Nietzsche betegsége
2014. OKTÓBER 09.
2014. OKTÓBER 09.
Szöveg nagyítása:
Egy protestáns lelkész fiaként született Röckenben. Első verseit középiskolai évei alatt írta. A bonni, majd a lipcsei egyetemen teológiát és klasszika-filológiát tanult, 1869-ben a bázeli egyetem professzora lett. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban önkéntes betegápolóként vett részt. Korai, művészetfilozófiai korszakában Schopenhauer és Richard Wagner hatása érvényesült. A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus című írásában az ókori görög tragédiák eredetét kutatta. Korszerűtlen elmélkedések című művében alkotta meg a kultúrfiliszter fogalmát, aki idillnek tekinti a köznapi létet, amelyben jól érzi magát. A hagyománytiszteletet károsnak tartotta, mert puhává és toleránssá teszi az embert. Szembefordult a felvilágosodás haladáshitével, a jogegyenlőséget és az emberi méltóságot hazugságnak, a haladást üres fecsegésnek tekintette. A kultúra feladata véleménye szerint nem a tömegek művelése, hanem a géniusz életre hívása. Szabad szellemnek azt nevezte, aki másként gondolkodik, mint amire származása és jogállása rendelné, de az emberek többségét a puszta megszokás irányítja. Érvelése elsősorban a kereszténység ellen irányult, az általános morális rendszer elvetése mellett szállt síkra. A valláserkölcs alapjait próbálta lerombolni, a szeretetet, részvétet, jóságot és hálát ostorozta, és amellett érvelt, hogy a jó és rossz között csak fokozati különbség van. Az erkölcs történelmi, társadalmi meghatározottságára, a keresztény valláserkölcs tarthatatlanságára irányította rá a figyelmet. A kultúrát, a felhalmozott ismereteket tette felelőssé a modern ember neurózisáért, az újjászületést egyedül e ballaszttól való megszabadulástól remélte. Nevezetes mondása - "Isten meghalt" - az egykori barátnak, Wagnernek szólt, aki túllépve a Niebelung-mondák germán hőskultuszán, a Parsifal szeretetmítoszát alkotta meg. Az átfogó filozófiai rendszereket elutasította, szemlélete az életfilozófiákat előlegezte meg: az ember csak magában találhatja meg az értékeket. Schopenhauer tétele - mindennek végső oka az akarat - alapozta meg azt a tanítását, hogy az emberi lét lényege - mint 1884-1888 között írt könyvének címében is megfogalmazta - A hatalom akarása. A társadalmi világ és benne minden ember egy-egy hatalomra törő akarat. A többre méltó embereknek az a küldetése, hogy emberfeletti emberré (Übermensch) fejlesszék magukat. A maga korában a polgári radikálisok Nietzschét is szószólójuknak vélték, de gondolatait eltorzított formában a nácizmus ideológusai is felhasználták. Az Ímígyen szóla Zarathustra című művében, melyet a német próza egyik csúcsteljesítményének tartanak, biblikus-látomásos hangon, himnikusan fogalmazott, az "ugyanannak örök visszatérése" eszméjét hirdette. Utolsó befejezett műve az önéletrajzi elemeket is tartalmazó Ecce homo, amely lenyűgöző gondolatok mellett a hivalkodó önteltségnek is szomorú példája. Költőként is számottevőt alkotott: néhány verse mintaként szolgált a későbbi poétanemzedékek számára. Foglalkozott muzsikával is, jól zongorázott, fiatalkorában Petőfi verseit is megzenésítette. Hatástörténete szerteágazó, a nácik éppúgy elődjüket látták benne, mint az egzisztencialisták. Szembántalmai miatt 1879-ben nyugdíjazták, ettől kezdve Svájcban és Észak-Olaszországban élt. Korábbi neurózisai után, 1889-ben Torinóban elméje elborult, a bázeli, majd a jénai klinikán ápolták. Elbocsátása után anyja és nővére gondozásában Naumburgban, majd 1897-től 1900. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig Weimarban élt. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötétségben töltötte. Forrás : MTI 2014. 10. 5.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
Gondolat
2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt
A gyulladásos markerek laboratóriumi vizsgálata nem alkalmas a releváns betegségek kiszűrésére, állapította meg két nagy-britanniai, körzeti orvosi adatokon alapuló vizsgálat.
Idegtudományok
A krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia (chronic inflammatory demyelinating polyneuropathy, CIDP) a Guillain–Barré-szindrómához (GBS) hasonló betegség, amit a GBS-hez hasonlóan összefüggésbe hoznak a vakcinációval. Jelenleg az irányelvek mindkét betegpopuláció esetében javasolják az oltások felvételét, azonban keveset tudunk arról, hogy milyen hatással van a vakcináció a CIDP fellángolására. Jelen áttekintő közlemény annak próbált utánajárni, hogy milyen gyakorisággal jelentkezik CIDP vakcináció után, illetve milyen gyakori a kórkép vakcinációt követő fellángolása.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás