SeriousFun-táborok növelik a rezilienciát
2015. ÁPRILIS 29.
2015. ÁPRILIS 29.
Szöveg nagyítása:
A SeriousFun táborok, így a súlyosan beteg gyerekek gyógyulásáért létrejött Bátor Tábor Alapítvány tábora tényleg megváltoztatják a gyerekek életét. A Yale Egyetem legfrissebb értékelő tanulmánya megerősíti mindazt, amit a mosolyokból, a nevetésekből és a történetekből már évek óta tudtunk – a SeriousFun tényleg életre szóló élmény. Gyakran mondjuk, hogy a táborozás után megváltozik a gyerekek élete, ezt a táborban járt, csillogó szemű gyerekek, a szülők, az önkéntesek és az egészségügyi csapat tagjai is megerősítik. Az elmúlt néhány évben a SeriousFun Children’s Network és a Yale Orvosi Egyetemének Gyermektudományi Központja azon dolgoztak, hogy megtudják, mit tesz pontosan a SeriousFun táborszövetség a gyerekekért? A táborozó gyerekek szülei körében a tábort megelőzően, majd a tábor után egy hónappal is felmérést végeztek a gyerekek hozzáállásával és viselkedésével kapcsolatban, hogy megvizsgálják a tábor lehetséges hatásait. A kutatás megerősítette: a tábor valóban megváltoztatja a gyerekek életét: • a szülők 79%-a szerint a gyermekének nőtt az önbizalma, • 77% szerint a gyermekének jobb lett az önértékelése, • 75% szerint a gyermeke érettebben viselkedik, • 74% szerint a gyermeke önállóbbá vált, • 76% szerint a gyermeke jobban érdeklődik a társas tevékenységek iránt, • 80% szerint a gyermeke szívesebben próbál ki új dolgokat. A felmérés keretében arra kérték a szülőket, hogy a közösségi támogatás különböző tényezőit értékeljék a gyerekek rezilienciájának (rugalmas lelki alkalmazkodóképességének) szempontjából. A kapcsolati készség az egyik olyan fontos tényező, amelyben jelentős javulás volt tapasztalható a tábor után egy hónappal. Ez a javulás hozzájárult a más fontos területeken tapasztalt pozitív eredményekhez is, mint például: • az orvosi személyzethez való hozzáállás, • a gyógyszerszedéssel kapcsolatos attitűd, • alkalmazkodóképesség, • társasági és passzív problémamegoldó stratégiák • új barátok szerzése. Az összegyűjtött adatok segítségével a tanulmány megállapította, hogy a SeriousFun-táborozóknál jelentős javulás figyelhető meg a tábor után egy hónappal: nőtt az önbizalmuk és az önértékelésük, javultak a kapcsolatteremtő és társas készségeik. Ezek az eredmények pozitív hatással voltak a gyerekek életének más területeire is, mint például a gyógyszerszedéshez való hozzáállásukra, az alkalmazkodóképességükre, illetve arra, hogy mennyire tudnak új barátokat szerezni. Az értékelés megmutatja, hogy a SeriousFun-táborokban megfigyelhető dinamizmusok – például az új barátságok, a támogató közösség, a javuló társas készségek – mind növelik a táborozók ellenálló képességét, komoly pszichológiai és szociális segítséget biztosítanak a gyerekeknek, amely növeli a rezilienciát és ezzel segíti őket a betegségükkel szembeni küzdelemben. Forrás: Bátor Tábor Kapcsolódó videó:
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Az elmúlt években egyre szélesebb körben került elő az Egy Egészség (One Health) koncepció, amely a nem emberi élőlények, ökológiai rendszerek és emberek egészségének egységét hangsúlyozza. Azonban egy kulcsfogalom, a reziliencia keretezésének problémája komoly akadályt jelent mind a kutatók, mind a gyakorlatban érintettek számára, amikor az alkalmazásról van szó.
A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás