Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Újabb barangolások a primer aldosteronismusnak nevezett rengetegben című cikkhez

Bajnok László újabb figyelemfelhívó dolgozatában a szekunder hypertoniák leggyakoribb és méltatlanul aluldiagnosztizált endokrin kórokával, a primer aldosteronismussal (PA) kapcsolatosan tesz kísérletet az ellátási algoritmusok közös nevezőre hozására és egy lehető legegyszerűbb, de legitim megközelítés megfogalmazására.

HUN 2024;28(2)

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

„Aki erre a pályára jön, elhivatottnak kell lennie”. Életútinterjú Farsang Csaba professzor úrral

KAPÓCS Gábor, BENCZÚR Béla

Farsang Csaba professzor úrral a Szent Imre Kórház-beli dolgozószobájában beszélgettünk szakmai és privát életútjáról egy különleges főszerkesztői találkozón, amelyen a LAM jelenlegi aktív főszerkesztői, Kapócs Gábor és Benczúr Béla kérdezték a nagy elődöt, a LAM professor emeritusát.

HUN 2023;33(10-11)

Egészségpolitika

2020. DECEMBER 19.

Covid-19: a karácsonyi enyhítések megrendíthetik az egészségügyi ellátást

A British Medical Journal és a Health Service Journal közös szerkesztőségi közleményben mutatják be a kijárási korlátozások karácsonyi feloldásának lehetséges katasztrofális következményeit, és felszólítják az Egyesült Királyság kormányát a döntéseinek felülbírálására.

HUN

PharmaPraxis

2020. OKTÓBER 30.

Az onkológiai gyógyszerész táguló szerepköre

A technológiai haladás felszabadította a gyógyszerészeket, akiknek ma már nem kell a gyógyszerkiadás biztonsági ellenőrzésére fókuszálniuk, és egyre több betegágy melletti feladatot is vállalhatnak, részt vehetnek akár az őssejttranszplantáció kivitelezésében vagy a farmakogenomikai eredmények értelmezésében is.

HUN

Klinikum

2020. AUGUSZTUS 31.

A zöld környezet és a kardiovaszkuláris betegségek

A zöld környezet a légszennyezettségen kívül a zaj- és fényszennyezettséget csökkentve is szignifikánsan csökkenti a CVD-kockázatot, mivel a zaj- és fényszennyezettség jelentősen növeli a CVD kockázati tényezőinek számító diabétesz, elhízás és inzulinrezisztencia, illetve alvászavar előfordulását. A zöld társadalmi környezet nagyobb szabadidős aktivitást tesz lehetővé, alacsonyabb benne a bűnelkövetés, csökkenti a stresszt és a depressziót, és a lakók nagyobb elégedettségét eredményezi, legnagyobb mértékben a krónikus stresszt megélők körében.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2020. JÚNIUS 24.

Tisztelt Olvasóink!

KÉKES Ede, ALFÖLDI Sándor

A nemzetközi szaklapokhoz hasonlóan, ebben a számban újra foglalkozunk a Covid-19-járvány néhány – a szakterületeinknek megfelelő – kérdésével. Pató Éva és Deák György a Covid-19-járványban előforduló vesekárosodással, illetve a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekre vonatkozó kockázattal foglalkoznak...

HUN 2020;24(03)

COVID-19

2020. ÁPRILIS 20.

COVID-19: cseppek helyett tovaszálló aeroszol buborékok a légúti fertőzések átadásában

A SARS-CoV-2 vírus okozta járvány leküzdéséhez bevezetett számos intézkedés egyike a távolságtartás másoktól, különösen fertőző, légutakból cseppeket ürítő betegektől. A WHO és az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ajánlásai alapján 1-2 méter távolságot ajánlott tartani a COVID-19 tüneteit mutató, például tüsszögő vagy köhögő betegektől. A JAMA szerzője azt vizsgálta, hogy ez az ajánlás hogyan viszonyul a fertőzés átadásának legújabb modelljéhez.

HUN

COVID-19

2020. ÁPRILIS 16.

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.

HUN

COVID-19

2020. ÁPRILIS 06.

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

HUN

COVID-19

2020. ÁPRILIS 02.

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

2020.április 1.-én a NEJM egy jelentős figyelmet kiváltó szerkesztőségi közleményt jelentetett meg Harvey V. Fineberg, a National Academy of Medicine előző elnöke tollából. A jeles szerző egy teljesen új “haditervet” javasol az USA számára a COVID-19 járvány leküzdésére. Javaslatának lényege, hogy 1/ az USA elnöke nevezzen ki egy neves katonai “parancsnokot", aki a szektorokon átívelően irányítja a védekezést 2/ legyen masszív, több millió főre kiterjedő, gyors tesztelés 3/ kellő számban biztosítani kell a védőfelszereléseket és az ellátáshoz szükséges eszközöket országos szinten 4/ egy új osztályozási modell alkalmazása: fertőzött, vélelmezhetően fertőzött, fertőzésnek kitett, nem fertőzött és nem is volt fertőzésnek kitéve, felgyógyult 5/ a teljes lakosság mozgósítása 6/ a tevékenység végzésével egyidejű tanulás és kutatás. Véleménye szerint, ha mindez megvalósulna, akkor nem csupán a járványgörbe ellaposítása, hanem letörése válna lehetségessé az USA-ban.

HUN