Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Az élet napos oldala – Renoir és az impresszionizmus

NÉMETH István

A 19. század művészetéről írt összefoglaló művében Németh Lajos jegyezte meg a francia impresszionista festőkkel kapcsolatban, hogy „a művészettörténet egyik legnagyobb paradoxona, hogy ezek az úgyszólván szüntelen a koplalás ellen küzdő, ócsárolt, meg nem értett, egyéni tragédiákat átélt művészek írták a festészet történetének egyik legoptimistább, napfénytől harsogó fejezetét”.

HUN 2023;33(10-11)

Gondolat

2022. NOVEMBER 02.

Absztrakt szépség, kézzelfogható tudomány – Konok Tamás festményeinek és Vásárhelyi Tamás mozgatható plasztikáinak találkozásáról

Konok Tamás művészetét nem kell bemutatni annak, aki érdeklődik a kortárs művészet iránt. Absztrakt kompozícióinak geometrikussága csupa érzékeny egyensúly, lelki rezonancia, szellemi totalitáskeresés. A művészetkedvelők mellett azonban az elmúlt években a fiatalabb korosztály számos képviselője is megismerkedett Konok Tamás festményeivel, hála Vásárhelyi Tamás biológus szellemes kinetikus szerkezeteinek. Cikkünkben a képzőművészet és a természettudományi ismeretterjesztés egymásra találásának egy nagyszerű példáját mutatjuk be: a „Tér – Mozgás – Játék” című kiállítást, Konok Tamás és Vásárhelyi Tamás együttműködését.

HUN

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

HUN

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 29.

Gerhes Gábor ATLAS-projektje: egy könyvben minden, amit (nem) tudunk

Birtokolhat-e egy ember minden tudást, amit az emberiség felhalmozott? Bele tudjuk foglalni a tudományos megismerés eredményeit a világképünkbe? Vagy a szubjektív értelmezés, a tényekhez való bizonytalan hozzáférés és az emberközpontú gondolkodás miatt valójában naivan és kisajátításra éhesen tekintünk bele a világba? Gerhes Gábor ATLAS-projektje a világ „tudhatóságával” foglalkozik, kiállítás, művészkönyv és tanulmánykötet formájában.

HUN

Gondolat

2022. AUGUSZTUS 31.

Természetművészet: újraalkotni a természet és az ember kapcsolatát

Hol szoktunk műalkotásokkal találkozni? Fehér falak között, múzeumban és galériákban. De el tudjuk képzelni, hogy kint a domboldalban vagy a patakparton nézzünk egy szobrot, festményt vagy installációt? Olyan műalkotást, amely sárból, nádból, kőből készült, és amelyet a természet erői lassan lebontanak? Cikkünkben egy különleges kortárs művészeti irányzatot mutatunk be, és vele együtt az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem egy olyan képzését, amely mind a magyar, mind az európai felsőoktatásban egyedülálló.

HUN

Gondolat

2022. JANUÁR 06.

Modellállítás: az emberi test képi konstrukciói – A 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetem kiállítása

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2021. november 6. és december 4. között nyitva tartó kiállítása a képzőművészet és a művészképzés olyan szereplőire koncentrált, akikkel nem szokás foglalkozni, pedig évszázadok óta folyamatosan szem előtt vannak mind a művekben, mind a művészeti akadémiákon. A modellekről van szó. Az emberi test tanulmányozása Európában a reneszánsz óta alapja a képzőművészetnek, arról azonban kevés szó esik, hogy kik is azok, akik a „testüket adják” ehhez. A Bojtos Anikó és Albert Ádám kurátori vezetésével létrejött kiállítás a modelleket állította központba, és kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt vizsgálta a Képzőművészeti Egyetem 150 éves történetét.

HUN

Lege Artis Medicinae

2021. DECEMBER 17.

A cukorbetegség művészete

CZIGLÉNYI Boglárka

A cukorbetegséget jól kezelni igazi művészet, szokták mondani. Valóban: az inzulinos kezelés mindennapi rutinja és általában az 1-és és 2-es típusú cukorbetegséggel való együttélés olyan figyelmet és tudatosságot követel, ami biztosan lefedi az „ars” szó mára eltűnt, de eredetileg fontos jelentéstartalmát: azt, hogy „mesterség”. De a cukorbetegségnek mára művészete is lett. Míg a művészettörténet évszázadaiban a diabetes nemigen lehetett jelen, hiszen az 1-es típusa viszonylag korai és biztos halálhoz vezetett, mára az inzulinkezelés élhetővé tette mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált páciensek életét, és a cukor­betegséggel foglalkozó művészeti alkotások is kezdenek megjelenni.

HUN 2021;31(12)

Ökológia

2019. NOVEMBER 08.

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

HUN

Lege Artis Medicinae

2018. SZEPTEMBER 20.

Jan Veth, és neves kortársakról készült portréi

NÉMETH István

A festőként, grafikusként, költőként és publicistaként egyaránt ismert Jan Pieter Veth (1864-1925), akit az esztétika és művészettörténet tanárának is kineveztek az amszterdami egyetemen, a holland kulturális és művészeti élet egyik meghatározó személyiségének számított az 1900 körüli évtizedekben.

HUN 2018;28(08-09)

Gondolat

2018. SZEPTEMBER 02.

Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

HUN