Egészségpolitika

Szöveg nagyítása:

-
+

A Moravcsik Alapítvány még a nyár folyamán meghirdetett egy rajzpályázatot A lelki egészség világnapja alkalmából, általános iskolás gyermekek számára, melyre több mint 400 pályamű érkezett be. Ezekből a munkákból válogatott kiállítás nyílik 2022. október 10-én A boldogság nekem... címmel a Budapest Art Brut Galériában, melyre szeretettel meghívunk minden érdeklődőt. Boldogság nekem ... Megnyitó: 2022. október 10. 16 óra BUDAPEST ART BRUT GALÉRIA 1082 Budapest, Üllői út 60–62. A Moravcsik Alapítvány 13 év óta indította el és valósítja meg a lelki egészség megőrzését szolgáló, a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik ellen irányuló előítéletek és diszkrimináció csökkentését célzó Antistigma programját, aminek a megvalósításához csatlakozott a Magyar Pszichiátriai Társaság erkölcsi és szakmai támogatással. Az Alapítvány 2009-ben létrehozta és fenntartja a Budapest Art Brut (BAB) Galériát, ami egy állandó nyitvatartással működő galéria, ahol bemutatkoznak az outsider, art brut művészek és művészetterápiás műhelyek. A Galéria lehetőséget biztosít a társadalom minden tagja számára, hogy megismerkedjen a pszichoszociális fogyatékossággal élők, és a társadalom perifériájára szorult emberek alkotásaival, ezzel biztosítva az esetlegesen bennük élő előítéletek feloldódását. 2010-től a Moravcsik Alapítvány munkatársai, tapasztalati szakértői és a Budapest Art Brut Galéria alkotóközössége szervezi és működteti a PsychArt 24 Művészeti Maratont, minden év szeptember utolsó hétvégéjén (Interjú a 24 órás festőmaratonról). Az Alapítvány közösségi alkotóteret biztosít a közös alkotás lehetőségére az art brut alkotók, professzionális művészek és minden művészet iránt érdeklődő, alkotó laikus számára, 70 festőállványon 24 órán keresztül. 2022-ben már 4 városban – Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs – folyt egy időben az alkotás a 12. PsychArt 24 keretében. 2011-től az Alapítvány a tehetségkutató és tehetséggondozó tevékenységének keretében évente megszervezi az országos „Ki Mit Tud?” vetélkedőt a pszichoszociális fogyatékossággal élők számára. A résztvevők a művészi, kreatív alkotótevékenység lehetőségeivel mutatják meg tehetségüket és értékteremtési képességüket különböző (ének, zene, vizuális művészet, versmondás, paródia, tánc, kézművesség) kategóriákban. 2022-ben 136 produkció került bemutatásra, több mint 300 szereplővel négy elődöntő keretében (Mohács, Eger, Sopron, Budapest). A döntő a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában került megrendezésre, 45 produkció részére. A Moravcsik Alapítvány és a Budapest Art Brut Galéria a művészeti programokkal kíván lehetőséget teremteni az alkotás örömének és az értékteremtés képességének megélésére, egymás elfogadásának erősítésére, hogy segítséget nyújtson a mentális és lelki betegséggel élők önértékelésének javulásához, a velük szemben tapasztalható előítéletek és diszkrimináció csökkentéséhez, a társadalom és önmaguk által is köréjük emelt falak lebontásához. 2019-ben a Moravcsik Alapítvány felvette a kapcsolatot a GASA (Global Anti-Stigma Alliance) nemzetközi antistigma és az INDIGO Network kutatói hálózatokkal a mentális egészség előmozdítása és a mentális betegségekkel kapcsolatos megbélyegzés és diszkrimináció csökkentése érdekében. Ennek az együttműködésnek keretében az Alapítvány és a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika létrehozta a Magyar Antistigma Munkacsoportot a stigmatizáció magyarországi felmérése és egy Nemzeti Antistigma Program (NAP) kidolgozása céljából. Simon Lajos egyetemi docens, a Moravcsik Alapítvány Kuratórium elnöke

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Az önmagunkkal való foglalkozás mint gyógyítás – Interjú Kis Judit képzőművésszel

„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.

Idegtudományok

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Egészségpolitika

Lelkünket betegíti a rossz környezet

Lég-, fény- vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid-19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében.