Kihajolok a jelen ablakából
2015. FEBRUÁR 19.
2015. FEBRUÁR 19.
Szöveg nagyítása:
Gide a huszadik századi világirodalom egyik legjelentősebb írója volt, aki felbontotta a hagyományos regény szerkezetet, szembefordult a realista ábrázolással és az 1925-ös Pénzhamisítók című művével már a posztmodern irodalmat vetítette előre. Párizsban született 1869. november 22-én. Alapításától szerkesztője volt a Nouvelle Revue Francaise-nek, ő fedezte fel - többek között - Giraudoux-t, Martin du Gard-t és Saint-Exupery-t. Első regénye a Meztelen, a második pedig A mennyország kapuja, amelyet Magyarországon Ady ismertetett a Nyugatban. Míg e regények szerkezetükben a klasszikus prózai hagyományt követik, más műveiben nyitottabb formát hoz létre az idősíkokkal való játék a valóság és illúzió egymásba játszása révén, amely az új regényig ível. Híres műve A pénzhamisítók, a regényíró `regénye`, amely tulajdonképpen egy készülő regény regénye, s Gide ezt a művét tartotta az egyetlen `tiszta` regénynek. A kritikusok legmaradandóbb munkájának Naplóját tartják, amely az európai szellemi élet tükörképe, s Gide a XIX. század végétől a XX. század derekáig írta. "Oly messziről, sőt mélyről kezdi a munkát, hogy a rendszer lépcsőfokai vagy tendenciája ma még szinte hiányzanak művéből. Csaknem példátlan feladatba fog: az autonóm embert akarja megteremteni, a maga tökéletes függetlenségében, sérthetetlen integritásával, hogy aztán belevesse a küzdelembe. S ez az alak már előttünk áll: idáig érkezett el Gide, bizonyára egy életműnek is elegendő művészi produkció befejezéséhez." -írja róla Várkonyi Nándor a Nyugatban. Nietzschének ő volt az egyik első francia szószólója, s ő mutatta be a franciáknak a század legnagyobb angolszász irodalmárait, ugyanakkor szívesen fordított Shakespeare-t, Goethe-t és Kafkát is. Kora legnagyobbjaival folytatott, több kötetre rúgó levelezését később ki is adták, s fontos kordokumentumnak számít. A Nobel-díjat 1947-ben kapta `az élet problémáit és körülményeit állhatatos igazságszeretettel és pszichológiai éleslátással feltáró irodalmi munkásságának nagy művészi jelentőségéért.` "Kihajolok a jelen ablakából. Tovább megyek. Érzem azt az időt, amikor alig értik meg azt, amit ma vitálisnak tartunk. Új harmóniákra vágyom. A szavaknak finomabb és nyiltabb művészetére; ahol nincs semmi retorika; amely nem akar bizonyítani. Ki oldja fel eszünket a logika lomha láncai alól? Legőszintébb élményemet meghamisítja a kifejezés. Az élet sokkal többet adhat, mint amennyit az emberek elfogadnak. A bölcsességet ne az észben, hanem a szeretetben keressük. Óh, mért éltem oly okosan eddig? Törvénytelennek kell lennünk, hogy meghallhassuk az új törvényt? Óh menekvés! szabadság! Addig megyek, ameddig a vágyam terjed. Akit szeretlek, gyere velem: hadd vigyelek odáig; hogy te még messzebbre juthass." - írja vallomásaiban. Forrás: MúltKor 2015.02.15.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás