Egészségpolitika

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

2024. JANUÁR 19.

Szöveg nagyítása:

-
+

A betegség

Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kóreredete máig ismeretlen, és még nem gyógyítható. Karsai diagnózisát 2022 augusztusában állapították meg. Azóta folyamatosan romlik az állapota, elmondása szerint az akkori 87 kiló színizomból mára 65 kilóra fogyott. Az első néhány hónapja depresszióval, pánikbetegséggel telt, és a csodákban való hitről szólt. Jelenleg pszichiáter és pszichológus segítségével próbál úrrá lenni a lelki nehézségeken, mindennapjait gyógytornász, masszőr, logopédus és egy személyes ápoló, valamint jogász kollégái és családja támogatásával éli.

A kezelés 

A kezeléséről elmondja: elvileg komplex terápiát kellene kapnia, egy neurológusból, pszichiáterből, gyógytornászból, fizioterapeutából, masszőrből, logopédusból álló team segítségével. Ezt a komplex kezelést azonban itthon nem kapja meg, és hogy a tünetei egy év alatt ennyit romlottak, abban nagy valószínűséggel ennek is szerepe van. 

A per

Mint mondja, a mostani strasbourgi per teljesen organikus folytatása az eddig végzett munkájának. Szakmai szempontból izgalmas, nagy kihívás, szinte szórakoztató. Hitt benne, hogy rajta keresztül ez a kérdés megmozgatja a magyar társadalmat, de hogy ekkora visszhangja lesz, azt nem gondolta. „Az életvégi döntések kérdéséből így nem egy elvont alkotmányjogi szemináriumi téma lett, hanem kézzelfoghatóvá tettem, általam vált láthatóvá, és emiatt ez az egyébként mindenkit érintő kérdés, hirtelen olyan kontextusba került, hogy nagyon sokan tudnak és akarnak is hozzá kapcsolódni” – mondja. Az aktív eutanázia támogatása a társadalom egészét tekintve – a közvélemény-kutatások alapján – elsöprő. 

Európa több országában, ahol ez a kérdés napirendre került, mindenhol egy emblematikus ügy mentén történt. Ez – meglátása szerint – teljesen logikus: közéleti, nehezen átlátható, bonyolult ügyek esetén – a halál, a betegség, az elmúlás is ilyen – a problémát sokszor a szőnyeg alá söprik.

Magyarországon szerinte az életvégi döntés még egy teljes cselekvőképességgel rendelkező, nagykorú ember számára sem lehetséges. Életben tartó, életmentő kezelést vissza lehet utasítani, de csak nagyon szűk mezsgyén. Karsai szerint fontos lenne, hogy – amikor valaki gyógyíthatatlan betegségben szenved, és a végkifejlet előre látható – akkor lehessen azt mondani, „köszönöm, elég volt”. Hogy ez megfelelő biztosítékokkal történjen, az orvosi, bioetikai és jogi szempontból is megoldható szakkérdés. 

Ahogy megfogalmazza: „Ha valaki nagykorú, cselekvőképes ember, aki egyértelműen kinyilvánította az akaratát és gyógyíthatatlan beteg, azt átsegíteni ne legyen bűncselekmény. Svájcban például az öngyilkosságban való közreműködés csak akkor büntethető, ha aljas indokból követik el. Magyarul: a nagyit nem lehet eltenni láb alól a három kastélyáért.”

A hazai helyzet

Itthon a kérdésben a nagy vallások képviselői elutasítóak, de ez érthető és tiszteletben is tartható, csak ne legyen kötelező. A politikai szféra megosztott, a Momentum, a Párbeszéd Magyarországért beállt az ügy mögé, a kormányoldal egyelőre hallgat, elutasító. Az ő oldalukról komoly érv eddig nem hangzott el a kérdéssel kapcsolatban. Abszurdnak tartja, hogy a magyar állam egy olyan rossz egészségügyet működtet, ahol ő több szenvedésre van ítélve, mint ami a betegségéből adódna, de amikor a szenvedésének véget akarna vetni, azt az állam megtiltja.

A strasbourgi döntéssel kapcsolatban optimista. Meglátása szerint fellépése nyomán az aktív eutanázia kérdése kiszabadult a palackból, és már nem lehet visszagyömöszölni. Mint mondja, a döntésnek – sorstársaival együtt – remélhetőleg nem mártírjai, hanem „haszonélvezői” lesznek.

Az interjú videofelvétele az elitmed.hu weboldalon tekinthető meg.

Kapócs Gábor interjúja Karsai Dániel alkotmányjogásszal 1. rész

Kapócs Gábor interjúja Karsai Dániel alkotmányjogásszal 2. rész

Az abból készült szerkesztett leirat a LAM 2024/1–2. számában lesz olvasható.

 

Jogtulajdonos: Life Time Media Kft., LAM (Lege Artis Medicinæ), www.elitmed.hu

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma