Mégis kinek az élete? -- beszélgetés a Centrál Színházban az eutanáziáról
2011. DECEMBER 19.
2011. DECEMBER 19.
Szöveg nagyítása:
A Centrál Színház nagysikerű előadása, a Mégis kinek az élete? után orvosok és színészek vitatták meg az eutanázia napjainkban is folyamatosan vihart kavaró kérdéseit 2011. december 7-én.
A Semmelweis Egyetem HuMánia Pályaszocializációs Műhely szervezésében létrejött beszélgetésben a színészek személyes érintettségét kutatták e témához. Az orvosnak készülő fiatalok fő feladatuknak tekintik az emberre odafigyelő és halló gyógyítót, a személyességet. Az elitmed.hu jelen volt e néhol zavarba ejtő, sok intim pillanatot létrehozó esten.
eLitMed.hu
Könyvajánló:
Párbeszéd a halálról - Az eutanázia a jogrend peremén
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.
Parádi József pszichiáter, pszichoterapeuta beszél az álmokról mint életünk racionalitáson túl lévő jelzéseiről, a szorongásos álmok hasznáról, a szenoi nép tanításairól, a normalitás embertelenségéről, az Álomszínház gyakorlatáról, s arról, hogy mielőtt betegeinek felírt volna egy gyógyszert, kipróbálta magán...
Gondolat
Mi az, ami lehetséges jövőképekből hiányzik?
A rákbetegek palliatív ellátása javíthatja az életminőséget és a betegek hangulatát, de nem csökkenti a tünetek súlyosságát.
Bár elvben a jog tiltja, gyakorló orvosok szerint napi gyakorlat hazánkban az eutanázia, amelyet a jognak is jó volna követnie. Lényegében azonban mindmáig tisztázatlanok a fogalmak, így fordulhat elő, hogy a bioetikusnak kell a jogtudóst figyelmeztetnie: Hitler eutanázia-programnak nevezett tömeggyilkosságából hiányzott az elpusztítottak önkéntessége, így az semmiképpen sem nevezhető „szép halálnak”…
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás