A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését
2020. MÁRCIUS 18.
2020. MÁRCIUS 18.
Szöveg nagyítása:
A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után. Matematikai modellek és szimulációk segítségével kiderült: az utazási korlátozások előtt a fertőzések 86%-át nem dokumentálták; a transzmissziós ráta a nem dokumentált fertőzések esetében a dokumentált esetek 55%-a körül alakult; a dokumentált fertőzések 79%-a esetében kapták el a betegek a fertőzést nem dokumentált fertőzöttektől. A szerzők hangsúlyozzák: a SARS-CoV2 kontrolljához a jelenleg nem dokumentált fertőzések azonosításának és izolálásának nagyfokú növelése szükséges. A nem dokumentált fertőzések gyakran enyhe lefolyásúak, ezért nem ismerik fel őket, és a lakosság jóval nagyobb százalékát fertőzhetik meg. A szerzők 375 kínai város utazási és megbetegedési adatait felhasználva modellezték a dokumentált/igazolt és nem dokumentált fertőzöttek transzmissziós rátáját az utazási korlátozások előtt, illetve után. A modellalkotás során figyelembe vették a fogékony, illetve a fertőzésnek kitett lakosság számát, a betegség látenciaperiódusának átlagos hosszát, a fertőzés átlagos időtartamát és az enyhébb esetek alacsonyabb transzmissziós rátáját is. Az eredmények a reprodukciós szám tekintetében igazolták az eddigi számításokat: egy fertőzött 2,38 másik személynek adhatja tovább a vírust; a látenciaperiódus átlagosan 3,69 nap, és a tünetek jelentkezése előtt átlagosan 3,48 napig fertőz az illető. A modellszámítás szerint Kínában az utazási korlátozások előtt, január 10. és 23. között a fertőzéseknek mindössze 14%-át jelentették. Az összes fertőzés 86,2%-a származhatott nem dokumentált fertőző forrástól. A korlátozások (utazási korlátozás, önkéntes karantén, a kontaktok figyelmeztetése) bevezetése és a fertőzést igazoló tesztelés mennyiségének és elérhetőségének nagymértékű növelése után (azaz január 23. után; ez a mérési/modellezési periódus január 24. és február 3. között, illetve január 24. és február 8. között tartott) a transzmissziós ráta a dokumentált esetek között először 0,52-re, majd 0,35-re csökkent, és a korábbi 14% helyett a fertőzések 65%-át dokumentálták. Az eredmények alátámasztják, hogy a vírusterjedés lassításához a nem súlyosan beteg fertőzöttek azonosításának és izolálásának növelésére van szükség. Eredeti közlemény: Science. 2020 Mar 16. pii: eabb3221. doi: 10.1126/science.abb3221. Substantial undocumented infection facilitates the rapid dissemination of novel coronavirus (SARS-CoV2). Li R, Pei S, Chen B, Song Y, Zhang T, Yang W, Shaman J. Szemlézte: dr. Kovács Bence
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Ökológia
A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.
A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.
A Science tudományos magazin szerkesztői összefoglalják a legjobb stratégiákat, amikkel az USA-ban az ambuláns, illetve a kórházi ellátás keretein belül gyógyítják a koronavírus-fertőzésben szenvedőket, és felhívják a figyelmet a szegénység súlyos Covid-19 betegséghez vezető szerepére.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
COVID-19
Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás