COVID-19

COVID-19: cseppek helyett tovaszálló aeroszol buborékok a légúti fertőzések átadásában

2020. ÁPRILIS 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

A SARS-CoV-2 vírus okozta járvány leküzdéséhez bevezetett számos intézkedés egyike a távolságtartás másoktól, különösen fertőző, légutakból cseppeket ürítő betegektől. A WHO és az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ajánlásai alapján 1-2 méter távolságot ajánlott tartani a COVID-19 tüneteit mutató, például tüsszögő vagy köhögő betegektől. A JAMA szerzője azt vizsgálta, hogy ez az ajánlás hogyan viszonyul a fertőzés átadásának legújabb modelljéhez.

Mindkét ajánlás a cseppfertőzés klasszikus, közel 100 éves modelljén alapul, amely szerint a beteg köhögése vagy tüsszentése által kibocsátott cseppek közül a nagyobbak a beteg közvetlen környezetében kiülepednek a levegőből, míg a kisebbek víztartalma gyorsan elpárolog, és zsugorodott formában, 5-10 μm méretben, aeroszolként lebegnek a levegőben. Ezen felosztás alapján kísérelték meg felosztani a légúti fertőzések terjedését aszerint, hogy a betegek elsősorban nagy vagy kisebb cseppeket ürítenek.

A közelmúltban végzett vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a valóság ennél összetettebb. A kilégzés, a tüsszentés vagy a köhögés nem csupán kisebb-nagyobb cseppeket tartalmaz, hanem egy tovaszálló aeroszol-felhőt hoz létre. Ez lényegében egy zárt gázfelhő, amelyen belül az apró cseppek is megőrzik a nedvességtartalmukat, így a bennük lévő kórokozók élettartama a másodperc törtrésze helyett akár percekre is növekedhet. Ráadásul a fertőzés átadásának hatótávolsága a betegtől és a környezeti tényezőktől (a hőmérséklettől és a páratartalomtól) függően akár a 7-8 métert is elérheti.


Kép forrása: The Journal of the American Medical Association

A hagyományos cseppfertőzési elmélet szerint a cseppek a levegőben lényegében egy ballisztikus röppályát írnak le és beszennyezhetik az útjukba kerülő felületeket. A gázbuborékok részecskéi azonban akár órákig is lebegve maradhatnak. Ez magyarázatot kínál arra a megfigyelésre, hogy a SARS-CoV-2 vírust a kínai kórházak COVID-19 kórtermeinek zárt légcserélő rendszerében is megtalálták.

Bár célzott vizsgálatok eddig nem történtek a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek által kibocsátott levegőben a kórokozók viselkedését illetően, semmi nem mond ellent annak, hogy a fenti terjedési modell számos tekintetben erre a kórokozóra is vonatkozhat. A köhögéssel távozó levegő terjedési sebessége 10-30 m/sec. is lehet, így nem kizárt, hogy akár 7-8 méter hatótávolságot is számításba kell venni. Ennek fényében lehetséges, hogy az 1-2 méteres távolságtartás alábecsüli a kórokozó levegővel való terjedési képességét, ami még egy ok arra, hogy a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi szakembereket megfelelő személyi védőfelszereléssel kell ellátni. A jelenleg alkalmazott sebészeti és N95 maszkokat még nem vizsgálták arra nézve, hogy milyen mértékben állnak ellen a tüsszentés vagy köhögés során létrejövő gázfelhőnek, pedig ettől függ, hogy megvédik-e az egészségeseket és meggátolják-e fertőzötteket a járvány terjesztésében.


Eredeti közlemény:
Lydia Bourouiba, PhD: Turbulent Gas Clouds and Respiratory Pathogen Emissions. Potential Implications for Reducing Transmission of COVID-19.

Szemlézte:
Udvari Máté dr.

Szerkesztőségi kiegészítésekkel elláta:
Balázs Péter dr.

2020.április 20.
eLitMed.hu

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral