2024. JANUÁR 28.
Szöveg nagyítása:
Az Európai Unió kiemelt fontosságot tulajdonít az európai polgárok mentális egészsége megőrzésének. Ezek 84 millió embert (minden hatodikat) érintenek az Unióban. A súlyos társadalmi következmények mellett ez évi 600 milliárd euró költséget tesznek ki.
A Make Mothers Matter
Azaz 1947-ben alapított nemzetközi civil szervezet (amely világszerte több mint 10 millió anyát ér el) felszólítja a Bizottságot, hogy tegye a 2024-es évet a Nők Mentális Egészségének évévé, fókuszáljon a nőkre. Ők a társadalom elsődleges gondozói. A nők testi és lelki egészsége kiemelt figyelmet igényel. Náluk fokozott a különböző betegségek kockázata és sokszor kevésbé jutnak segítséghez.
Néhány sarkalatos tény:
Minden 5. nőből 1 nőnek van diagnosztizált mentális egészségi problémája, szemben minden 8. férfival.
A nők 47 százaléka magas kockázatú a mentális problémák tekintetében. Ez jelentősen megnő a várandósság alatt és után.
A nők gyakran számolnak be arról, hogy mások szükségleteit a sajátjuk elé helyezik.
Az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú nők nagyobb veszélynek vannak kitéve; ők kevésbé férnek hozzá a minőségi ellátáshoz.
A nőket sokszor „rossz anyának” tekintik.
Mindezek ellenére a nők egészségét kevéssé kutatják az orvostudomány, a közegészségügy területén. Ez különösen igaz a hátrányos helyzetben lévőkre.
„A nők mentális jóléte megalapozza a szülés kimenetelét, a gyermek egészséges fejlődését, a pozitív családi dinamikát. A csecsemő életének első 1000 napja kritikus időszak, a legnagyobb esélyt nyújtja a gyermek boldogulására. Ekkor teremtődnek meg az egész életen át tartó egészség és fejlődés alapjai. Sajnos – még az EU-ban is – elhanyagolják az anyák mentális egészségét a gyermek-egészségügyi programokban. Ez óriási hiba”- fogalmaz a szervezet.
A gyermekvállalás életbevágó esemény, az anyák időnként túlterheltnek és szorongónak érzik magukat, ez mégsincs a pszichiátria homlokterében. Ennek eredményeképpen sok újdonsült anya kevés támogatást kap, magára hagyatott a terhei legyőzésében. Az WHO szerint világszerte a várandósok 10 százaléka és a szülés utáni időszakban a nők 13 százaléka tapasztal mentális problémákat, leggyakrabban hangulatzavart, mint a szülés utáni depresszió. Ezek a számok még magasabbak a fejlődő országokban. Az esetek nagy többségében az ezzel küzdő anyák nem beszélnek róla, nem jutnak kezeléshez.
„Ennek számos negatív hatása van, mind az anya, mind a gyermek számára, ráadásul hosszú távúak, és számos problémát okozhatnak. A csecsemők rendkívül érzékenyek a környezetükre és az anyai kötődésre, így azok, akiket pszichés problémával küszködő anya nevel, idősebb korukban maguk is mentális problémáknak vannak kitéve. Emellett a fizikai fogyatékosság és a betegségek szempontjából is sérülékenyebbek, nagyjából egész hátralévő életük során. Sürgősen meg kell találnunk a módját, hogy jobban támogassuk az anyákat a várandósság és a szülői lét hullámvölgyei alatt, ezáltal javítva a gyermekek egészségét is. Ez a probléma felismerésével és annak megoldásáról való megbeszélésekkel kezdődik” – tette hozzá az MMM.
Az ajánlások
A szervezet szerint proaktív, az életútra vonatkozó szemléletet kell követni, amely a nőkkel életük minden különböző szakaszában törődik, és az elkötelezett gondozást hozzáférhetővé és minőségivé teszi. Minden nő más típusú ellátást igényel. Képessé kell tenni őket arra, hogy a számukra legjobb döntéseket hozzák meg, támogatni kell őket e döntések meghozatalában. Ez magában foglalja a mentális egészségügyi komponens megerősítését is az összes gondozó képzésében, valamint nem specifikus és kulturális kompetenciáik megerősítését. Az EU Bizottsága és a tagállamok irányító testületei nagy segítséget nyújthatnának abban a kezdeményezésben, hogy az anyák és a nők mentális egészségét és jólétét kiemelt prioritássá tegyék.
„Mindez kiemelt társadalmi cél. A jelenlegi erőfeszítések nem elegendők. Mindannyiunknak szószólóként kell összefognunk: a boldogabb és egészségesebb anyák azt jelentik, hogy a társadalmunk egészségesebb és boldogabb lesz.” – szól az MMM kiáltványa.
A LAM "Nők egészsége" rovatának közleményei számos, a nőket érintő egészségügyi kérdést jár körül tudományos alapossággal.
Kun J. Viktória
Források:
European Commission. (2022). Mental Health.
https://health.ec.europa.eu/non-communicable-diseases/mental-health_en
Pilav, S., De Backer, K., Easter, A., Silverio, S., Sundaresh, S., Roberts, S., & Howard, L. (2022). A qualitative study of minority ethnic women’s experiences of access to and engagement with perinatal mental health care. BMC Pregnancy and Childbirth, 22(421).
{{https://doi.org/10.1186/s12884-022-04698-9}}
UNICEF. (2017). FIRST 1000 DAYS: THE CRITICAL WINDOW TO ENSURE THAT CHILDREN SURVIVE AND THRIVE.
https://www.unicef.org/southafrica/media/551/file/ZAF-First-1000-days-brief-2017.pdf
Health Assured. (2023). Women’s mental health: the statistics.
https://www.healthassured.org/blog/women-s-mental-health-the-statistics/
Homewood Health (n.d.). Women’s Mental Health. Retrieved September 21, 2023, from
Cleal, O. (2023). Women tend to sacrifice their mental health for others. Here’s what the Liptember Foundation is doing about it. Women’s Agenda.
Pilav, S., De Backer, K., Easter, A., Silverio, S., Sundaresh, S., Roberts, S., & Howard, L. (2022). A qualitative study of minority ethnic women’s experiences of access to and engagement with perinatal mental health care. BMC Pregnancy and Childbirth, 22(421).
{{https://doi.org/10.1186/s12884-022-04698-9}}
Mental Health Technology Transfer Center. (n.d.). Perinatal Mental Health. Retrieved September 21, 2023, from
https://mhttcnetwork.org/centers/global-mhttc/perinatal-mental-health
Cleal, O. (2023). Women tend to sacrifice their mental health for others. Here’s what the Liptember Foundation is doing about it. Women’s Agenda.
World Health Organization. (n.d.). Maternal mental health. Retrieved September 21, 2023, from
Mental Health Technology Transfer Center. (n.d.). Perinatal Mental Health. Retrieved September 21, 2023, from
https://mhttcnetwork.org/centers/global-mhttc/perinatal-mental-health
Canadian Paediatric Society. (2004). Maternal depression and child development. Paediatric Child Health, 9(8), 575-583
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
