre, hogy ajánlanád-e barátodnak, családtagodnak, hogy az egészségügyben vállaljon állást, mindössze a válaszadók 16,5 százaléka válaszolt igennel. Akik ajánlanák, azok leginkább a hivatás iránti elkötelezettség miatt tennék. A nemmel válaszolók közt az alacsony kereset a legnagyobb elutasításra okot adó tényező, de hasonló nagyságrendű a túlterhelés és a nagy felelősség is. Minden második válaszadó a nagy fizikai terhelést is idesorolja. Sokaknak jelent gondot a családi élet és a munka összeegyeztetése. Minden harmadik válaszadónak problémát okoz a kedvezőtlen munkarend és a vezetők magatartása. Arra a kérdésre, hogy mi segíthetne legjobban abban, hogy élhetőbb legyen az egészségügy a munkavállalók számára, legtöbben a toleráns vezetői magatartást jelölték meg. A megfelelő vezetőkiválasztás és a vezetők felkészítése a munkavállalókkal való konstruktív együttműködésre a foglalkoztatás komoly tartaléka az egészségügyben.

Nem csak a pénz, az elismerés is hiányzik

Az egészségügyben dolgozók döntő többsége még sohasem kapott szakmai elismerést. Ugyan az egészségügyben dolgozók bérezése van folyamatosan a fókuszban, de messze nemcsak ez, ami hiányzik nekik. A FESZ hét kérdést tett fel az egészségügyben dolgozóknak, amelyekben arra voltak kíváncsiak, hogy érzik magukat, mi hiányzik nekik. Egyetlen nap leforgása alatt több mint hatszázan töltötték ki a kérdőívet, ami sokkoló eredményeket hozott.  „Sokszor egy köszönöm is elég lenne, hogy elismerjék azt, amit teszünk azon felül, mint amit elvárnak. Tisztelet, ne gázoljanak le nap mint nap”- egyike a személyes üzeneteknek. A válaszadók döntő többsége (65%) még sohasem kapott szakmai elismerést. 46 százalék szerint hiányzik a visszajelzés, az értékelés, 47 százalék pedig csak a betegektől kapja meg ezt. A válaszadók tizede érzi csupán, hogy minden lehetőséget megkap. A többség szerint a feltételek korlátozottak, nincs tere az újításoknak. A válaszadók több mint kétharmada (70%) soha, vagy az elmúlt egy hónapban egyszer sem tudta kipihenni magát. Testmozgásra a megkérdezettek felének egyáltalán nincs ideje, a másik negyedüknek maga a betegek ellátása jelenti az edzést.