Klinikum

Hogyan kezelik a SARS-CoV-2-fertőzést az USA-ban?

2021. ÁPRILIS 23.

A Science tudományos magazin szerkesztői összefoglalják a legjobb stratégiákat, amikkel az USA-ban az ambuláns, illetve a kórházi ellátás keretein belül gyógyítják a coronavirus-fertőzésben szenvedőket, és felhívják a figyelmet a szegénység súlyos covid-betegséghez vezető szerepére.

A betegség korai stádiumában a vírusreplikáció megakadályozása a cél, írják Kelly Servick és munkatársai, míg az előrehaladottabb stádiumban elsődleges ellenséggé a hiperaktív immunválasz válik, ami tönkreteheti a különböző szerveket, és végső soron a halál oka lehet (a SARS-CoV-2-pozitív esetek 10–15%-a esetén alakul ki súlyos betegség).

A kezelésben használatos szerek többek között a következők: a szteroid gyulladásgátló dexametazon, a szintén gyulladásgátló tocilizumab, az antivirális remdesivir és a monoklonális antitestek, azonban nem mindegy, hogy milyen betegnek, mikor, és milyen egyéb szerekkel együtt adják őket.

A házi orvosi ellátás során a covid-beteg ugyanazokat a tanácsokat kapja, mint egyéb vírusfertőzések otthoni kezelése során: bőséges folyadékfogyasztás, pihenés, fájdalom- és lázcsillapításra acetaminophen. Ma már ismert, hogy az idős korúak mellett milyen társbetegségekben szenvedők esetében indokolt a nagyobb odafigyelés: elhízás, szív-érrendszeri és cukorbetegség (a leggyakoribb comorbiditás a hipertónia: 56,6%, majd az obezitás: 41,7%, illetve a diabetes: 33,8%). A Science szakértői felhívják a figyelmet egy PLOS ONE-tanulmányra (Lara Jehi és munkatársai: Development and validation of a model for individualized prediction of hospitalization risk in 4,536 patients with COVID-19), ami szerint a SARS-CoV-2-pozitív esetek 21%-a igényel kórházi ellátást; a hospitalizáció esélyét fokozza az idős kor, a férfi nem, a korábbi dohányzás, a diabétesz, a hipertónia, a krónikus tüdőbetegség, a légszomj, a hasmenés, a NSAID- és az immunszuppresszív-kezelés, továbbá a rossz szocioökonomikus státusz. A szegénység súlyos covid-betegséghez vezető szerepére a Science szerkesztői külön felhívják a figyelmet. Csökkenti azonban a hospitalizáció esélyét a korábbi influenza-ellenes vakcináció. A PLOS ONE-tanulmány szerzői a komplex orvosi döntéshozatalt segítő, ingyenes online hospitalizációskockázat-becslési kalkulátort is ajánlanak, ami a következő linken érhető el: https://riskcalc.org/COVID19Hospitalization.

A covid-betegség során a véroxigénszint hirtelen romlásának detektálására a pulzoximéterek otthoni használatát ajánlják a Science szerkesztői, és hozzáteszik: a nagy kockázatú betegek otthoni kezelésével foglalkozó egyik legnagyobb vizsgálat (PRINCIPLE) legnagyobb eredménye eddig annak az azonosítása, ami biztosan nem működik, így kiderült, hogy nem hatásos az azithromycin és a doxycyclin sem, amiket enyhe gyulladásgátló és antivirális hatásuk miatt vizsgáltak covid-betegekben, továbbá más vizsgálatokban kiderült, hogy a convalescens plazma nem javítja az enyhe és a közepesen súlyos covid-betegséget, és a hospitalizáltaknak sem ad túlélési előnyt. A monoklonális antitestek viszont hatékonynak tűnnek (egy vizsgálat szerint kétharmaddal csökkentik a hospitalizáció kockázatát és megelőzik a halálozást), azonban logisztikai kihívást jelent, hogy a hatás érdekében a (társbetegségek miatt magasabb kockázatú) betegeknek a tünetek jelentkezése után pár napon belül meg kellene kapniuk a monoklonális antitest-kezelést, amire csak infúzió beadására alkalmas helyszíneken kerülhet sor. Ráadásul egyes monoklonális antitestek az új vírusvariánsokkal szemben kevésbé védenek.

Ha már kórházi kezelés válik szükségessé, az immunjelátvivők megnövekedett vérszintje hívja fel a figyelmet a veszélyre, illetve a véroxigénszint 94% alá csökkenése. A National Institute of Health (NIH) saját vizsgálata alapján ajánlja a kórházban fekvők remdesevir-kezelését, mondván: a szer néhány nappal rövidíti a kórházi ápolás szükségességét, azonban a WHO egy jóval nagyobb esetszámú vizsgálata nem mutatott a szer kapcsán gyógyulásbeli vagy mortalitáscsökkenésben jelentkező hasznot, ezért a remdesevir alkalmazását a WHO nem ajánlja. A Science-nek nyilatkozó szakértők megnyugtatnak: mivel kevés mellékhatása van, ha nem is használ, de legalább nem is árt a remdesevir.

A kórházi kezelésre szoruló covid-betegek 17%-ában, az intenzív osztályon kezeltek 30%-ában alakulnak ki vérrögök, ezért a legtöbb irányelv kórházi felvételkor alacsony, profilaktikus dózisú antikoaguláció kezdését ajánlja. Az USA-ban a kórházban kezeltek 30%-a esetében válik szükségessé a szervtámogatást is lehetővé tevő intenzív osztályos kezelés. Bár az antikoaguláció a vérzés veszélyével jár, a súlyos állapotú, intenzív osztályon kezelt betegek esetében a folyamatban lévő vizsgálatok (REMAP-CAP, ACTIV-4, ATTACC) interim eredményei szerint a teljes dózisú antikoaguláció csökkentheti a mortalitást. Az intenzív osztályos kezelés szempontjából a citokinvihart akadályozó kortikoszteroidok jelentős előnyt adnak: a metilprednizolon 44%-ról 27%-ra csökkenti az intenzív osztályra kerülés kockázatát, míg 26%-ról 14%-ra mérsékli az intenzív osztályos mortalitást. Mindazonáltal, a túl korán kezdett metilprednizolon-kezelés növelheti is a mortalitást: a RECOVERY vizsgálat tanúsága szerint ez a helyzet azok esetében, akiknek a metilprednizolon-kezelés kezdetekor nem volt szükségük oxigénpótlásra (a korai betegségszakaszban a metilprednizolon akadályozza a vírus elleni immunvédekezés kialakulását). A kortikoszteroidok mellett egy másik gyulladásgátló, a rheumatoid arthritis kezelésére használatos, jóval drágább tocilizumab alkalmazása is felmerült, azonban a vizsgálatok ellentmondásos eredményt adtak.

Valószínűleg az lehet a megoldás, hogy a tocilizumab covid-betegségben való hatásosságát bizonyító vizsgálatokban a betegek nagy része metilprednizolonnal együtt kapta a szert, ami a Science-nek nyilatkozó szakértő szerint gátolta annyira a gyulladást, hogy a másik szer hatása is érvényesülhetett (a NIH a két szer együttes adagolását javasolja azoknak, akik betegségsajátosságai megegyeznek a vizsgált populációéval). Ezek mellett az intenzív osztályos ápolás bevett módszerei, az időnkénti hasrafektetés a tüdő átlégzése érdekében, valamint a szervtámogatás működik a Covid19-betegek esetén is, írják a Science szakértői.


Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
How do you treat coronavirus? Here are physicians’ best strategies
Kelly Servick, Jennifer Couzin-Frankel, Catherine Matacic
Mar. 16, 2021 doi:10.1126/science.abi5263

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral