Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 14
Ideggyógyászati Szemle
2023. MÁRCIUS 30.
A rosszindulatú daganatos fájdalom kezelése gyógyszerekkel és idegblokádokkal
A WHO szakértői 1986-ban fogalmazták meg a daganatos fájdalomcsillapítás alapelveit, amelynek lényege a kombinált gyógyszeres fájdalomcsillapítás, mert ez mindenütt kivitelezhető. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra javasolt: minor analgetikum, gyenge opioid, erős opioid, és minden esetben úgynevezett adjuváns analgetikum. Kínzó daganatos fájdalom esetén azonnal erős opioid analgetikumot kell rendelni, nem szabad szenvedni hagyni a betegeket a gyengébb szerek kombinációjával.
Idegtudományok
2021. OKTÓBER 11.
Dexamethason krónikus subduralis haematomában
A krónikus subduralis haematoma egy gyakori, főleg idősekben előforduló neurológiai kórkép, melyet a subduralis térben vér és bomlástermékeinek idővel elfolyósodó jelenléte jellemez. A kiváltó esemény gyakran kisebb fejtrauma, de a vérzés mechanikus hatásain túl a bekövetkező gyulladásos válaszreakció is szerepet játszhat a tünetek kialakulásában. A krónikus subduralis haematoma incidenciája emelkedést mutat a népesség elöregedésének és az antikoaguláns, valamint a vérlemezkegátló gyógyszerek egyre gyakoribb használatának következményeként. Előrejelzések szerint 2030-ra az USA-ban a leggyakoribb idegsebészeti, koponyát érintő beavatkozás a krónikus subduralis haematoma eltávolítása lesz. A kórkép gyakran kognitív hanyatlás, járászavar, végtaggyengeség, fejfájás tüneteivel jelentkezik, a diagnózis alapját pedig a koponya-képalkotás képezi. A betegség leggyakoribb kezelési formája a haematoma eltávolítása (evakuációja), amennyiben az tünetet okoz, ugyanakkor a vérzés a sebészileg kezelt betegek 10-20%-ában visszatér.
Lege Artis Medicinae
2021. SZEPTEMBER 16.
Koronavírus-betegség reumatológiai betegek körében – a megfertőződés, a súlyos lefolyás és a hatásos vakcináció esélyei
A gyulladásos és reumatológiai betegségekben szenvedők koronavírus-fertőzöttségének gyakorisága nem tér el jelentősen a helyi népesség fertőzöttségi arányaitól. A nagyobb adagú kortikoszteroiddal kezeltek, elsősorban a súlyosabb szisztémás autoimmun betegek megfertőződésének nagyobb a valószínűsége. A hospitalizáció, illetve a mortalitás esélye sem tér el lényegesen a népességi Covid-fertőzöttekétől. E tekintetben is kivételnek számítanak a nagyobb mennyiségű kortikoszteroidokkal és citosztatikumokkal kezeltek. A Covid-prognózist illetően az általában kockázatot jelentő társuló betegségek (a Covid előtti reumatológiai felmérések szerint) ugyanazok a gyulladásos és a nem gyulladásos reumatológiai betegek körében. Ezért nem a reumatológiai betegség miatt súlyos a Covid-kimenetel kockázata, hanem az időskor és az ebben az életkori csoportban egyaránt fellelhető cardiopulmonalis és anyagcsere-betegségek következtében. A gyulladásos reumatológiai/autoimmun betegek kezelésének fegyvertárából hipotetikus alapon a súlyos Covid kezelésére kiválasztott készítmények közül a dexamethason hatásossága bizonyított egyértelműen. Speciális betegcsoportokban kedvező hatása lehet az interleukin-6-antagonistáknak és a JAK-gátlóknak. A reumatológiai és az autoimmun betegségek kezelésére alkalmazott betegségmódosító gyógyszerek, köztük az antimetabolitok, az anticitokin immunológiai készítmények és a JAK-gátlók nem jelentenek Covid-kockázatot, adásukat nem kell megszakítani. Kivétel ez alól a korai B-sejteket közvetlenül elpusztító rituximabkészítmény, amely a súlyos kimenetel esélyét növeli a kezeltekben, feltehetően aktív betegségük és a gátolt humorális immunvédekezés miatt. A Covid-vakcináció szintúgy nem jelent speciális akut kockázatot reumatológiai és autoimmun betegek számára. Hosszabb távon még vizsgálandó, hogy az immunválasz erősségét és tartósságát reumatológiai betegekben a vakcináció speciálisan befolyásolja-e.
PharmaPraxis
2019. ÁPRILIS 08.
Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése
Az expediálás során bekövetkező leggyakoribb, következménnyel járó hiba a nem megfelelő gyógyszer, illetve a nem megfelelő erősségű vagy formájú gyógyszer kiadása. Egyesült államokbeli felmérés szerint a patikákban 250 receptből átlagosan 4 kerül tévésen kiadásra (1,6%), míg egy hollandiai felmérés szerint a hibás diszpenzációk 41%-a esetében nem megfelelő gyógyszer kiadása volt a hiba. A hibák egyharmada következik be hasonló gyógyszernevek miatt, és majdnem a hibák fele esetében nem megfelelő erősségű gyógyszer kerül kiadásra.
Ideggyógyászati Szemle
2014. JANUÁR 30.
Pneumococcus meningitis várandósság során
A bakteriális meningitis életet veszélyeztető, sürgősségi kórkép. Becsült incidenciája 2,6-6/100 000 felnőtt lakos/év a fejlett országokban, leggyakoribb kórokozók a Streptococcus pneumoniae és a Neisseria meningitidis.
Hírvilág
2011. AUGUSZTUS 15.
Sikerek a köpenysejtes lymphoma intenzív immunkemoterápiájával
Eddig egyik kezelési protokollal sem sikerült elérni valódi gyógyulást, de még nagy arányú hosszú távú túlélést sem köpenysejtes lymphomában. Egy új vizsgálat eredményei ígéretesek: a CHOP-protokoll rituximabbal és nagy dózisú cytarabinnal való kiegészítése jelentősen javította a kezelt betegek prognózisát.
Lege Artis Medicinae
2010. OKTÓBER 20.
Myeloma multiplex és diffúz nagy B-sejtes lymphoma ritka társulása
A myeloma multiplex és a diffúz nagy B-sejtes lymphoma klonális B-sejtes betegségek. A két betegség társulása az irodalmi adatok alapján ritka. A B-sejt-vonalból történő kialakulásuk felveti a közöttük lévő klonális kapcsolat lehetőségét.
Ideggyógyászati Szemle
2008. DECEMBER 20.
Pneumococcus-meningitis gyermekkorban - kilenc és fél év tapasztalataa Szent László kórházban
Adatgyűjtés a Streptococcus pneumoniae okozta gyermekkori agyhártyagyulladás jellegzetességeiről Magyarországon, ezek összehasonlítása a nemzetközi eredményekkel.
Lege Artis Medicinae
2007. FEBRUÁR 22.
Szokatlan lokalizációjú diffúz nagy B-sejtes non-Hodgkin-lymphoma
A diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBCL) gyakran járhat csontérintettséggel is. Viszonylag ritkán jelentkezik - a primer extranodalis lymphomák körülbelül 4%-ában - csak elsődlegesen csontra lokalizálódó formában. Leggyakoribb a hosszú csöves csontok betegsége, gyakoriságban ezt követik a bordák, csigolyák és medence csontjai. Fő tünet a csontfájdalom.
Ideggyógyászati Szemle
1998. JANUÁR 01.
Malignus agydaganatokat kísérő ödéma methylprednisolon kezelése
Az agydaganatokat kísérő ödéma gyakran fontos szerepet játszik az intracranialis nyomásfokozódás és góctünetek létrejöttében. Kortikoszteroidok - gyakran nagy dózisú - alkalmazása az ödémát jelentősen csökkentheti. Erre a célra leginkább dexamethason használatos, de nem ismeretlen a vízoldékony methylprednisolon terápiás hatása sem.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.