Az előjegyzések megnyúlásáért ugyan a Covid-járvány hosszú távú hatásai is felelősek, de sokkal inkább a szakorvosi és szakdolgozói hiány, a motiválatlanság, a betegutak szervezetlensége, a rendszer „túlfűtöttsége” és a forráshiány az okai. Folyamatosan találkozunk a hosszú várakozással az egészségügyben. Az egyes területeken korábban is szinte vállalhatatlan hivatalos várólisták mellé ma már mind több beavatkozás sorakozott fel. Mindeközben az utóbbi hónapokban egy újabb jelenségről írt a sajtó. A titkos nyilvántartásokról, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak. Kitöltötték a kérdőíves felmérést, de sokáig nem voltak tisztában vele, hogy nem a „hivatalos” listára iratkoztak fel. Egy egészségügyi szakember megerősítette, hogy a betegek által említettek egyáltalán nem egyedi esetek.

Mint mondja: „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzik a betegeket, ami nem mindig egyezik a hivatalos listával.”
Nem létezik olyan program, amely összehangolná a magánrendelésre, vagy az ambulanciára érkező, majd műtétre előjegyzett betegeket a hivatalos kórházi várólistával. Privátrendelőben egyébként sem lehetne közfinanszírozott ellátásra előjegyezni a pácienst. Ráadásul nem biztos, hogy minden esetben hosszabb a várólista a hivatalosan elérhető adatoknál, rövidebb is lehet, ha például nem törlik azt a beteget, akinél elmarad a műtét. 

A Portfólió írta meg, hogy a NEAK adatbázisában szereplőnél jóval többen várnak valamilyen operációra. A lap információi szerint ennek magyarázata, hogy a kórházak egy része nem közöl naprakész adatokat, hiába lenne ez kötelező. Szakértőink szerint lehetséges, hogy nem a várólistáról operálnak. Általában ezek intézeti várólista-kezelési problémák. Ma már szankcionálják az intézetet, ha húsz százaléknál több beteget operál a hivatalos várólista megkerülésével. 

A NEAK legfrissebb adatai szerint a korábbi, a 2023. évi márciusi 39,7 ezer fővel szemben jelenleg a várakozók száma a kötelező várólistákon 40 334. A kapacitáshiány miatt vezetett listákon pedig minimális mértékű csökkenés tapasztalható.

„Az egészségügyi kormányzat 2023. évre 5 milliárd forint többletforrást biztosított a várólistás ellátásokra, a halasztások pótlására, a várakozási idők csökkentésére. Ezt a keretet a szolgáltatók már felhasználták, ezért az egészségügyi kormányzat 2023. szeptember 1-től 50%-kal megemelte azt. Ezenkívül az egészségügyi irányítás folyamatosan nyomon követi a várólisták alakulását. A betegek már 2012. július 1-től kezdődően képesek a rendszer publikus felületén tájékozódni a várólistahelyzetről, az egyes szolgáltatóknál jellemző várakozási időről. Az egészségügyi szolgáltatóknak eddig is jogszabályban meghatározott kötelessége volt a várólistára vett betegek érdemben történő tájékoztatása. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hol tud informálódni a beteg a várakozási időkről és várólista helyzetéről” – tájékoztatott a NEAK. 

További kérdéseinkre elmondták, hogy „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek nincs konkrét információja a sajtóban emlegetett ún. kockás füzetes informális listákról. Az egészségügyi szolgáltatók a hatályos jogszabályok szerint nem vezethetnek ilyen listákat, amennyiben így járnak el, az jogszabálysértés. A NEAK által működtetett Országos Várólista Nyilvántartási Rendszernek egyik alapfunkciója az ellenőrzött és validált adatok alapján az ellátási helyzet felmérése. A „kockás füzetes” listák – amennyiben léteznek, pont ez ellen hatnak, azáltal, hogy a finanszírozó és az egészségügyi kormányzat nem látja a tényleges adatokat, számokat – nem tud időben és hatékonyan beavatkozni az esetleges ellátási problémák kialakulásakor. A várólista-csökkentési források a kötelező, illetve kapacitáshiányos várólistakörbe tartozó többletellátások, műtétek megvalósulását teszi lehetővé. Az egészségügyi szolgálatók bizonyos számú többletműtét vállalása esetén (a finanszírozó előzetes jóváhagyása után) tudnak hozzáférni a forrásokhoz, amelyek segítségével az úgynevezett TÉK (teljes éves keret: a finanszírozási korlát) feletti ellátásokat és a műtéteket végző orvosok, szakdolgozók anyagi ösztönzését tudják finanszírozni, amennyiben pluszmunkát vállalnak” – nyilatkozta az alapkezelő. „A NEAK folyamatosan kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltató intézményekkel, monitorozza és elemzi a munkájukat. Számtalan informatikai ellenőrzést, esetenként helyszíni ellenőrzést, információbekérést végez annak érdekében, hogy a finanszírozónak és az egészségügyi kormányzatnak átlátható képe legyen a országos várakozási helyzetről. A NEAK-hoz egyre gyakrabban érkező betegpanaszokból az derül ki, hogy nagyon sokszor a betegek nem tudnak arról, hogy a lakóhelyüktől kicsit távolabb, akár a szomszéd megyében az adott műtéti ellátást fele- vagy negyedannyi várakozással igénybe tudják venni. A tapasztalatokat, illetve a betegpanaszokat érzékelve az egészségügyi kormányzat szigorítást vezetett be az eljárásrendben. 2023. július 1-jétől a jogszabály előírja, hogy a beteg kezelőorvosának a tájékoztatás tényét – a beteg aláírásával igazoltan – a betegdokumentációban kötelezően rögzíteni kell. A fenti intézkedéseken túl folyamatban van a NEAK publikus várólista-honlapjának fejlesztése, ahol az új lekérdezések olyan alapkérdésekre adhatnak választ, mint hogy hol van a legkisebb várakozási idő az adott műtétre a lakhely megadott távolságán belül. A betegeket rendszeresen és közérthető módon tájékoztatni kell a lehetőségeikről, jogaikról, az eljárás módjáról. Ennek érdekében a NEAK honlapján folyamatban van a betegtájékoztatási információk fejlesztése.”

A várólistákon kívül létezik a betegfogadási lista a járóbeteg-szakellátásban. Itt szintén nem ritka a hosszú várakozási idő. Egy újonnan jelentkezett anyajegy bőrgyógyászati kivizsgálásához augusztusban már csak év végére tudnak időpontot adni. A laborvizsgálatoknál a korábban megszokott 1 hetes várakozási idő szintén legalább 2-3-szorosára növekedett, de van, ahol ez eléri az 5-6 hetet is a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése alapján.  

Dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint több oka is van annak, hogy ma már valóban hónapokat kell várni egy-egy szakellátásra, vagy vérvizsgálatokra.
„Az egyértelműen látszik, hogy a rendszer ’túlfűtött’, a betegek zúdulnak a szakrendelésekre. Tény, hogy öregszik a társadalmunk, egyre több a beteg ember is, de a nemzetközi felmérések szerint a magyarok sokkal többet járnak szakorvoshoz, mint Európa más országaiban. A háziorvosok is gyakrabban küldik tovább a pácienseket magasabb szintű ellátásra. A finanszírozásuk nem teszi érdekeltté őket, hogy több mindent ellássanak. Sok esetben többszörös laborvizsgálatok is történnek. Ha az igény tartósan ezen a szinten marad, az a teljesítménykorlátok és laborfinanszírozás átgondolása nélkül nem lesz fenntartható. Ezért a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség indítványozza a laborkassza felülvizsgálatát, az évek óta változatlan finanszírozás növelését. Hosszú távon nem elfogadható, hogy a háziorvosi indikátorrendszer teljesítésének laboratóriumi költségterhét a járóbeteg-szakrendelők viseljék. Egy kormányrendelet szerint a járóbeteg-szakellátásban 2024. március 1-től bevezetik a digitális időpont-foglalási rendszert, ami lehetővé teszi, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) keresztül a járóbeteg-szakellátás betegfogadási időpontjait a szolgáltató közzé tegye” – mondja az elnök, aki szerint ma elégtelenek a társadalombiztosítás szolgáltatásvásárlói funkciói. Nincs betegirányítás sem, a humán erőforráshiány pedig e területen is komolyan érezteti hatását.

 Kun J Viktória